Különösen rosszul jön Magyarországnak a Moody's hétfői leminősítése, mivel egy hónap múlva mi vesszük át a soros EU-elnöki posztot. A Financial Times szerint nem elég meggyőző a kormány gazdaságpolitikája, ezért nem csoda, hogy a befektetők idegesek. A gazdasági napilap kifogásolja, hogy a kabinet a bírálókra szájkosarat húz.
Soha nem jön jól a hitelképesség leminősítése, ám Magyarország esetében az időzítés különösen rossz volt: a Moody's Investors Service hitelminősítő egy hónappal a soros magyar EU-elnökség kezdete előtt rontotta a "bóvli" kategóriától mindössze egy fokozatnyira lévő szintre a magyar adósosztályzatot - áll a Financial Times szerdai szerkesztőségi kommentárjában.
A Financial Times (FT) szerint a Moody's bizonyos mértékig csak a többiek után futott, amikor leminősítette Magyarországot, ugyanis van olyan hitelminősítő, amelyiknél Magyarország már a "BBB mínusz" (a Moody's osztályzati módszertanában a most megadott "Baa3"-nak megfelelő) osztályzati szinten volt.
Mivel azonban Európa gazdaságai "költségvetési mikroszkóp" alatt vannak, a lépés tükrözi a növekvő aggodalmakat is Magyarország gazdaságpolitikai döntéshozatalának "szeszélyes természetével" kapcsolatban. Budapestnek ezeket az aggodalmakat teljes mértékben kezelnie kell - írta a szerdai Financial Times.
A szerkesztőségi kommentárrovatban megjelent írás szerint a Fidesz áprilisban azzal az ígérettel került hatalomra, hogy növekedéssel, semmint megszorításokkal vezeti ki a gazdaságot a bajból. A növekedéspárti gazdaságpolitika nem is ésszerűtlen: a magyar közadósság, amely a nemzetgazdasági kibocsátási értéknek hozzávetőleg a 80 százaléka, nem fog csökkenni növekedés nélkül.
A Financial Times szerint azonban a terv előmozdítását célzó gazdaságpolitika "nem bizonyult meggyőzőnek".
A program központi eleme a jövedelmi és a társasági adók csökkentése. Mivel azonban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem járul hozzá, hogy Magyarország ezeket az adócsökkentéseket magasabb államháztartási hiányokkal finanszírozza, a kormány a bankokra és a közszolgáltató cégekre kirótt profitadók módszeréhez folyamodott, és "állami ellenőrzés alá helyezi" az ország magánnyugdíj-alapjait.
Az egyszeri intézkedések és a "a könyvelési alkímia" elősegítheti Magyarország rövid távú deficitcéljainak teljesítését. Az ország strukturális problémáit azonban semmiféle módon nem kezelik - áll az FT kommentárjában.
Mindezek mellett a kormány "megfosztotta méregfogától" a Költségvetési Tanácsot is, és korlátozta az Alkotmánybíróság ítélkezési jogát költségvetési kérdésekben.
Az eredmény a független költségvetési felügyelet hiánya. Nem csoda, hogy a befektetők idegesek - véli az FT.
A gazdasági napilap szerint Budapestnek - ahelyett, hogy "a bírálókra szájkosarat húzna" - az ország számára égetően szükséges strukturális reformokat kellene "áthajtania". A profitadók sem tudják örökké elfedni azt a tényt, hogy a közszférát meg kell nyirbálni, a nyugdíjkorhatárt emelni kell, és növelni kell a foglalkoztatási rátát is.
Magyarországot minden arra ösztönzi, hogy kezelje ezeket a problémákat. A háztartások adósságállományának több mint a fele devizaalapú, és ha az "ad hoc" gazdaságpolitikai döntéshozatal még tovább gyengíti a forintot, "az elgyötört fogyasztók" lassítani, és nem serkenteni fogják a magyar gazdaságot.
A lap szerint a politikai és a gazdasági gyengeségek alááshatják a magyar EU-elnökségi időszakot. Hasonló sorsra jutott a cseh elnökség 2009-ben.
A Lisszaboni Szerződés elfogadásával a soros elnökségi rendszernek ma már kisebb a súlya, mint korábban volt. Európa azonban aligha engedhet meg magának egy "szeszélyes vezetőt" - fejeződik be a Financial Times szerdai szerkesztőségi kommentárja.