Index Vakbarát Hírportál

Már vissza is vonnának két adóemelést?

2012. október 30., kedd 18:01

Már visszakoznának is a Matolcsy-csomag két elemétől az Origo értesülései szerint. A helyi iparűzési adó és cafetria-rendszer változtatásait vonnák most gyorsan vissza a hírek alapján, mert megijedtek a várható erős felzúdulástól. A cafeteriánál pedig saját magát büntetné a kormány, hiszen nemrég államosították az iparágat.

Kikerülhetnek a Matolcsy második, két hete bejelentett kiigazító csomagjából a helyi iparűzési adót, illetve a cafeteria adókulcsát érintő intézkedések. A hírportál kormányzati forrásaira hivatkozva azt  állítja, hogy a kormány hipa megemlése miatt várható magasabb élelmiszeráraktól ijedt meg. Ez egyébként már csak azért is érdekes lenne mert az intézkedésnek ez lett volna a legpontosabban előrejelezhető következménye.

Az új hipa-szabályozás a volt a második Matolcsy-csomagnak a magyarországi vállalkozásokat legerőteljesebben érintő eleme az RSM DTM szerint. A szigorítás fejében ugyan megszűnik a kiskereskedelmi ágazatot jelenleg terhelő különadó, de végül többet fizethenek cégek, különösen a például az élemiszerkereskedők.

„Az árukapcsolás nem a véletlen műve: a módosítás révén ugyanis a kis- és a nagykereskedelmet is magasabb adókötelezettség terheli majd, vagyis az iparűzési adóval kapcsolatos változás valójában az ágazati különadó kiterjesztésének tekinthető” – mutatott rá korábban Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Nem tetszett az önkormányzatoknak

A hipa formája ellen ma az önkományzatok is felemelték a szavukat, ők ugyanis szívesebben látnának egy tisztább rendszert, alacsonyabb kulccsal az NGM korábbi javaslata helyett. Pontosabban azt szeretnék, hogy helyi iparűzési adó maximális kétszázalékos kulcsát egy százalékra mérsékeljék, úgy hogy az ipa adóalapjából nem lehetne levonni semmilyen más összeget.

Az egyes cafeteriaelemek után (Szép-kártya, Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértékének 10-ről 27 százalékra tervezett emelése miatt pedig állítólag figyelmeztették Orbán Viktort, hogy a lépés különösen népszerűtlenné tehetné a kormányt a munkaadók és munkavállalók jelentős hányadánál.

Elfelejtették, hogy már az övék az iparág?

A cafeteria pár éve még vonzó béren kívüli jutattási forma volt, de a feltételek romlása miatt évről évre kevesebb cég hajlandó biztosítani a dolgozóinak. Az újabb szigorítással kapcsolatban olyan aggodalmak is előjöttek, hogy az elmúlt két évben a kormány jelentős összeget és energiát ölt az állami cafeteriamonopólium, az Erzsébet- és a Szép-kártyákat kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat felfuttatásába, így a lépéssel saját jól jövedelmező üzletének tennének kersztbe.

Az intézkedés hosszabb távú hatásai szintén károsak lehetnének: ha a cégek kidobják a cafeteriát, akkor a kormány szándékaival ellentétben a SZÉP-kártya a legkevésbé sem fogja élénkíteni a kormány által kitörési pontnak tekintett turizmust, az Erzsébet-utalvány hasznából pedig nem fogják tudni támogatni a rászorultak üdültetését az Erzsébet-programban.

 Bevételnövelő intézkedések (első csomag)  Ennyit vár tőle a kormány (milliárd)
Tranzakciós illeték emelése (MNB nélkül) 60
Pénztárgépek elektronikus bekötése 95
Fordított áfa a sertéságazatban 10
Kisvállalati adózás 15
TB-járulékplafon eltörlése 51
 Összesen:  231
 Bevételnövelő intézkedések (második csomag)  
A bankadót nem felezik meg. 72
Tranzakciós illeték további emelése 90
Államkincstár adójának emelése 40
 Iparűzés adóalap kiszámításának változása 35
Közműadó 30
 Nő a cafeteria adókulcsa 40
NAV egyedi számlák ellenőrzése 60
 Összesen  367
 Kiadáscsökkentő intézkedések (összesen)  
Nyugdíj/bér egyszerre nem 30
EU-s társfinanszírozás csökkentése 55
Elmaradó béremelés 73
Segélyplafon 8
 Összesen  166
 Teljes megszorítás  764

Pótolni kell

Amennyiben tényleg gyorsan visszavonlót fújnak a két adóemelésnek, akkor a kieső összegeket viszont hamar pótolni kell majd. A hipa bújtatott emeléséből 35 millirád forintot vártak volna, míg a cafeteria adókulcsának több mint két és félszeresére emeléséből 40 milliárdot.

Ráadásul az Európai Unió másfél hete világossá tette Orbán Viktor előtt, hogy egy-két tízmilliárdos lyukat még mindig lát, erre jönne rá a szóban forgó 75 milliárd. A miniszterelnök Brüsszelben nem rejtette különösebben véka alá, hogy a kormány a lassan megszokott módszerét folytatná tovább:  az EU által látott lyukak befoltozását a bankokra terhelné, illetve azokra a szektorokra kivetett adókat növelné, amelyekben multinacionális cégek dominálnak.

Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport elemzői ma döntően az unió keménységére alapozva még novemberben egy 150-200 milliárd forintos kiigazító csomagot jeleztek előre.

Rovatok