Az állami nyugdíjrendszerbe való átlépés lehetőségével nemcsak azoknak az idősebb magánpénztári tagoknak szerez örömet a kormány, akik tavaly sokat veszítettek, hanem magának is jót tesz: több tízmilliárd forint bevétel csökkentheti az államháztartás hiányát. Hosszú távon azonban az átlépőkre a költségvetés ráfizet, és a PM valójában nem is tudja, mivel számolhat.
A nemrég kihirdetett 2010-es adócsomag egyik elemének értelmében megnyitják az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét azoknak a tavaly év végéig az ötvenkettedik életévüket betöltő magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akik önként léptek be (nem törvény kötelezte őket) egykor a magánnyugdíjpénztárakba. Becslések szerint százötvenezer emberről lehet szó, és a költségvetés pedig tárt karokkal várja őket.
A részvényértékesítések nem fogják megrengetni a tőzsdét. Az érintettek zömének nyugdíjpénztári megtakarítása úgynevezett klasszikus portfólióban van, amelyben összesen öt-tíz százaléknyi részt tesz ki a részvényhányad. Nyolcvannyolcmilliárdos összvagyont alapul véve a részvényben levő érték 4,5–9 milliárd lehet. De vélhetően nem lép vissza mindenki, az év vége felé piacra dobandó részvényérték ennél kisebb lesz.
A törvény úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjpénztárából kilépni akaróknak év végéig írásban értesíteniük kell a pénztárat. A magánnyugdíjpénztár ezután a tag nála felhalmozódó vagyonát átadja az államnak, mégpedig, ahogy a jogszabály fogalmaz, állampapír és pénz (készpénz, számlapénz) formájában. Mivel most a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseiből a pénztárak egyetlen portfóliót hoznak létre, és a vagyont állampapírba és részvényekbe fektetik, az előírásnak úgy tudnak megfelelni, hogy az állampapírban levő összeget állampapírban adják át, a részvényeket pedig értékesítik, és az ellenértéket utalják a kincstári számlára.
Akár állampapírban, akár pénzben kapja meg az állam a magánnyugdíjpénztárát otthagyó felhalmozódott befizetéseit, azt költségvetési bevételként számolhatja el, sőt az állampapír-visszavétellel az államadósság is csökken.
A törvényváltoztatást kezdeményező Pénzügyminisztérium többszöri érdeklődésünkre sem tudta megmondani még közelítőleg sem, mekkora tételről lehet szó. Katona Tamás államtitkár egy minapi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az egyes magánnyugdíjpénztáraknál lehetnek kalkulációk, de a tárcánál nincs ilyen összesítés.
A visszalépésre vélhetően azért adott a kormány kezdeményezésére a parlament lehetőséget, mert a magánnyugdíjpénztárak eddig sem muzsikáltak túl jól a, sőt tavaly hatalmas veszteséget szenvedtek el a világgazdasági, pénzpiaci válság miatt zuhanó részvény- és állampapír-árfolyamok miatt. Sok helyen egyetlen év alatt lenullázták az elmúlt tíz évben elért reálnyereséget , volt tizenöt-húsz százalékos vagyonvesztés is. Az ötvenkét évnél idősebbeknek tíz-tizenhárom évük van a nyugdíjig (a nyugdíjkorhatár 2012-ben kezd emelkedni, és 2017-re hatvanöt éve növekszik), ennyi idő alatt kevés esély van arra, hogy akkora nyereséget hozzon össze a pénztár, ami ellensúlyozza a mostani vagyonvesztést, illetve ledolgozza a csak az állami nyugdíjpillérből nyugdíjhoz jutó biztosítottak előnyét.
Az OTP Bank elemző központjának szakértője, Kondora Szilárd úgy becsüli, hogy körülbelül nyolcnanyolcmilliárd forintra rúghat a százötvenezer érintett felhalmozódott tagdíja. Feltételezhető, hogy közülük nem mindenki lép vissza az állami pillérbe, így inkább ötven-hetvenmilliárd forint folyhat át a költségvetésbe.
A GDP két-három ezrelékének megfelelő bevételt 2010-ben kell elszámolni, és ez jól jön a kormányzatnak. Most ugyanis úgy tűnik, hogy veszélyben van a jövő évre vállalt 3,8 százalékos hiánycél, a Magyar Nemzeti Bank stábja 4,5 százalékos deficitet valószínűsít. Kondora Szilárd a nyugdíjpénztári átlépés nélkül 4,5 százalék körüli, vagy ennél kicsit több hiányra számít. Az átlépéssel járó egyszeri állami bevétel egy nagyjából 0,2-0,3 százalékpontnyi lyukat ebből máris betöm.
Az átlépés egy ideig még ezután is bevételt hoz az államháztartásnak, hiszen ezek a személyek ezentúl kizárólag az állami pillérbe fizetnek, az eddig a magánnyugdíjpénztáruknak utalt nyolcszázalékos járulék is az állami kasszába megy. Az OTP Bank szakértője szerint százötvenezer emberrel kalkulálva ez évenkét harminc-negyvenmilliárd forinto. Megintcsak feltételezve, hogy nem mindenki hagyja ott a nyugdíjpénztárát, inkább húsz-harmincmilliárd forinttal, a GDP egy ezrelékével gazdagodhat az állam évente.
Persze ez csak egy ideig lesz így, amint ezek az emberek – legkésőbb tíz-tizenhárom év múlva – nyugdíjba mennek, a költségvetés többletbevételét többletkiadás váltja fel. A magánnyugdíjpénztárak hasonló megfontolásból nem nagyon kapálóznak az ellen, hogy tagjaik egy része – különösen a nyugdíjhoz nagyon közel állók – visszamenjenek az állami nyugdíjrendszerbe.
Összességében tehát a visszalépés 2010-ben a GDP-ben mérve három-négy ezrelékes pluszbevételt hoz az állam konyhájára, vagyis a szakértők mostani előrejelzése szerint a jövő évi költségvetésben tátongó lyuknak a felét be lehet tömni vel. Persze, mivel ennek nagy része egyszeri bevétel, költségvetés fenntarthatósága nem javul igazán.
Azok, akik elvileg otthagyhatnák a magánnyugdíjpénztárukat, szeptember végéig tértivevényes levelet fognak kapni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől a tudnivalókról. A pénztártagok tájékoztatást kapnak a magán-nyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről és kockázatairól is, a már tb-nyugellátásban részesülő (volt) pénztártagok pedig információt kapnak a nyugellátás módosításának módjáról. A törvény lehetőséget ad tehát arra is, hogy a pénztári szolgáltatás mellett már tb (öregségi) nyugellátásban részesülő (volt) pénztártagok is kérhessék – 2009 végéig – tb-nyugellátásuk összegének módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával.
Ha egy pénztártag a visszalépés mellett dönt, vagy a pénztártag (volt pénztártag) kéri a megállapított nyugellátása módosítását, kérelmét legkésőbb idén év végéig, dokumentált módon (például tértivevényes levélben) el kell juttatnia (postára kell adnia) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz, ahol tag (vagy utoljára tag volt). A határidő után feladott kérelmek érvénytelenek.