Lejárt a kollektív szerződés, és nem sikerült megállapodni az újról – röviden erről szól a BKV-nál kedden kezdődött sztrájk. Márpedig a kollektív szerződés a munkavállalók egyik legkomolyabb érdekérvényesítő eszköze, a munkajogi előírásokon és a konkrét munkaszerződésen túlmenő jogokat is garantálhat a dolgozóknak. A végkielégítésről, a prémiumról, felmondási időről vagy a béren kívüli juttatásokról ebben lehet a törvénynél kedvezőbb feltételekkel megállapodni.
A kollektív szerződés a sztrájk mellett a munkavállalói érdekképviselet legerősebb érdekérvényesítő eszköze. Ez ugyanis egy olyan megállapodás, amely a Munka törvénykönyvén és a munkaszerződésen túl tartalmazhat a munkaviszonyból származó jogot, kötelességet. Ráadásul lényegében jogszabályként működik, hiszen nemcsak az aláírókra, hanem a cég valamennyi dolgozójára vonatkozó szabályozást tartalmaz – mondja Csonka Ernő ügyvéd, munkajogi szakértő.
Maga a kollektív szerződés egy olyan megállapodás, amit a munkáltató köt a munkavállalókat képviselő szakszervezettel vagy szakszervezetekkel. Munkahelyi, illetve ágazati vagy iparági kollektív megállapodások egyaránt léteznek, a munkahelyiek Magyarországon a nagyobb, több száz főt foglalkoztató vállalatokra jellemzők. Ha több szakszervezet működik egy munkahelyen, kollektív szerződést akkor is csak egyet lehet kötni, ami az aláírása után a cég valamennyi munkavállalójára kiterjedő jogokat és kötelességeket tartalmaz.
A szerződésben – amely egyfelől a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának szabályait, másfelől a munkaadó és a szakszervezetek viszonyát határozza meg – a munkaviszonnyal kapcsolatos bármilyen elem szerepelhet. Így ebben szabályozhatják az üzleti titoknak minősülő adatok körét éppúgy, mint az összeférhetetlenségi vagy a jutalmazási előírásokat, a munkakörbe nem tartozó munkavégzést, de akár az üdüléssel, a munkaruhával vagy a nyugdíjpénztárral kapcsolatos szabályok is ebben szerepelhetnek.
Ezek a részletek nagyon fontosak a szakszervezetek számára. A Munka törvénykönyve ugyanis kimondja: a kollektív szerződés eltérhet a törvényben szereplő előírásoktól, ha az eltérés a dolgozók érdekét szolgálja. Így egy ilyen megállapodásban a munkavállalók a normál munkajogi viszonynál sokkal kedvezőbb feltételeket harcolhatnak ki maguknak.
Hogy mik lehetnek ezek a kedvezőbb feltételek? „Minden, ami a csövön kifér” – mondja a szakjogász. Jellemzően a prémiummal és a bérfejlesztéssel, a munka és a pihenőidő viszonyának szabályozásával, a munkaviszony megszűnésével, így a felmondási idővel és a végkielégítéssel kapcsolatos tételek szerepelnek az ilyen megállapodásokban.
A szakértő szerint a BKV buszsofőreinek múlt heti akciója – amikor jellemzően a szabályokat betartva lassították a munkát, és okoztak káoszt a fővárosi tömegközlekedésben – egy újfajta érdekérvényesítési kezdeményezés, mondta a szakértő. A magyar munkajogban erre nincs szabályozás – így jogilag értelmezhetetlen Demszky Gábor kijelentése is, hogy itt vadsztrájk lett volna –, ám Csonka Ernő szerint a mostani ügy nyomán a jogalkotónak érdemes lenne ezzel is foglalkoznia.
A kollektív szerződés biztosíthatja például a több évre előre kiszámítható fizetésemelési ütemet, vagy azt, hogy egy dolgozó az elbocsátásakor – például csoportos létszámcsökkentés esetén – a törvényben szereplőnél több végkielégítést kapjon (igaz, ez utóbbi elemével vissza is lehet élni, mint azt példázza az épp a BKV-nál nyáron kirobbant menedzserszerződések és milliárdos végkielégítések ügye). A fővárosi közlekedési cégnél most egyebek mellett étkezési utalványok megőrzéséért küzdenek a szakszervezetek, valamint azért, hogy a három-három százalékos nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulásokat továbbra is a kollektív szerződés rögzítse.
Arra, hogy a kollektív szerződés általában milyen pluszjogokat adhat a munkavállalónak, nincs törvényi előírás, ahogyan arra sincs, hogy mi lehet a plusz juttatások felső határa. Csonka Ernő tapasztalatai szerint erre általánosan kialakult joggyakorlat sincs, megkülönböztetik ugyanis a munkaadókat attól függően, hogy magántulajdonban vagy legalább részben köztulajdonban álló cégről van-e szó. Magántulajdonban álló vállalkozásoknak a menedzsment lényegében bármit megadhat a dolgozóknak, amire a tulajdonosok jóváhagyása kiterjed.
A köztulajdonban álló, közpénz felhasználásával működő cégeknél már „vannak a jogszokás szerint kialakult korlátok” – mondta a szakértő. Az ilyen cégeknél – bár jogszabály ezt sem mondja ki – figyelembe veszik a polgári jog olyan alapvető fogalmait, mint azt, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás álljon arányban egymással, vagy hogy a megállapodás megfeleljen a jóhiszemű, tisztességes eljárás követelményeinek. Igaz, a kollektív szerződés megkötésére irányuló szakszervezeti követelések között ritkán szerepelnek olyanok, amelyek később alkalmasak a visszaélésre.
A kollektív szerződést egyébként határozott vagy határozatlan időre lehet kötni, nálunk az egy-öt év közötti időszakra szóló szerződések a tipikusak, mondja Csonka Ernő. Hosszú távra szóló garanciát azonban önmagában a határozatlan vagy több évre szóló kollektív szerződés sem jelent, ugyanis azt három hónapos határidővel bármelyik aláíró felmondhatja (bár a felek ennél hosszabb szerződés-felmondási időben is megállapodhatnak). A törvény egyébként előírja a munkáltatónak, hogy javaslatot tegyen a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendezését.
A vállalati, illetve ágazati kollektív szerződések megkötését be kell jelenteni a munkaügyi minisztériumba, és a szerződés tartalma az érintett vállalat, illetve iparág dolgozói számára nyilvános. Csonka Ernő szerint a közpénzből gazdálkodó cégeknél ez a megállapodás közérdekű adatnak minősül, így nyilvánosnak kell lennie. Ennek ellenére a BKV honlapján nem találtuk meg azt a kollektív szerződést, ami december 31-ig volt érvényben, és amelynek a megújításáért most a munkaharc folyik.