Komoly mértékben szigorítanák ingatlanhitelezésüket az Egyesült Királyság bankjai – derült ki a Bank of England (BOE) Bloomberg által idézett felméréséből. A BOE az orosz–ukrán háború 3. hetében vizsgálta a bankok várakozásait, ám a szakértők szerint pusztán az orosz invázió nem adott magyarázatot arra, hogy a bankok miért akarják szigorítani a hitelezésüket.

Sokaknak drágult a hitele – bedőlési hullámtól tartanak

Ennél komolyabb érv az ügyfelek megélhetési költségeinek emelkedése lehet. Márciusban az infláció 30 éves csúcsra, 7 százalékos szintre jutott, ráadásul az elemzők már a két számjegyű pénzromlást is belengették. A BOE a történelmi 0,1 százalékos mélypontról 2022 márciusára 0,75 százalékra emelte az irányadó kamatot, és ezt természetesen a hitelkamatok is követték. A Money Week márciusi összesítése szerint csak az év harmadik hónapjában a standard változó kamatláb (SVR) szintje 15 bázisponttal 4,61 százalékra emelkedett. A szigetországban a kölcsönök döntő része változó kamatozású, a szomszédos Írországban csak 2021 őszén vezették be a hosszan fix jelzáloghiteleket. A BOE szakértői szerint a változó kamatozású hitelek gyors átárazódása miatt megugorhat a lakossági nem teljesítő hitelek állománya – ez a félelem készteti szigorításra a bankokat.

Brit–magyar pró és kontra

Érdemes a brit számokat a magyarországival összevetni.

• Inflációban a 8,5 százalékkal verjük az ángliusokat. A kilátások kb. megegyeznek, nálunk is két számjegyű lehet a pénzromlás az év végére.
• Az irányadó kamat tekintetében ég és föld a két ország különbsége. Az ottani 0,75 százalékos alapkamattal szemben Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntése alapján jelenleg 6,15 százalék az irányadó kamat.
• Az Egyesült Királyságban 2020 végén a nem teljesítő hitelek (NPL) aránya 1,22 százalékos volt, Magyarországon 2021 végén a hitelek 3,3 százalékánál volt a szabályokat kimerítő csúszás a hitelezésben. Vagyis ha az angol adat duplázódna is, az még mindig a magyar NPL-szint alatt maradna. Főleg, hogy nálunk is romlással lehet számolni.
• Abban is közös a két ország, hogy a jegybankjaik értékelése szerint a jelzálog-hitelezés terén olyan éles verseny alakult ki, ami számottevően csökkenti a bankok árrését. E tekintetben ugyanakkor Magyarországon már nem nagyon van hová hátrálni, hiszen a top hitelek kamatai a hozzájuk tartozó referenciakamatokhoz képest már negatív kamatfelárat tartalmaznak.
• A brit SVR 4,61 százalékával szemben idén februárban nálunk a változó kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamata 5,02 százalék volt. Ebben sem látszik tehát érdemi különbség. Ugyanakkor a jobb adósok számottevően olcsóbb hiteleket kaphatnak a piacon. Miközben Magyarországon áprilisban már nem nagyon van 5 százaléknál alacsonyabb kamatajánlat a money.hu kalkulátora szerint, az Egyesült Királyságban az ügyfelek jelentős része 2 százalék alatti hitelben reménykedhet.
• Azonban Albionban csak álmodhatnak arról, hogy a lakáshitel-állomány 36 százaléka a magyarországihoz hasonlóan változó kamatozású legyen, és az új hitelek 95 százaléka hosszan fix konstrukcióban kerüljön kihelyezésre, mint Magyarországon.
• „Cserébe” a magyar hitelesek is szívesen elfogadnák, hogy az Angliában legnépszerűbb, 2 évre fixált hitelek közül a legjobb ajánlat 1,59 százalékos, és a 10 évig fix kölcsönök között a legolcsóbb ajánlat 1,95 százalékos. A 2 helyett 10 évig fixen tervezhető hitel többletköltése eszerint egy 200 ezer fontos (~90 milliós) jelzáloghitel esetén mindössze 35 font havonta (807 vs. 843 font). Már csak azért is, mert a money.hu kalkulátora szerint ekkora összegű piaci hitel havi törlesztőrészlete az itthoni legjobb, 5,63 százalékos kamat mellett közel kétharmaddal lenne magasabb, mint a brit törlesztőrészlet, átszámítva 1379 fontot kellene ezért leperkálni. (Forintban 378 ezer, illetve 619 ezer forint lenne a törlesztőrészlet.)
• S persze a korona változó kamatozású hitellel bíró alattvalóit nem védi a kamatstop intézménye sem. (Más kérdés, hogy a kamatstoppal védett hitelek esetében a 2,02 százalékon befixált kamatbázis már önmagában magasabb, mint a legolcsóbb angol kamatajánlatok – s ekkor még nem beszéltünk a kamatstopos hitelek 2-4 százalékos kamatfeláráról, amelynek köszönhetően ezen, jellemzően régen felvett hitelek most, a kamatstop alatt is 4-6 százalékos éves szinten kamatoznak.)
• Végül azért nem árt azzal sem szembesülni, hogy míg Angliában a bruttó átlagbér 2912 font körül van, addig hazánkban a legfrissebb, 467 ezer forintos szint is maximum 1043 fontos fizetésnek felel meg. Ebből kellene tehát a törlesztőt kigazdálkodni.
• Persze ha ezt azzal vetjük össze, hogy az EU-tól a közelmúltban távozó ország fővárosában, Londonban 14 400 eurót, nagyjából 5,3 millió forintot kérnek egy négyzetméterért az eladók, miközben nálunk a legdrágább kerületben sem haladja meg az 1,3 milliót az átlagos négyzetméterár, kicsit megnyugszunk.

Itthon jobban kellene aggódni

Összességében a fentiek fényében nehezen érthető a BOE aggodalma. Persze ezen közben a brit jegybank a lakossági hitelezés esetében a következő hónapokra továbbra is felfutást vár.

Az nehezebben magyarázható, hogy miért vár a magyar bankszektor továbbra is 10 százalékos növekedést a lakáshitelezésben. Az optimizmust maximum a támogatott hitelek térnyerése adhatja: februárban a frissen folyósított hitelek 36 százaléka valamilyen támogatott formában került kihelyezésre. Ráadásul az is tudható, hogy a következő hónapokat még tovább javíthatja a zöld hitelek kiáramlása, hiszen a bankok zöme szerint az MNB által 200-ról 300 milliárd forintra emelt hitelkeret döntő részére is megvan már a szerződés – a legtöbb bank nem is nyitotta meg a zöld hitelek befogadását. Ám a piaci hitelek esetében az infláció, magas kamatok kombó nem sok jóval kecsegteti a hitelfelvevőket és így a bankokat sem.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!