Akár minimálbér mellett is dolgoztatható a munkavállaló éjszaka, vagy vasárnap külön fizetség nélkül, ha a munkaszerződésben az szerepel, hogy a pótlékokat beépítették az alapbérbe – erre is lehetőség lesz július elsejétől, az új munka törvénykönyvének hatályba lépésével.
Július elsejétől beilleszthetővé válnak a pótlékok az alapbérbe – mondta el a munka.org kérdésére Sipos Márta munkajogász. A szakértő szerint így annak sem lesz jogi akadálya, hogy a rendes fizetésért, így akár csak egy szimpla minimálbérért dolgoztassák a munkavállalókat éjszaka vagy vasárnap is. Ehhez nem szükséges kollektív megállapodás sem, a dolgozókkal egyénileg megállapodhat így a munkaadó.
Esélyes, hogy sok munkaadó megpróbálja majd a munkaszerződéseket úgy módosítani, hogy a pótlékok beépüljenek az alapbérbe, hiszen ezzel komoly adminisztráció könnyítés érhető el, s hát bizonyos esetekben valószínűleg költségmegtakarítás is - ez utóbbi munkavállaló szempontból bércsökkenés.
Ha a pótlékokat nem építik be az alapbérbe, akkor a műszakpótlék egységesen az alapbér 30 százaléka - de csak a 18-06 óra közötti időszakra - mondta el Sipos Márta. Aki nem váltó műszakban dolgozik, annak csak 15 százalék jár erre az időszakra. Nem egyértelmű az új munka törvénykönyve szerint, hogy jár-e annak a 30 százalékos műszakpótlék, aki változó időpontokban kezd, de nem leváltja az előző műszakot a szónak a szoros értelmében.
Kérdéses tehát, jár-e majd annak a 30 százalékos pótlék, aki olyan munkahelyen dolgozik, ahol folyamatosan, például minden órában felveszik, illetve leadják a munkát – magyarázta a munkajogász. Az viszont egyértelmű, hogy a vasárnapi műszakpótlék ötven százalék, a húsvéti, a pünkösdvasárnapi, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napokon a pótlék száz százalék. Az már azonban homályos az új szabályozásban, hogy a dolgozó és munkaadó eltérhet-e, s hogyan ezektől a keretektől.
Az egész kérdés persze zárójelbe tehető, ha a pótlékokat a munkaszerződés alapján beépítik a munkabérbe.
A munkajogász úgy fogalmazott: „polgári törvénykönyves feelingje van” az új munka törvénykönyvének. Az új szabályozás úgy tekinti a munkavállalókat, mintha a munkaadóval egyenlő erejű szerződő felek lennének, szemben a régi szabályozással, amely védeni igyekezett a munkavállalókat, úgy, hogy a munkavállaló pozíciójának erősítése miatt több helyen a kötelező minimum-szabályt előírta.