Index Vakbarát Hírportál

Nem az Airbnb-t akarja kicsinálni az NGM

2016. április 14., csütörtök 11:35

A Nemzetgazdasági Minisztériumban a bérlakáspiac újraszabályozásán dolgoznak. A lényeges változás az lenne, hogy a hosszú- és rövidtávú lakáskiadásra ugyanolyan szabályok vonatkoznának, és elvileg kevesebbet is kellene majd adózni. Megkérdeztünk pár elemzőt, amiből az derült ki, hogy nem egyértelmű, hogy ez így mennyit fehérítene a piacon, az viszont biztosnak látszik, hogy az Airbnb-t nem tenné tönkre az új szabályozás.

A Magyar Idők szerint az NGM-ben dolgoznak egy olyan törvényen, ami egyszerűsítené a lakáskiadási piac szabályozását. A terv szerint a hosszú- és rövidtávú lakáskiadást ezentúl egységesen szabályoznák.

Az indoklás szerint azért van szükség az adózás egyszerűsítésre, mert - Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos elmondása alapján - jelenleg legalább a piaci szereplők fele nem fizeti be az adót a bérbeadás után.

Több ingatlanpiaci elemző között körbekérdezve az derült ki, hogy jelenleg nagyjából senki nem tudja pontosan, hogy akár például Budapesten hány lakást adnak ki. Az az elemzők szerint is biztos,

hogy nagy a feketepiac aránya, de arról, hogy mekkora, nincs megbízható adat.

Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzőjétől annyit tudtunk még meg, hogy az utóbbi időszakban nőtt a kiadott lakások száma: főleg Budapesten több ezer olyan adásvétel volt, aminek az volt a célja, hogy a tulajok hosszú, vagy rövid távra kiadják a lakásokat. Az Airbnb-ről annyit lehet tudni, hogy egy év alatt nagyjából 70 százalékkal nőtt a rendszerben szereplő szállások száma, és januárban már nagyjából 8100 lakás volt elérhető ezen az online piacon.

Nem szívatják meg az Airbnb-t

A tervezet kapcsán két dologra voltunk kíváncsiak:

Mi változna meg ahhoz képest, ami most van?

Kérdésünkre Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője foglalta össze, hogy jelenleg hogyan kell adózni lakáskiadás után. Jelenleg egy lakást ki lehet adni szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlan-bérbeadás címen is. Az egyik a rövidtávú, a másik pedig a hosszútávú bérbeadásra van kitalálva. 

  1. Hosszú távon: magánszemélyként lehet áfásan (vagy hat millió forint bevételig áfamentesen), illetve tételes, vagy átalányköltséggel adózni. Áfás kiadás esetén ki kell váltani az adószámot. Átalányos adózás esetén a bérbeadásból származó bevétel 90 százaléka után kell adózni, erre rájön 15 százaléknyi személyi jövedelemadó, és ha a bérbeadásból származó jövedelem eléri az 1 milliót, akkor ezen felül még 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. Átalányos elszámolás esetén 10 százalék a költséghányad, amit mindenféle bizonylat nélkül figyelembe vehet az adózó. Tételes költségelszámolásnál, javítások, közös költség, stb. számolható el, és a közüzemi díj is.
  2. Rövid távon (pl. Airbnb-re): szálláshely üzemeltetésre engedélyt kell kérni a helyi jegyzőtől, csak egy, saját tulajdonú lakás esetében szobánként évi 32 ezer forint szja-t és 6400 forint ehót kell fizetni, valamint önkormányzati rendelet függvényében vagy a vendégéjszakákra kell fizetni idegenforgalmi adót (jellemzően 300-350 forintot), vagy a bevétel 4 százalékát.

Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője szerint nem lehet tudni, hogy a törvény véglegesen formájában elkülönülnek-e a magánszemélyek és a cégek, mert amennyiben nem, akkor az nem korlátozná igazán az Airbnb-s vállalkozásokat. Ráadásul még magánszemélyként is viszonylag könnyen meg lehet csinálni, hogy a családtagunk nevére íratjuk a negyedik lakást, aminek nincs is pluszköltsége.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezetője úgy tudja, hogy az új adó az önkormányzatok felé fizetendő adókat váltaná ki, pl. idegenforgalmi adót, vagy üzletszerű bérbeadásnál az építményadót, a lakások általában mentesek a helyi adó alól. Így ha nem minden eddigi adó tűnik el, annak az lehet a hatása, hogy megdrágul a piac.

Soóki-Tóth szerint ha viszont a tervezet egyszerűen, átláthatóan és kis adminisztrációval ad lehetőséget a bérbeadónak a közteherviselésben való arányos részvételre, akkor üdvözlendő, de igazán az átfogó, a bérlakáspiacot mind a bérbeadó, mind a bérlő számára átlátható, megfelelő garanciákat biztosító intézményes és adózási környezet kialakítása lenne jó, mivel a szektor fontos versenyképességi tényező is.

Kétséges, hogy mennyit fehérítene

Azzal kapcsolatban, hogy lesz-e fehéredés, az elemzők elmondták, hogy a négyzetméterenként változó átalánydíj alapvetően a drágább lakások kiadóinak kedvez. A tervezet jelenlegi formája alapján ugyanis egy 60 négyzetméteres lakás után Ózdon és Budapesten is ugyanannyi átalányt kellene fizetni. Ennek az is lehet a következménye, hogy az olcsóbb albérletek tulajainak még mindig nem fogja megérni legálisan kiadni a lakásukat.

Ditróy Gergely azt mondta, hogy szerinte még a kisebb adóterhelés mellett is csak akkor lenne értelme az intézkedésnek, ha a törvény életbe lépése után a NAV komolyabban rászállna az adókerülő lakáskiadókra.

Rovatok