Index Vakbarát Hírportál

Az infláció miatt a törlesztőrészletekben már nem látszik a minimálbér-emelés kedvező hatása

PAP 9915
2022.02.25. 19:08 Módosítva: 2022.02.25. 19:23

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Az idén jelentősen, 19,5 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, ez pedig 325 milliárd forinttal többet jelent az érintetteknek. Nekik ez kedvező, hiszen nő a pénzügyi mozgásterük, stabilabbá válhat az anyagi helyzetük, és többet költhetnek akár fogyasztásra is – persze a pénzromlás ebbe beleszólhat. A magasabb nettó jövedelemmel elvben nagyobb összegű hitelre is jogosultak lehetnek, ám az egyebek miatt a minimálbér-emelés hajtotta erősödő infláció miatt a kamatok emelkedése a törlesztőrészleteket is megemelte, így itt már nem érződik kedvező hatás.

Sokak számára jól indult az év: akik ugyanis februárban kapták meg a januári munkájukra szóló minimálbért vagy garantált bérminimumot, nagyobb összeggel találkozhattak. 2022-től jelentősen, 19,5 százalékkal nőtt mindkettő, a minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra. A jegybank inflációs jelentése szerint ez rengeteg embert érint, mivel a foglalkoztatottak 8 százaléka minimálbért keres, 13 százalékuknak pedig a garantált bérminimum jár.

Az emelés 325 milliárd forinttal nagyobb összeget hagy az érintettek pénztárcájában, ami növeli a pénzügyi mozgásterüket, a többletet fogyasztásra, megtakarításra is fordíthatják. Mindez kedvező számukra, és gazdasági szempontból a fogyasztás élénkülése is jó – szólnak a hivatalos állásfoglalások. Ugyanakkor a bérinfláció problémát jelenthet, különösen a mostani inflációs környezetben. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt jóval magasabb béreket kell kifizetniük a munkáltatóknak, cégeknek, a jelentős emelés miatt nagyobb összeget kell bérre fordítaniuk. Ahhoz, hogy ezt finanszírozni tudják, árat kell emelniük.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)

Az MNB még tavaly decemberben megjelent inflációs jelentése szerint ez azonban nem jelent komolyabb kockázatot. „A minimálbér és a garantált bérminimum emelése növeli a vállalatok bérköltségét, ami beépülhet az általuk előállított termékek, szolgáltatások árába. Azonban a jövő évtől 4 százalékponttal csökkennek a munkáltatói járulékok (2,5 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékponttal a szakképzési hozzájárulás), 10 százalékra csökken a kisvállalati adó, valamint kiterjesztették a helyi iparűzési adó kedvezményét 2022-re. Ezen intézkedések ellensúlyozzák a minimálbér-emelés 540 milliárdos bérköltségnövekményét, így a jövő évben nem várható szignifikáns inflációs hatás a költségoldali csatornán keresztül” – szól a jegybank véleménye.

Az ügyeskedőknél alacsonyabb lesz a nettó…

Arról kevesebbet hallani, hogy még ma is számos helyen a dolgozók a minimálbér felett keresnek, de csak a minimálbérre vannak bejelentve. Az ő esetükben, ha a munkáltató köti az ebet a karóhoz, és a dolgozóra költött összes költségen nem akar emelni, a dolgozó a mostani emeléssel rosszabbul is járhat. Ha mondjuk a munkáltató 2021-ben és 2022-ben is 300 ezer forintban határozza meg a dolgozóra jutó bérkeretet, akkor a minimálbér-emelésnek köszönhetően a dolgozónk a tavalyi 215 463 forint helyett (111 321 forint nettó minimálbér + 104 142 forint zsebbe menő pénz) helyett idén csak 207 ezer forintot kap kézhez, mivel a magasabb minimálbérnél még a csökkenő járulékterhek ellenére is magasabbak az állami elvonások. Így a 133 ezer forint számlára érkező pénz mellé már csak 74 ezer érkezhet a zsebbe. Lehet persze örülni a gazdaság kifehéredésének, amelynek ez is példája lehet, más kérdés, hogy melósunk joggal kérheti ki magának, hogy ez a folyamat ne az ő kárára történjen...

