A törvény első körben csak fazonigazításon esik át, uniós irányelvek kerülnek a szabályozásba, így a kék kártya, amely harmadik országbeli munkavállalók alkalmazását könnyíti meg. Ez sokat nem használ majd a foglalkoztatotti rátának, ám például a határ menti településeken működő vállalkozások könnyebben találhatnak alkalmazottat, ha a határ mindkét oldalán válogathatnak a jelentkezők közül. A  munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban is lesz változás: egy  munkavállaló legfeljebb öt évig lehet kölcsönzött munkaerő státusban, írja a Napi.

A valódi módosítások persze nem ezek lesznek. A bürokráciacsökkentő csomag keretében egy sor olyan változást tervez a kormány, amely ellen a szakszervezetek keményen tiltakoznak. A tervek között szerepel a differenciált próbaidő, amely a kollektív szerződésben szabályozva bizonyos munkakörökben hat hónap is lehet.

Szintén változást  jelent, hogy a 40 órás munkahetet 44 órára emelheti a munkáltató − ha  előtte azt 36 órára csökkentette változatlan bérezés mellett. Utóbbival kapcsolatban a főosztályvezető lapunknak az mondta, vannak társaságok, amelyek most is ilyen rendszerben működnek a gyártás ritmikája miatt, így érdemben nem változik sokat a rendszer, csak egyszerűbb lesz.

Egyelőre nem lehet biztosat mondani, az egyeztetések ugyanis még zajlanak − június 30-ig tart a társadalmi vita, amelynek keretében a vállalkozói szervezetekkel, szövetségekkel egyeztet a kormány. Úgy tudjuk, a szakszervezetek egyelőre nem mutatnak különösebb szándékot az együttműködésre, így jelenleg a munkavállalók érdekeit legfeljebb a kormány képviselheti a vita során a munkaadó vállalkozásokkal szemben.

Ez változhat egyébként a jövőben, mert az Országos Érdekegyeztető Tanács átszervezésével − lényegében megszüntetésével − szélesebbé válik a társadalmi vita. A szakszervezetek mellett ugyanis az egyházak, a civilek is helyet kapnak a tárgyalóasztalnál.

Azért túl sok ideje nincs a kormánynak a tervezeten ülni, mivel annak egy részét − a tervek szerint − szeptember 30-án hatályba léptetik. Valójában már most is el vannak csúszva. Ha a társadalmi egyeztetés valóban június 30-án záródik, a parlament nem is tudja a tavaszi ülésszakon megtárgyalni a törvényeket, hiszen az ülésszak június 15-én véget ér.

Még ha extra hosszabbítást is megszavaznak a képviselők, a törvény megtárgyalásához, megszavazásához legalább három hét kell. A kormány ezeket a vitákat ugyan eddig le tudta zavarni két nap alatt is, a normál ügymenet azért ennél hosszabb. Vagyis elvileg egész júliusban mennie kellene a törvénygyárnak.

Van más megoldás is: az őszi elfogadás. Ezzel viszont az lehet a probléma, hogy a nagy sebbel-lobbal megtárgyalt és megszavazott törvény lényegében azonnal hatályba lépne, vagyis az érintetteknek nem lenne ideje felkészülni a módosításokra. Márpedig ez ugyanolyan felháborodást szülne, mint ha félbeszakítanák az egyeztetést és az országgyűlés megszavazná a kormány terveit.