A kormány szerdai ülésén elfogadta azt a részletes indoklást, amelynek alapján Magyarország kéri az Európai Uniótól, hogy a 2011. április 30-án lejáró földmoratóriumot további három évvel hosszabbítsák meg - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón.
A vidékfejlesztési tárca irányítója Magyarország legfontosabb érveként említette a külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbítására, hogy Magyarországon a földárak nem érik el a nyugat-európai szintet, azoknak fele-harmada a belföldi földár.
Fazekas Sándor utalt arra is, hogy a kérés megfogalmazását megelőzően számos tárgyalást folytatott az ügyben kompetens külföldi szakpolitikusokkal, köztük az unió illetékes főbiztosával is. Megemlítette: a magyar törekvéseket támogatja Franciaország, Lengyelország, Románia, Bulgária, valamint a V4-országok is.
A miniszter aláhúzta: a magyar termőföld tulajdonának kérdésköre mindenkit érint, függetlenül attól, hogy kapcsolatban van-e a mezőgazdasággal vagy sem, ezért az nemzeti ügy. Nem volna jó, ha a magyar termőföld tulajdona körül spekulatív ügyletek is felbukkannának, és a földmoratórium meghosszabbítása ezt a lehetőséget is ki kívánja zárni. Ezért Magyarország szeretné, ha a külföldiek földvásárlási tilalmát meghosszabbítanák 2014. április 30-áig.
A lobbi sikeres lehet, egy Indexnek nyilatkozó agrárszakember szerint „ki van zárva, hogy jövő májusban megnyitják a földpiacot a külföldiek előtt.”
Szerdától hatályos az új földtörvény, ez elővásárlási jogot biztosít az államnak. Ez azt jelenti, hogy a földtulajdonosok elsőként az alapnak kell felajánlják eladandó földjüket, és az a helyben kialakult piaci árat fizeti, ha a felvásárlás mellett dönt. Az állam a felvásárolt földeket hasznosítani akarja, hogy az alapnak ne csak kiadásai, hanem bevételei is legyenek. A még nem végleges tervek szerint ezekből újabb és újabb felvásárlásokat lehet majd finanszírozni. Erre a célra évente 8-10 milliárd forint állhat rendelkezésre.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) is szerdán debütált. Az alap elnöke, Sebestyén Róbert az állami földterületek pontos felmérését ígérte. Az NFA a haszonbérleti szerződéseket is felülvizsgálná. Ahogy megírtuk, a használhatatlan nyilvántartások miatt jelenleg azt sem lehet pontosan tudni, hogy ki, mennyi ideig és mennyi pénzért bérel területet az államtól.
Az intézkedés szükségességét bizonyító részletes érvekkel alá kell támasztania Magyarországnak a földmoratórium meghosszabbítására vonatkozó kérelmét ahhoz, hogy az Európai Unió jóváhagyja - hangoztatta szerdán Brüsszelben a testület egyik szóvivője.
A bizottság mindazonáltal tüzetesen megvizsgálja a magyar kérést, amint kézhez vette azt - szögezte le Roger Waite. Brüsszel egyebek között annak igazolását várja, hogy a meghosszabbítás elmaradása súlyos zavarokat okozhat az ágazatban.
Waite felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság szívesebben veszi a tartós, hosszú távú megoldások keresését, mint pusztán ideiglenes lépések hosszabbítgatását. Emlékeztetett arra, hogy a végrehajtó testület már az uniós agrárreformok tavalyelőtti felülvizsgálatakor kérte az érintett tagállamokat: a moratóriumból még hátralévő időben igyekezzenek felkészülni annak végére, és mozdítsanak elő olyan intézkedéseket, amelyek az ágazat tartós fejlődését teszik lehetővé.
Úgy vélte, a földvásárlás tilalmán kívül a tagországok rendelkezésére állnak az uniós joggal összeillő más lehetőségek is. A szóvivő kifejtette még: a bizottság meglátása szerint a külföldi jelenlét a tagországok agrárszektorában hozzájárul a vidék és a mezőgazdaság kiegyensúlyozott, arányos fejlesztéséhez.
Más EU-források azt mondták az MTI-nek, hogy a bizottságot aggasztja az a tény, hogy a mezőgazdaság területén az elmúlt években csökkent a Magyarországra érkező külföldi befektetés. Ennek a szempontnak szerepe lehet a magyar kérés elbírálásakor - tették hozzá.