Index Vakbarát Hírportál

Iparággá fejlődött a lomtalanítás

2011. március 1., kedd 07:11

A jobbára csak itthon vagy a határ közelében évtizedek óta lomizással foglalkozó kisvállalkozások lassan kiszorulnak a piacról. A közép- és a nyugat-dunántúli önkormányzatok adatai azt támasztják alá, hogy a használtcikk-kereskedelem koncentrálódik.

Miközben a vállalkozói engedélyeket sorra adják vissza, és a rendszerint a családi házakban működő kis cégeket megszüntetik, egyre több lomizással foglalkozó telephely nyitására kérnek engedélyt. A Nyugat-Európában beszerzett lom válogatása, javítása és értékesítése egyre szervezettebb keretek között zajlik, hiszen több vállalkozásnak, vállalkozónak már az Alföldön, sőt Ukrajnában, Romániában és Szerbiában is van telephelye, írja a Napi Gazdaság.

Mindez nem véletlen, hiszen az áru beszerzése is egyre költségesebb. Jó portékáért mind messzebbre: Ausztriába, Németországba vagy Észak-Olaszország nyugati részébe kell utazni, emellett a begyűjtéssel kapcsolatos előírások is szigorodnak. Faragó László, a keszthelyi térségben két telephelyet is működtető vállalkozó a lapnak elmondta, engedély nélkül próbálkozni sem érdemes, hiszen ebben az esetben több ezer eurós büntetésre is számítani lehet.

Linz vagy Salzburg térségében, illetve Dél-Németország sok településén is az a rend, hogy a helyi önkormányzattól lomtalanítási engedélyt kell kérni. Ennek ára egy kisebb városrész, sokszor csak néhány utca esetén is 400-500 euró, de van példa 1000 eurós tarifára is. A lomtalanítást több fórumon is meg kell hirdetni, s a munkát nagyon pontosan, az összes környezetvédelmi előírást betartva kell elvégezni, különben büntetnek, sőt legközelebb már engedélyt sem adnak. Faragó hozzátette, miután nemcsak a hazai, hanem a külföldi, szlovák és lengyel konkurenciával is meg kell küzdeni, egyre messzebbre járnak lomtalanítani. A közelmúltban már Észak-Olaszországban és Svájcban dolgoztak. A lomizás költségeit a magyar előírások is növelik.

A nagyobb telephelyeket szinte folyamatosan ellenőrzik a hatóságok. A szakmában jelentős hagyományokkal rendelkező Devecser egyik vállalkozója, Nagy Géza szerint az iparág odáig fejlődött, hogy néhány fős családi vállalkozással már nem lehet talpon maradni. Egyre gyakoribb, hogy a jó, megbízható szakemberek összefognak, s közösen alapítanak egy új, a korábbinál tőkeerősebb, többek között pénzügyi, kereskedelmi és műszaki szakemberekkel, héttérrel is rendelkező vállalkozást.

Az egyre nagyobb szállítási távolságok miatt korszerű, megbízható, zárt járművek kellenek, itthon pedig egy válogató-, sőt - különösen a műszaki cikkek miatt - egy kisebb javítóüzemre is szükség van. A kereslet csökkenése és az egyre nyomottabb árak elkerülhetetlenné teszik az értékesítési hálózat kialakítását is. A legértékesebb bútorokat, dísztárgyakat, porcelánokat általában Bécsben vagy Budapesten adják el, a műszaki cikkek java kereskedőkhöz kerül, a többi áru nagy részét pedig vásárokon, illetve saját üzletekben kínálják.

Egyre többet szállítanak az Alföldre, sőt jó néhány vállalkozásnak már határon túli, például erdélyi kapcsolatai is vannak. Nagy hozzátette, egyre költségesebb a raktározás is, hiszen egyszerre, nagy mennyiségű portékát nem szabad és nem is lehet a piacra zúdítani. Ugyanakkor a Nyugaton is romló gazdasági helyzet miatt egyre több olyan drága beszerző körútjuk van, ahonnan nem tudnak érdemi árut hozni.

Rovatok