A kormánynak az adóhivatal közép-, illetve hosszabb távú működésével kapcsolatos elvárásai, valamint a hivatal feladat-végrehajtása feltételeinek meghatározására tett intézkedései nem voltak konzisztensek – írja az Állami Számvevőszék jelentése. Példaként idézik fel, hogy amíg 2003-ban az elvárás a feladat-végrehajtás hatékonyságának növelése volt, amelynek céljából mintegy 1300 fős létszámcsökkentést rendeltek el, ugyanakkor 2006-ban a többletfeladatok eredményesebb ellátását fogalmazták meg, amelyhez 2217 fő felvételét engedélyezték.

A jelentés kitér arra is, hogy ezen túlmenően az illetékhivatalok és a Szerencsejáték Felügyelet 2007-es integrációjával további 1456 fő került át a hivatalhoz. Mindez egy olyan időszakban történt, ami előtt kormányzati döntés szerinti létszámleépítést hajtotta végre az APEH – olvasható a jelentésben. A számvevők kifogásolják, hogy az átszervezések, illetve létszámfejlesztések végrehajtását követően a PM nem követelte meg, az APEH pedig nem értékelte azok megvalósításának célszerűségét, az elvárt hatások, eredmények teljesülését.

A számvevők kiemelték: az APEH "a középtávú stratégiáiban megfogalmazott célok figyelembevételével alakította ki éves ellenőrzési irányelveit (...) ezeket elemzésekkel, értékelésekkel megalapozta". Kifogásolták, hogy az adóhivatal nem mérte és nem értékelte, hogy az egyes évek ellenőrzési eredményei milyen mértékben járultak hozzá az ellenőrzési stratégiájában kitűzött célok – például a költségvetési bevételek növelése vagy az adóelkerülés visszafogása – megvalósításához.

A hivatal ellenőrzési portfóliójának kialakításával kapcsolatban az ÁSZ szóvá tette, hogy a humánerőforrás-kapacitás arányok egyrészt nem vezethetők le a tervezési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzésekből és feladatokból, másrészt a terv nem teszi lehetővé a kapacitások rugalmas felhasználását. A jelentés leszögezi azt is: az ellenőrzési portfólió orientálja ugyan az ellenőrzési szakterületet az irányelvekben megfogalmazott célok megvalósítására, ugyanakkor nem alkalmas az ellenőrzési tevékenység utólagos értékelésére.

A jelentés elismeri: az APEH célszerűen alakította ki az adóalanyok ellenőrzésre kiválasztását segítő kockázatkezelési rendszerét, a regionális igazgatóságok a helyi sajátosságok figyelembe vételével határozták meg a kockázati tényezőket. A vizsgált időszakban az összes ellenőrzésnek több mint háromnegyedét kockázatkezelés alapján rendelték el olyan adózói körök és adózói magatartás típusok esetében, amelyeknél magas az adóelkerülés kockázata – olvasható a jelentésben.

Az ÁSZ kifogásai között szerepel, hogy a hivatal nem a törvényi előírásokat, illetve belső szabályzatait figyelembe véve tesz intézkedéseket a hátralékállomány teljes körének „haladéktalan” hátralékkezelésbe vonásáról. A hátralékállomány a vizsgált időszakban 77 százalékkal, 964 milliárd forintról 1710 milliárd forintra nőtt annak ellenére, hogy 42 százalékkal növelték a beszedett hátralékok összegét, és évente növekvő összegben törölt hátralékokat.

Az APEH folyamatosan méri a hátralékkezelésbe vont hátralékállomány alakulását, és csak közvetve figyeli a hátralékkezelésbe nem vont állomány összesen értékét – olvasható a jelentésben. A számvevők kifogásolják, hogy az APEH nem követi nyomon: a hátralékkezelésbe nem vont hátralékok mennyi ideje állnak fenn. Ennek következménye, hogy ezen tételek esetében fokozottabban áll fenn az elévülés lehetősége, ami kedvezőtlenül hat az adófizetési fegyelemre.

A számvevők javasolták: a pénzügyminiszter alakíttassa ki az adórés mérésének módszerét, hogy értékelhető legyen az adóalanyok jogkövető magatartásának javítása érdekében hozott intézkedések hatása. Javasolták a hivatal ellenőrzési stratégiájában a fekete- és szürkegazdaság mérésére vonatkozó célkitűzések módosítását is, valamint azt, hogy APEH-elnök intézkedjen olyan mutatószámok kidolgozásáról, amelyek valamennyi ellenőrzési típus eredményességének mérésére.