Miközben a világban az infláció okozta problémák és egyes devizák – köztük sajnos az élbolyban a forint – mélyrepülése okoz állandó beszédtémát, addig van egy olyan piaci szegmens, ahol még drámaibb események zajlanak. Az elmúlt hetekben teljesen összeomlott a kriptodevizák piaca, s ez komoly láncreakciót indított el.

E tekintetben rendkívül időszerűnek tűnhet, hogy az Európa Tanács elnöksége és az Európai Parlament megállapodott a kriptográfiai eszközök piacaira (Markets in Crypto Assets  – MiCA) vonatkozó javaslatról. A tervek szerint 2024-től életbe lépő szabályozás szerint a kriptoeszköz-szolgáltatóknak egyéb pénzügyi szolgáltatókhoz hasonlóan engedélyre lesz szükségük az EU-ban történő működéshez. 

A szabályozási keret megalkotói szerint a MiCA védi a befektetőket és a fogyasztókat,  miközben biztosítja a pénzügyi stabilitást, ugyanakkor nem gördít túlzó akadályokat az innováció és a növekedés elé. Az elmúlt hetek eseményei nyomán a legjobb időzítésnek tűnhet, hogy a szabályozás segít megvédeni a fogyasztókat a csalással és megtévesztéssel szemben. Az előírások szerint ugyanis a kriptoeszköz-szolgáltatók felelősséggel tartoznak majd, ha elveszítik vagyonukat, és nem védik meg a befektetők pénztárcáját. 

Listáznak, engedélyeznek, figyelmeztetnek

A tervek szerint létrejön egy európai kriptopénz-szolgáltatókat szabályozó szervezet, az ESMA, ahová az Európán kívüli szolgáltatóknak is regisztrálniuk kell majd. A szervezetnek jogában áll majd felülvizsgálni vagy akár meg is tiltani az egyes kriptoeszközök vagy -szolgáltatók helyi működését. Az Európai Bankhatóság (EBA) pedig naprakész nyilvános nyilvántartást fog vezetni a nem megfelelő kriptoeszköz-szolgáltatókról.

Az elmúlt napok kriptobotrányai

Ezek körébe – ha túlélné a hátralévő éveket  – szinte bizonyosan bekerülne az elmúlt napokban elhíresült, kriptovalutákkal üzletelő Three Arrows Capital hedge fund, amelyről a hónap elején derült ki, hogy megtévesztő információkat közölt a kezelt eszközök értékéről, s így nem volt meglepő, hogy a kriptopiac bezuhanása után a cég be is dőlt. Az már csak hab volt a tortán, hogy az amúgy sem túl erősen szabályozott piacon mozgó társaságról a szingapúri szabályozó hatóság kiderítette, hogy alapítója áprilisban már részben el is költöztette az alapot a Brit Virgin-szigetekre. A Three Arrows amerikai leányvállalata csődvédelembe menekült, az említett Virgin-szigeteki céget pedig épp végrehajtják egy meg nem fizetett 670 millió dolláros kölcsön miatt. 

A Three Arrows a héten a Voyager kriptotőzsdét is bedöntötte, miután világossá vált, hogy a börze jó eséllyel keresztet vethet az alapnak kölcsönadott 650 millió dollárjára. A gond az, hogy a Voyager számos ügyfele most fut a befektetései után is – a tőzsde saját cégrészvényeket ajánl az eltűnt pénzek tulajdonosainak, ám a vállalattal szemben érthetően mélyponton van a bizalom. Csekély remény, hogy a Voyager hitelkeretét a finanszírozók még nem vonták vissza, s az az összeg magasabb, mint amennyi pénz a rendszerből hiányzik.

Bruno Le Maire, francia pénzügyminiszter szerint „a közelmúltbeli fejlemények ebben a gyorsan fejlődő ágazatban megerősítették, hogy sürgősen szükség van egy EU-szintű szabályozásra”. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a mérföldkőnek számító MiCA-szabályozás véget vet a „kriptovadnyugatnak”, jobban megvédi azokat az európaiakat, akik befektettek ezekbe az eszközökbe és megakadályozza a kriptoeszközökkel való visszaélést. 

Új ügyfeleket hozhat a szabályozottabb piac

A Modulus fintech cég vezérigazgatója, Richard Gardner szerint a szabályozás aligha fog tetszeni a piac minden szereplőjének, de szerinte is eljött az ideje egy olyan átfogó itiner létrehozásának, amely egyértelműen lefekteti, hogy a szereplők milyen keretek között mozoghatnak. 

Míg az EU előrehalad a szabályozás terén, az Egyesült Államok Kongresszusa továbbra is vitázik a kriptoeszközök felügyeletével kapcsolatos azon jogszabályról, amely a kriptovaluta-tranzakciók ellenőrzését írná elő. Ezért az EU most komoly lépést tett afelé, hogy alapvető szerepet játsszon a kriptopiac feltételrendszerének megalkotásában. 

A fizetési infrastruktúrával foglalkozó Mercuyo Nagy-Britanniában végzett felmérése szerint a megkérdezettek 68 százaléka helyeselné, ha a kriptopiac a jelenleginél komolyabban szabályozott lenne, ami összefüggésben lehet azzal, hogy 61 százalékuk tart attól, hogy visszaélésekkel szembesülne, ha befektetőként megjelenne a kriptoszektorban.

A britek is lépnek

A brit félelmek oldására egyébként a héten a Bank of England (BoE) is lépéseket jelentett be. A most publikált pénzügyi stabilitási jelentésében a szervezet leszögezte: „továbbfejlesztett szabályozási és bűnüldözési keretekre van szükség a kriptoeszközpiacok és -tevékenységek fejleményeinek kezelésére”.  A cél, hogy a kriptocsere-platformok csak szabályozottan működjenek.