Mindenképp meg kell akadályozni

A kis kitérő után térjünk vissza az alapkérdéshez, ahhoz, hogy a „rendesen” minimálbérre bejelentettek esetében bekövetkező jelentős bérnövekedés mekkora kockázatot jelenthet az infláció tekintetében.

Az úgynevezett „árbérspirál” kockázatot jelent a miniszterelnök főtanácsadója, Nagy Márton szerint is, aki erről az Infostartnak beszélt januárban. Szerinte ezt mindenképp el kell kerülni. „Tehát amikor egy-egy cég azt mondja, hogy magasabb lett a bérköltsége, ezért árat emel, az egy rossz magatartás, a jegybanknak ezt a spirált el kell vágnia. Mert mi történik? Magasabb lesz az infláció. Ez a legveszélyesebb spirál, ami az infláció esetén előjöhet, és ez az, amit már belső faktornak hiszünk. Ilyen spirál még nincsen, de nem is szabad engedni. Az a legfontosabb dolog a következő hónapokban, hogy az árbérspirál kialakulásának már a kockázatát is megakadályozzuk” – fogalmazott az interjúban Nagy Márton.

Messze még az infláció vége

Azt egyelőre korai megmondani, hogy pontosan miként befolyásolták a bérek az árakat. Mindenesetre a januári inflációs adatok további emelkedésre utaltak, éves szinten 7,9 százalékkal nőttek az árak.

A Magyar Nemzeti Bank pedig harcol az inflációval. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke ezzel kapcsolatban egyértelműen fogalmazott az Indexnek adott interjújában: „Kiszámítható módon mindaddig folytatjuk a monetáris kondíciók szigorítását és az alapkamat emelését, amíg azt nem látjuk, hogy az infláció elleni küzdelmet megnyertük, és a kilátásaink szerint az infláció ismét vissza nem tér a 3 százalék körüli tartományba.”

Nagyobb hitelre lenne elég a pénzünk, de az infláció visszaszól

A minimálbér-emelés ugyanakkor a háztartások esetében első ránézésre a hitelbővülés lehetőségét hozza – ez mind a tisztán, mind a részben zsebbe is pénzeket kapókra is igaz.

Az MNB által a bankoknak előírt hitelfékszabályok szerint ugyanis a minimálbérrel bíró ügyfelek tavaly decemberben csak 56 660 forintnyi havi törlesztőrészletet vállalhattak csak be, idén azonban ez az összeg már közel 10 ezer forinttal magasabb, 66 500 forint lehet, mivel a mérték a mindenkori nettó jövedelem 50 százalékához kötődik. Egy 20 évre 6 százalékos kamatra felvett lakáshitel esetében a minimálbér-növelés azt jelenti, hogy az adós a korábbi 7,8 millió forint helyett 9 millió forintos hitelt vehet fel. Egy 12 százalékos kamaton elérhető 5 éves személyi hitel esetében a megemelt hivatalos jövedelem a korábbi 2,5 millió forintos kölcsön helyett 3 milliós kölcsön felvételére lehet elég.

Paradox módon ugyanakkor épp a nagyobb törlesztőrészletet lehetővé tevő minimálbér-emelés inflációs hatása lehet az, ami zárójelbe teszi a magasabb összegű hitelfelvételt – ha valóban érdemben hozzájárul a pénzromláshoz.

Az egyre erősebb inflációt – ahogy láttuk – a jegybank szigorítással, azaz kamatemeléssel próbálja megfékezni. Ez viszont a piaci kamatszintek megemeléséhez vezet. Ősszel a fent említett 6 százalékos lakáshitelt adósunk szerencsével 4 százalékos kamatszint mellett is megkaphatta. Ebben az esetben pedig ugyanúgy 9 millió forintos hitelre volt jó, mint ma – közel 20 százalékos nettójövedelem-emelkedés után. Az adatok azt mutatják, hogy a kamatemelések hatása jelentősebb is lehet, mint a béremelkedés.

Ráadásul a helyzet a következő hónapokban a további kamatemeléssel romlani fog: a jegybank monetáris tanácsa február 22-i ülésén a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte az alapkamatot. Csütörtökön pedig – szintén a várakozásoknak megfelelően – megemelte az irányadó kamatot is, így az egyhetes betéti kamata 4,3 százalékról 4,6 százalékra nőtt, ami hamarosan beépül majd a kölcsönök árába.



Rovatok