Más számot mond most és mást állított a pár hete elfogadott költségvetésben a Pénzügyminisztérium arról, milyen költségvetési hatása van a családi pótlék félig-meddig megadóztatásának. Korábban 30 milliárdos bevételt vártak, most viszont, miután az Alkotmánybíróság eltörölte ezt az adószabályt, azt mondják, hogy csak 15 milliárdnyi bevételtől esik el jövőre a költségvetés. Hol van az igazság, hol van a 15 milliárd forint?
Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság kedden az alaptörvénybe ütközőnek mondta ki, és ezért visszamenőleg, szeptembertől eltörölte a családi pótlékos adószabályt. A kifogásolt passzus adóterhet nem viselő járandósággá alakította volna át a családi pótlékot, amely így ugyan formailag nem adózott volna, ám hozzá kellett volna számítani a családi pótlékot kapó személy és házas- vagy élettársa többi jövedelméhez.
Ez ahhoz vezetett volna, hogy a jövedelmünkből akár a teljes családi pótléknak megfelelő összeg magasabb adósávba eshetett volna. Vagyis kvázi mégiscsak megadóztatták volna a családi pótlékot; ez év szeptemberétől akár 18 százalék is lehetett az adója. Az éves jövedelmünktől függően a jövő évi adókulcsokkal (amelyek kisebbek lesznek az ideinél) számolva 0 és 15 százalék közötti pluszadót kellett volna befizetni a családi pótléknak megfelelő összeg után.
A pénzügyi tárca az AB döntésére reflektálva azt állította, a jövő évi költségvetésből az eltörlés miatt 15 milliárd forintnyi bevétel marad el. A szakminisztérium megnyugtatott mindenkit, hogy mivel jó nagy tartalékokat építettek be a büdzsébe, ezért felesleges a bevételi előirányzatot módosítani, vagy ellensúlyozó lépésről határozni.
A PM mostani száma azonban annak fényében érdekes, hogy két korábbi, a minisztérium által készített dokumentum is jóval nagyobb hatásról, ennek közel a duplájáról ír. Az egyik a tavasszal elfogadott és az idei év közi adóváltozásokat magában foglaló adócsomag.
A még a Gyurcsány-kormány által beterjesztett, ám a kormányfőváltás miatt már a Bajnai-kabinet alatt a parlament által elfogadott törvény háttéranyaga tér ki (pdf-formátum, 6., 7., 10. és 17. oldal) a költségvetési hatásra. Gyurcsányék három dolgot szerettek volna adóterhet nem viselő járandósággá alakítani: a családi pótlékot, az anyasági támogatást és a szocpolként elhíresült, a fiatalok lakásvásárlásához igyényelhető állami támogatást.
Az akkori tervek szerint idén szeptembertől vált volna adóterhet nem viselő járandósággá a családi pótlék, jövő áprilistól az anyasági támogatás, és két év türelmi időt hirdettek a szocpolra. Vagyis hiába vált volna formailag adóterhet nem viselő tétellé ez a támogatás, a gyakorlatban csak 2012-ben származott volna emiatt bevétele a büdzsének. A három lépésből 2010-ben 30 milliárd forint bevételt várt a Pénzügyminisztérium, ez áll feketén-fehéren a háttéranyagban található táblázatban.
Az anyasági támogatás egyszeri, 60 ezer forintot kicsivel meghaladó összeg, a családi pótlékot pedig havonta utalják, legkisebb összege 12 200 forint. Ráadásul amíg a családi pótlék már év elejétől feltolta volna a többi jövedelmet, addig az anyasági támogatást a gyermek megszületésétől számítva egy-két hónapos késéssel szokták utalni. És amúgy is – mint említettük – csak az április 1-je után született gyermek esetén minősült volna adóterhet nem viselővé ez a fajta apanázs.
Mindezek miatt nem túlzás azt feltételezni, hogy 2010-ben a családi pótlékos szabály jóval nagyobb adóbevételhez juttatta volna az államot, mint az anyasági támogatás. A szocpolügy pedig a kétéves türelmi idő miatt egy fillérrel sem gazdagította volna az államkasszát. Összességében tehát, ha hihetünk a PM által készített, a törvényhez csatolt háttéranyagnak, akkor a 30 milliárdos 2010-es bevétel döntő része, becslésünk szerint úgy 25 milliárd forint körüli összeg a családi pótléknak lett volna köszönhető.
A májusban törvényerőre emelkedett adócsomagból végül kikerült a szocpolos szigorítás, de ez a 2010-es büdzsé szempontjából nem oszt, nem szoroz. Ennek fényében készítette ősszel a pénzügyi tárca éppen a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, amelyet három hete fogadott el az Országgyűlés.
A törvény úgynevezett fejezeti köteteiben, a költségvetés fő bevételeiről szóló részben ismét felbukkan (pdf-formátum, 6. oldal) a 30 milliárdos bevételterv. Ez áll: „egyes családi támogatások, például a családi pótlék 2009. szeptembertől adóterhet nem viselő járandóságként adóznak, amely módosítás 2010-ben 30 milliárd forintos költségvetési bevételt eredményez.” Nem lehet másról szó, csak a családi pótlék és az anyasági támogatás miatti bevételről.
Lapunk megkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy a három héttel ezelőtthöz képest miért gondolják most másként a dolgot. A tárcától azt a választ kaptuk, hogy korábban hozzávetőleges számítás volt, de ahogyan haladunk előre az időben, úgy lehet pontosítani a kalkulációkat, úgy lehet egyre pontosabb becslést készíteni. A PM egy számítást is átküldött nekünk, amely a családi pótlékos szabály eltörlése miatt a 15 milliárdos bevételkiesést hozott ki.
Az eset két szempontból is tanulságos. Egyrészt, vagy korábban, kétszer is, legutóbb a három hete elfogadott költségvetésben számolta el magát a szakminisztérium 10-15 milliárd forinttal, vagy pedig most.
Másrészt, ha a mostani állítás szerinti 15 milliárdos bevételkiesést fogadjuk el, akkor is már 45 milliárd forintra rúg az az összeg, amellyel úgy csökkentek a jövő évi költségvetési tartalékok, hogy még el sem kezdődött a 2010-es esztendő. (A BKV-támogatás, az afganisztáni misszió és a kórházak apanázsa apasztja összesen 30 milliárddal a puffert.) Ha pedig 25-30 milliárdra tesszük a tényleges bevételelmaradás összegét az AB határozata miatt, akkor a 206 milliárdra belőtt tartalék effektíve már 55-60 milliárd forinttal kisebb.