A tavalyi utolsó negyedévben a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 804 ezer fő volt, ami 0,6 százalékkal – nagyjából húszezerrel – több, mint az előző év azonos időszakában. Az október-decemberi adatok ugyanakkor jelentősen elmaradnak az előző, szeptember-december adatoktól.

A munkanélküliek száma is nőtt, az egy évvel korábbinál 4,5 százalékkal többen, 462 ezren keresnek állást, ami 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az utolsó negyedéves adat így is kedvező változást jelent, az éves átlag ugyanis 11,2 százalék volt.

A most közzétett adatok azt jelzik, hogy a foglalkoztatás bővülésének és a munkanélküliség csökkenésének nyolc hónapos trendje tört meg a tavalyi utolsó három hónapban. A foglalkoztatás bővülése egy kicsivel ennél is hosszabb időszak, kilenc hónap után fordult meg.

A KSH közleménye szerint ebben az időszakban a 15–64 évesek 62,6 százaléka, azaz 4 millió 235 ezer fő jelent meg (foglalkoztatottként,
illetve munkanélküliként) a munkaerőpiacon, 43 ezer fővel több, mint 2009 azonos időszakában.

A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 774 ezer fő volt, 23 ezer fővel magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél, ugyanakkor 17 ezer fővel kevesebb, mint az előző negyedévben. Az erre a korcsoportra számított 55,8 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakit 0,3 százalékponttal haladta meg. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2 millió 26 ezer fő volt, ami 60,9 százalékos foglalkoztatási rátát jelent.

A 15–74 éves munkanélküliek száma 462 ezer fő volt, 20 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, a létszámnövekedés mindkét nemet közel azonos mértékben érintette. A munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos

értéke 0,3 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakában mért értéknél, és lényegében megegyezik a harmadik negyedévben publikálttal. A férfiakat 11 százalékos, a nőket 10,6 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte 2010 utolsó negyedévében – olvasható a KSH közleményében.

Az október-decemberi foglalkoztatási adatok egyébként figyelemreméltó módon nemcsak az előző adatközléshez képest mutatnak visszaesést. Ha megnézzük, hogy 2002-ig visszamenőleg hogyan alakult az utolsó negyedévben az alkalmazásban állók száma, látható, hogy 2009 utolsó negyedévét leszámítva sosem volt ilyen alacsony ez az érték

Mindebből az is következik, hogy az Index által idén januárban elindított egymilliómunkahely-számláló csúnyán negatívba csapott át. A számláló a tavaly augusztusban közzétett május-júliusi foglalkoztatási adatsorból kiindulva készít egy trendvonalat, hogy – figyelmen kívül hagyva a foglalkoztatási szintet egyébként nagyban befolyásoló szezonalitás hatásait – megmutassa: havonta átlagosan hány új munkahelyet kellene teremteni, hogy megvalósuljon a tíz évre ígért egymillió új állás (ami, folytatva a múltkori cikkünkben kezdett példálózást a multikkal, azt jelentené, hogy létrehozunk még több mint hétszáz új Coca-Cola gyárat).

A számláló, aminek havonta legalább 8333 fős növekedést kellene mutatnia, eddig pozitív tartományban volt, vagyis az idei második negyedév kezdete óta gyorsabban nőtt a foglalkoztatás, mint a kormány által tervezett ütem szerint kellett volna (a grafikon az alsó szürke zónában tetszőleges időtartalmat kijelölve nagyítható, illetve kicsinyíthet; a kalkulátorban az aktuális foglalkoztatotti szám elnevezéssel az látható, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint hányan dolgoznak, a nagy piros szám – ami zöld volt, amíg pluszban voltunk – azt mutatja, hogy ez mennyivel tér el attól, ahány állásnak lennie kellene a kiindulóértékből lineárisan képzett irányszám szerint).

A foglalkoztatás bővülése – amit a kormány már megörökölt, hiszen a folyamat 2010 elején indult – azonban már az utóbbi KSH-adatközlések szerint jócskán lelassult. Míg volt olyan időszak, amikor a trendvonalban szereplő időarányos értéknél 16 933-mal több állás volt, a legutóbbi plusz már alig haladta meg az ötezret. Most először viszont már csökkent a foglalkoztatottak száma – igaz, ez részben magyarázható szezonális okokkal.