18 hónap kíméletlen kampányolás után a mai napon megválasztott Donald Trump elnök megkezdi a felkészülést a nyugati világ talán legnagyobb felelősséggel járó politikai hatalmának átvételére. Erre 73 napja van, és a feladat – a szövetségi kormányzat feletti irányítás megszervezése – komoly kihívás elé állítja még a politikai csatározásokban már megedzett stábot is.

Hogyan lehet a lehető legjobban kihasználni a rendelkezésre álló időt? Komoly segítség lehet, ha áttekintjük, hogy miként történt ez a folyamat a korábbi ciklusok hajnalán. 

A Boston Consulting Group Ronald Reaganig visszamenőleg vizsgálta a kérdést. Szinte magától értetődő, hogy a megválasztott elnöknek négy fő prioritásra kell helyeznie a hangsúlyt:

• Az új adminisztráció politikájának megalkotása
• egy olyan csapatot kell összeállítania, amely a fenti politikát végre is tudja hajtani

• kijelöli az irányt és kommunikáció módját – vagy, ha úgy tetszik nexusát - ahogyan a médiával és a Kongresszussal érintkezik majd
• és nem utolsó sorban persze megpihen a kimerítő kampányolás után

Az új politika

A kampány során a jelöltek számos ígéretet tesznek a változásra, és ezek jó esetben később meg is valósulnak. Ugyanakkor fontos látni, hogy a választási ígéretek sok esetben elképesztő összetett, strukturális reformot jelentenek, és a kapacitás végessége miatt tiszta prioritást kell felállítani a célok között. 

2008-ban Barack Obama megválasztása után a gyors eredményekkel kecsegtető lehetőségeket kereste, ennek fényében próbálta átalakítani a korábbi rendszert. Mindenképpen fontos szempont, hogy az új vezetés tisztán kommunikálja, hogy milyen irányba szeretne lépni: néhány kulcsfontosságú témára koncentrál majd inkább mélyrehatóan, vagy netán sok területet szeretne átalakítani, viszont sekélyesebben, mintsem a dolgok mélyére ásva.

A várható politikákról megannyi elemzés született már, hiszen ez a sarokköve az egész építménynek, amelyet az új elnök az elkövetkező négy évben megpróbál majd felépíteni. 

Kell egy csapat

A megválasztott elnöknek a januári beiktatásáig megközelítőleg 100 jelölést kell leadnia a Kongresszusnak a különböző állam intézmények pozícióira, és további 500 kinevezést kell elfogadtatnia regnálásának első 7 hónapjában. 

Elsősorban talán azt fontos megérteni, hogy milyen képességek szükségesek az egyes pozíciók betöltéséhez. Sok esetben nem elég egy adott terület alapos ismerete, a speciális vezetői készségek megléte legalább ugyanilyen fontos. 

Az új elnöknek érdemes objektíven szemlélni a saját személyes erősségeit és gyengeségeit, és olyan vezetőket és tanácsadókat maga mellé választania, akik kiegészítik a karakterét. 

Habár a miniszterek jelölési procedúrája gyorsan lezajlik, általában 60-90 nap szükséges ahhoz, hogy a kormányzáshoz elegendő szenior csapattagot jóváhagyjanak. A korábbi elnöki ciklusok kezdetekor sok esetben kissé lépcsőzetesen zajlott a különböző vezetők kijelölése, ezzel szemben talán hatékonyabb teljes jelöltlistákat küldeni a Szenátusnak – hogy az adminisztráció vezetői egyszerre foglalhassák el a pozícióikat.

Kritikus annak a megismerése is, hogy melyik állami intézmény éppen milyen helyzetben van. Amennyiben esetleg éppen egy nagyobb átalakulás közepén, akkor nem feltétlen ideális egy erőskezű, kevésbé rugalmas vezetőt kinevezni az élére, hatékonyabb olyan szakembert találni, aki már tapasztalatot szerzett változás-menedzsmentben. 

Érdemes felkészülni arra az eshetőségre is, hogy netán egy-egy jelölt elbukik a kabinetbe vezető úton. Példának okáért Obama három jelöltje sem ért révbe. 

A ritmus és a stílus kijelölése

A kampány végeztével az új adminisztráció számára lehetőség nyílik kijelölni a médiával és a Kongresszussal történő kommunikáció tónusát. Ronald Reagan sajtóközleményeken keresztül tudatta, hogy kik a jelöltjei a kulcsfontosságú pozíciókra – egy republikánustól talán nem meglepő a hagyományos közlésmód.

Ezzel szemben Obama szerette személyesen, sajtótájékoztató keretében, vagy - rá jellemző módon – a heti netes videó üzenetében bemutatni a formálódó csapatát. Nincs igazán nyerő taktika, hiszen a kommunikáció stílusa leginkább az elnök személyiségének függvénye. 

Az új elnöknek hamar szövetségeseket kell találnia a Kongresszusban – akik később segítik majd a kormányzatát a kijelölt célok elérésében. A kampány komoly károkat okozhat a háttérben a már meglévő személyes viszonyokon, ezeket mielőbb helyre kell állítani. Ezen a fronton is több gyakorlatra láthatunk példát: Reagan minden újonc képviselőt vacsorára hívott a Fehér Házba, de voltak olyan elnökök is, akik csupán a Kongresszus vezetőire fókuszáltak, és a velük meglévő jó viszony kialakítására és megőrzésére törekedtek.

Szusszan egyet

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Clinton és Trump soha nem látott intenzitással küzdött a kampány során. Az elmúlt évtizedekben a megválasztott elnökök a beiktatásig hátralévő idejük egyharmadát a privát életükre fordították. Ami azt illeti, a pihenés tette ki az idejük második legnagyobb részét a tanácsadóikkal történő konzultáció és a különböző biztonsági jelentések mellett. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, többen inkább visszavonultak feltöltődni a hazai terepre, mintsem, hogy Washingtonban töltsék az időt.

Nehéz túlbecsülni az első hónapok fontosságát a választást követően. Érdemes figyelni a részletekre, hiszen a legtöbb esetben sok mindent elárulnak majd az Egyesült Államok következő négy évről.

A magyar verziót Szabadi András, a The Boston Consulting Group munkatársa készítette.