Legkésőbb 2013-ban megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, bár valószínűbb, hogy már jövőre. A kormányfő elszánt, hogy már 2012-ben ne lehessen így adózni, a Fidesz-frakció puhítaná a kormányzati terveket. A tét 180 milliárd forint. És plusz 50, vagy mínusz 10 milliárd.
Orbán Viktor miniszterelnök határozott és kemény volt a Fidesz-KDNP hétfői frakcióülésén abban, hogy meg kell szüntetni az egyszerűsített vállalkozói adót – mondta a Fidesz-frakció hétfői ülése után Lázár János frakcióvezető, aki néhány napja még az adónem megtartása mellett érvelt. Most is azt mondta: a képviselőcsoport azt kezdeményezi, hogy ne azonnal, hanem csak 2013-ban szűnjön meg az addig megemelt kulccsal meghagyott eva.
Arról egyelőre nincs hír, hogy mi lesz az evával együtt a szintén egyszerűbb adózást jelentő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás sorsa.
Az eva sorsa nagyjából két hete vált bizonytalanná, amikor Koszorús László fideszes képviselő egy olyan módosító indítványt nyújtott be az adótörvénycsomaghoz, amely 2012-től megszüntette volna az evát, míg egy másik kormánypárti képviselő 35 százalékra emelte volna annak kulcsát (az adónemből idén is, jövőre is nagyjából 180 milliárd forintos bevétellel számolt a nemzetgazdasági tárca).
Az elmúlt tíz napban kiderült, hogy a Koszorús nevét viselő javaslat mögött a Matolcsy György vezette Nemzetgazdaság Minisztérium állhat, és hogy a kormány és a Fidesz-frakció között éles konfliktus van az adónem miatt. A kabinet múlt szerdán – az NGM javaslatára – az eva eltörléséről döntött, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos indítványt csütörtökön leszavazta a parlamenti fideszes többségű pénzügyi bizottsága.
Egyébként tavaly a választások után Orbán Viktor is az adónem megtartására, sőt, az evázók körének kiszélesítésére tett ígéretet. Sőt az eva megtartására utalt alig néhány hete Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő is, amikor arra a kérdésre, hogy az eva és az ekho esetleges megszüntetése felvetődött-e, azt mondta: ilyen döntésről nem tud.
A kormány érvelése szerint az eva megszüntetésével a költségvetés rövid távon többletbevételhez juthat. Hosszú távon a hatások azonban nem egyértelműek, veti fel elemzésében az Intézet a Demokratikus Alternatíváért.
Szerintük az adónem megszüntetésével a jelenlegi állapothoz képest csökkenhet a gazdasági aktivitás, illetve alacsonyabbak lehetnek az összesített költségvetési bevételek is. Emellett az eva kivezetése az adóadminisztrációs terhek kormányzati kommunikációban számos alkalommal hangoztatott csökkentésének szándékával is ütközik.
Mint ismert, az utóbbi hetekben a 2012-es költségvetési törvény, illetve az azt megalapozó adójogszabályokat módosító képviselői indítvány formájában merült fel, hogy az evát meg kellene szüntetni, ezzel egyidőben ugyanakkor olyan módosító javaslatot is benyújtottak, amely az eva-kulcsot a mostani 30-ról 35 százalékra emelné, egy másik javaslat a bevételi plafont 25-ről 30 millió forintra módosítaná 2012-től.
A kezdeményezést a parlamentben pénzügyi bizottsága nem támogatta, a nemzetgazdasági tárca igen, és értesüléseink szerint korábban felmerült az is, hogy több lépcsőben 2013-ig vezessék ki ezt az adónemet.
Giró-Szász András kormányszóvivő az eva kivezetésével kapcsolatban múlt héten már úgy nyilatkozott, a kormány támogatná azt, a költségvetés pedig 50 milliárd forint többletbevételre számíthatna az adónem megszüntetéséből. A Napi Gazdaság ezzel szemben pénteken arról írt, hogy a kivezetéssel 10 milliárd forintot is bukhat a jövő évi költségvetés.
Az evát 2003-ban vezették be a magyar adórendszerbe, hogy az alacsony költséggel működő vállalkozások számára egy egyszerű adónemet vezessenek be. Az adó alapja a kezdetektől az evás vállalkozás vagy vállalkozó bruttó árbevétele, amivel szemben költséget nem lehet elszámolni. Az adókulcs kezdetben 15 százalék volt, amit több lépésben 2010-re 30 százalékra emeltek.
Az eva legfőbb előnye az egyszerű adminisztrációja, illetve, hogy számos adónemet kiváltva viszonylag alacsony adóterhelést jelent. Az eva adóalanyi körébe jóval nehezebb bekerülni, mint kikerülni onnan. A legfontosabb korlátot az az előírás jelenti, amely szerint az adóévet megelőző évben az árbevételnek 25 millió forint alatt kell teljesülnie, illetve már az aktuális adóév előtt két évvel nyilatkozni kell a belépési szándékról. Az eva-körhöz csatlakozás tehát egy tudatos tervezés eredménye.
Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) 2011 februárjában jött létre Böcskei Balázs, Ámon Katalin és Plaatitz András közreműködésével, hogy liberális értékek mentén szakpolitikai és aktuálpolitikai elemzéseket készítsenek.
Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért elemzése szerint az evát nyilván a rendelkezésre álló jövedelem maximalizálása érdekében választották a társas vállalkozások vagy a magánszemélyek, például normál egyéni vállalkozói, illetve társasági adózás helyett. A választásban mérlegelendő szempontok azonban a profitmaximalizáláson túl is vannak: többek közt az adónem – társasági adózáshoz viszonyítva – alacsony adóadminisztrációs költsége, amely az adóhatóság forintosítható terheit is csökkenti. Az eva kiszámítása és bevallása, illetve az adóelőleg fizetési szabályai egyszerűek, az átláthatóság miatt ráadásul kevésbé számíthat az adóalany hatósági ellenőrzésre. Mindezek alapján tehát az eva egy kedvező adóterhet jelent, ami hozzájárulhat a rejtett jövedelmek kifehéredéséhez.
Az adómorálra gyakorolt hatások azonban már nem ilyen egyértelműek. Semjén András, Tóth István János és Fazekas Mihály tanulmányukban összefoglalják a legfontosabb érveket az eva fenntartása ellen. A költségeket egyrészt nem lehet levonni az adóalapból, az evázóknak így nem érdekük, hogy számlát kérjenek a vállalkozásuk érdekében felmerülő költségeikről, ahogyan az is előfordulhat, hogy a számlát olyan cégnek kérik inkább, amelyek el tudják számolni azt, ezzel csökkentve adófizetési kötelezettségét.
Empirikus vizsgálatok szerint az áfabevételek csökkenése összefüggésbe hozható az evakör kiteljesedésével is: a megállapítás mögött az a feltételezés áll, hogy az eva inkább kedvezőtlenül hatott az adómorálra, növelte az áfacsalás lehetőségét. Ezt támasztja alá, hogy az evakulcs 2006-os drasztikus emelése után kevesen léptek ki ebből az adózói körből, sőt, a 2010-es emelés után sem indult kilépési hullám.
Az eva emellett ösztönözheti a nem legális foglalkoztatást is, hiszen a vállalkozásoknak ebben az esetben nem áll érdekükben bérköltség elszámolása. További ellenérv, hogy az evával jogosulatlan előnyhöz juthatnak bizonyos ágazatok, amelyek költséghányada jellemző tevékenységükből adódóan alacsony. Az eva megítélése a fehéredés, illetve az ezzel összefüggő adómorál szempontjából azonban kérdéses, hiszen egyelőre hiányoznak a vállalati adatokon végzett, részletekbe menő vizsgálatok.
Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért számításai szerint az eva megszüntetésével a vállalkozások átmenetileg biztosan rosszabb helyzetbe kerülnek: több adót kell fizetniük, jövedelmük csökken. Eszerint a valós költséghányad 35 százalék körüli értéke felett már előnyösebb a társasági adó fizetése.
Mivel az evaplafont csupán kis mértékben emelték 2003 óta, mára a teljes evaárbevétel 45 százaléka a 15 millió forint feletti forgalmú, jellemzően társas vállalkozásoktól származik. Az evakörön belül túlsúlyban van a szakmai-tudományos és műszaki tevékenységek, amelyek költséghányada a legalacsonyabbak közé tartozik.
A jövőre becsülhető mintegy 610 milliárd forint bruttó árbevétel mellett (27 százalékos áfakulccsal számolva) az evázók 22 milliárd forinttal kevesebb bevételt fizetnének be a költségvetésbe, mintha ezt társasági adóalanyként tennék. Az eva megszüntetésével ugyanakkor az e körből kikerülők úgy is dönthetnek, hogy költséghányadukat – fiktív számlák segítségével – 40 százalékra emelik. A költségeket ebben az esetben magánfogyasztásra fordítanák, az áfát azonban e tételek után is visszaigényelnék – az adózás előtti eredmény csökkenésével így a teljes adófizetés a korábbi evás szinten maradna.
A társasági adóadóalap a szerteágazó lehetőségek – a társasági adóról szóló törvényben nevesített csökkentő tételek és kedvezmények – révén legálisan is csökkenthető. Valószerűbb azt feltételezni, hogy hosszabb távon az eredetileg alacsonyabb költséghányadú exevások költségeinek nettó árbevételhez viszonyított aránya közeledik majd valamelyest az azonos ágazatban tevékenykedő, eredetileg társasági adózású vállalkozások magasabb átlagához. Az eva megszüntetésével kapcsolatban azonban az állami bevétel csökkenésének irányába mutató kockázatok kerülnek többségbe, elsősorban annak okán, hogy az érintett vállalkozások idővel bizonyosan érdemben reagálnak majd a megváltozott helyzetre.
Az adóterhelés növelésével emellett csökkenhet a gazdasági aktivitás. Különösen igaz lehet ez Az alacsony árbevételű vállalkozásokra, számukra ugyanis nem éri meg, hogy társasági adózásba menjenek át, vagy normál egyéni vállalkozók legyenek, mivel az adminisztrációs költségek ebben az esetben az árbevételhez képest relatíve magasak. Ez a kör az eva megszüntetésével megbízási szerződéssel juthat legális jövedelemhez, ezzel azonban a korábbiakhoz képest egyértelműen rosszabbul jár.