A médiatörvény miatti magyarázkodással kezdi az EU soros elnökségének átvétele alkalmából írt cikkét a Financial Times-ban Orbán Viktor. A miniszterelnök a gazdasági problémákkal küzdő Európának egy a válságot eredményesen kezelő Magyarországot mutat be, de nem említi, hogy a 2010-es stabilizációt biztosító, általa felsorolt intézkedések közül a legfontosabbak a Bajnai-kormányhoz fűződnek.
Magyarország a jó irányba haladt, sőt éllovas lett Európában, amikor a kontinens elkötelezte magát a szorosabb gazdasági koordináció, a szigorú költségvetési politika és az államadósság csökkentése mellett. 2010-ben Magyarország csökkentette az összes európai ország közül a legnagyobb mértékben költségvetési hiányát és államadósságát - írja Orbán Viktor miniszterelnök a Financial Times-nak az EU-elnökség átvétele aprópóján írt cikkében.
We made a step in the right direction when Europe committed itself to closer economic co-ordination; strengthening budgetary discipline and reducing debt. Hungary indeed has taken the lead: in 2010 we did the most of any European countries to reduce the budget deficit and state debt. Public sector salaries and state pension have been reduced by one month, value added tax has been increased to 25 per cent, the age of retirement has been raised, the number of ministers, MPs and local government officials has been halved, and we cut back the expenditure of ministries, which amounted to 1 per cent of gross domestic product. But all these measures were not enough to reduce deficit and debt, therefore we have introduced tax reform, radically changed the pension system and introduced sectoral crisis taxes.
As a consequence we can proudly state we managed to keep down last year’s deficit at 3.8 per cent, and we have a good base this year to keep the deficit at 3 per cent maximum, and we will be one of the two EU member states to reduce its state debt this year.
A kormányfő szerint büszkén mondhatjuk, hogy 2010-ben sikerült tartani a 3,8 százalékos hiányt, és idén már 3 százalék alá szorítjuk a deficitet, miközben mi leszünk az egyetlen EU-tag, amelyik csökkenti államadósságát.
De hogyan is sikerült mindez? Orbán felsorolja a fenti eredményekhez vezető lépéseket. Eszerint a költségvetési szférában megszűnt a 13. havi fizetés, eltörölték a 13. havi nyugdíjakat is. Az áfa kulcsa 25 százalékra nőtt, emelkedett a nyugdíjkorhatár. Mindezen intézkedések azonban valójában még a 2009 májusában hivatalba lépett Bajnai-kormányhoz kötödnek.
A felsorolás folytatódik olyan elemekkel, melyek már kétségkívül az Orbán-kormány intézkedései: a miniszterek és a helyi önkormányzatok számának csökkentésével, a minisztériumok kiadásainak lefaragásával. Orbán azt írja, feleztük az képviselők számát is. Az MP rövidítést használja, amelyet kizárólag parlamenti képviselőkre (Member of Parliament) szoktak használni, pedig az Országggyűlés létszáma egyelőre maradt 386, igaz, elfogadták azt a törvényt, mely szerint 2014-ben (még nem tudni hogyan) már csak 200 képviselőt választunk. Jelentősen csökkent viszont az önkormányzati képviselők száma, a miniszterelnök valószínűleg erre gondolt, amikor múlt időben beszélt a létszámcsökkentésről.
Ez utóbbi hatása viszont aligha számíthat bele a felsorolás végén említett, a GDP 1 százalékát kitevő költségcsökkentésbe.
Orbán, ha arra nem is utal, hogy a legnagyobb költségvetési eredményt hozó döntések még az előző ciklusban születtek, azt leszögezi: mindez nem volt elég, ezért adóreformot készítettek, radikálisan módosították a nyugdíjrendszert és egyes szektorokban válságadókat vezettek be.
A cikk aprópóját a soros elnökség átvétele adta. Orbán leszögezi, Magyarországra az EU szempontjából nehéz időkben kerül sor. Ugyanakkor a cikk nem a kontinens előtt álló kihívásokkal, a gazdasági és egyéb kérdésekkel, hanem a magyar médiatörvénnyel indul. A miniszterelnök megállapítja, hogy Európa erejét mindig is a demokratikus értékek adták, és leszögezi, hogy a magyar elnökség is erősen ragaszkodik ezekhez.
A cikk negyedik mondata már – a következő három bekezdéssel együtt – a magyar médiatörvényt magyarázza. Orbán szerint a törvény erős reakciókat generált, de azok a törvényszöveg teljes ignorálásán alapulnak. Orbán megismétli: nincs olyan eleme a magyar szabályozásnak, ami ne lenne fellelhető más európai országok rendszerében, és nem fogunk semmin változtatni, ha csak más országok nem módosítják saját szabályozásukban a hasonló pontokat.
Orbán a cikk utolsó részében foglalkozik az EU előtti kihívásokkal, a fenntartható növekedést, a foglalkoztatás növelését és roma integrációt említve a legfontosabb pontokként. Kitér a bővítés, horvát csatlakozás kérdésére, feltéve a kérdést: készen áll-e az EU, hogy késlekedés nélkül elismerje a horvát erőfeszítéseket, miután Horvátország az utolsó lépéseket is megtette.