Decembert 205 milliárd forintos többlettel zárta az államháztartás. Ezzel az egyik kimutatás szerinti hiánycél szinte biztosan teljesült, a másik, az IMF és az EU felé vállalt terv teljesítésének esélye csak nőtt. A központi költségvetés bevételei 160 milliárd forinttal alakultak jobban a tervhez képest egyetlen hónap alatt.
Az év utolsó hónapjában tetemes, még a Pénzügyminisztérium tervét is jócskán meghaladó többletet hozott össze az állam. A pénzügyi tárca prognózisában szereplő 135 milliárd helyett 205 milliárd forintos szufficit képződött a költségvetésben.
Kétfajta módszertan szerint is mérik azt, hogyan alakulnak az államháztartási folyamatok. A mostani szám az úgynevezett pénzforgalmi kimutatás szerinti, azt méri, hogy adott év január 1-je és december 31-e között mennyi pénz ment ki és érkezett be az államkasszából, illetve államkasszába. Az ilyen kimutatás szerint tehát 70 milliárd forinttal jobb lett az egész éves egyenleg a legutóbbi tervhez képest, vagyis csaknem 920 milliárdos hiány halmozódott fel 2009-ben. Ezt a fajta hiánycélt kipipálhatja a pénzügyi kormányzat.
Ebben a számban még nincs benne az, hogy az önkormányzatok hogyan gazdálkodtak (erről csak kicsit később lesznek adatok), de a Pénzügyminisztérium szerint, ahogyan írják a gyorstájékoztatóban, az önkormányzatokat figyelembe vevő hiánycél is nagy biztonsággal teljesült.
A másik kimutatás az úgynevezett uniós módszertan (másképpen eredményszemléletű) szerinti egyenleget takarja, amelynél azokat a kiadásokat és bevételeket könyvelik 2009-re, amelyek 2009-hez tartoznak, de nem feltétlenül 2009-ben folytak ki és be. Ilyen például a decemberi fogyasztás után januárban befizetett áfa, amelyet az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának szabályainak megfelelően az uniós kimutatás szerint 2009-es bevételként kell elkönyvelni, és ugyancsak 2009-re, de már egyenlegrontó tényezőként kell figyelembe venni a 2010. februárban kifizetett visszaigényelt áfát. Az ilyen módszertan szerint készülő egyenlegre vállalt a kormány az IMF és az EU felé a GDP arányában mérve 3,9 százalékos hiányt 2009-re. Az, hogy ez teljesült-e, a mai számokból nem lehet megmondani, igaz, az esélye nőtt a pénzforgalmi egyenleg vártnál 70 milliárd forinttal jobb volta miatt. Az uniós módszertan szerinti szaldóra március 31-ig kell várnunk.
Egy másik ma, és egy harmadik tegnap megjelent adattal együtt nézve is nem egyértelmű kép rajzolódik ki. A KSH adatai szerint az első három negyedévben a kormányzati szektor hiánya a GDP 3,7 százaléka volt. Ez a teljes évi 3,9 százalékos deficitcél teljesülésének esélyét szintén növeli.
Az MNB ugyancsak szeptember végéig vizsgálta az államháztartás finanszírozási igényét (ez jól szokta közelíteni az uniós módszertan szerinti hiányt), és azt számolta, az utolsó négy negyedévben (2008 negyedik negyedéve és 2009 harmadik negyedéve között) felhalmozódott deficit a GDP 5,9 százalékára rúg. A két szám között igen nagy az eltérés, azt két dolog magyarázza: a jegybanki kimutatásban benne van az MFB és az MNB tranzakciókon elért eredménye is – ez pedig rontja a szaldót –, másrészt pedig a jegybank száma a tavalyelőtti utolsó negyedévet is magában foglalja. Márpedig 2008 utolsó negyedévében igencsak csúnyán alakult a büdzsé főként a tartalékfeloldások és az állami bónuszeső miatt, amelyek 2009-ben már nem ismétlődtek meg, ráadásul a szükséges kiigazítás miatt a 13. havi nyugdíj második részletét sem fizették ki tavaly. Az a negyedév azonban kiesik akkor, amikor a 2009-es év négy negyedéből képezi majd a számot a jegybank február közepe táján. A ma közölt jegybanki szám tehát egyrészről növeli a bizonytalanságot afelől, hogy valóban meg tudta-e csinálni a kormány a tavalyi teljes éves hiánycélt, másfelől viszont a négy negyedéves gördülő számítási mód és a 2008-as év vége sajátosságai miatt lehet abban bízni, hogy mégiscsak meglehet a 2009-es deficitterv.
A Pénzügyminisztérium ma közölt gyorstájékoztatójában különösen érdekes a havi szám belső összetétele. A legnagyobb alrendszerben, a központi költségvetésben a bevételek a december elején közzétett tervhez képest 160 milliárd forinttal alakultak jobban – miközben a kiadások „csak” 83 milliárddal futottak túl –, ám a tb-alapoknál tízmilliárddal kevesebb bevétel folyt be a tervhez képest. Ez azt valószínűsíti, hogy a bérjövedelmek rosszul alakultak (hiszen a járulékbevételek elmaradtak a várttól, így az szja-bevételeknél is ez történhetett). Vélhetően a társasági adóból is kevesebbre tett szert a büdzsé. Mint arról lapunk beszámolt, a jövedéki adóval viszont igencsak jól járhatott az állam, a dohánycégek érthetetlenül sok zárjegyet vásároltak év végén, a természetes folyamathoz képest közel 30 milliárddal nagyobb jövedékiadó- és áfabevétellel gazdagítva a 2009-es költségvetést. Az MVM az év utolsó napjaiban is befizetett 20 milliárd forintos osztalékelőleget, ez is jól jöhetett az államkasszába.
De hogy pontosan még milyen tételeknek köszönhető a várthoz képest 160 milliárd forinttal jobb bevétel, jövő héten derülhet ki a tárca normál sajtótájékoztatóján.