Most, hogy az elmúlt két hétben szinte minden gondolatunk a rezsicsökkentés körül forgott, egyre többet filozofálunk az energiafogyasztáson, és egyre többet is akarunk tudni erről a témakörről. De mit is kell tudnunk pontosan? A villamos energia és a földgáz ára jellemzően három összetevőből áll:

• az energia alapára,
• hálózati díjak,
• adók és/vagy illetékek.

Az adók és illetékek aránya viszont meglehetősen eltérő az Európai Unió tagállamai között.

Dániától Magyarországig – avagy a két véglet

Az Eurostat közlése szerint 2021 második felében a háztartások villamosenergia-ára – a 2 500–5 000 kWh éves fogyasztású háztartások esetében – átlagosan 0,237 eurót tettek ki kWh-onként az EU-ban.

Míg Dániában az adók és/vagy illetékek aránya a villamos energia teljes árának 56,9 százaléka volt, addig Hollandiában negatív (–3,0 százalék) arányt figyeltek meg a támogatások, a visszatérítések és juttatások miatt.

A földgáz ára – itt a 20–200 GJ éves fogyasztású háztartásokat figyelték – átlagosan 0,078 euró/kWh volt az EU-ban 2021 második felében.

Az adók és/vagy illetékek a fogyasztók által Hollandiában fizetett teljes ár több mint felét (57,8 százalékát) tették ki, míg ez az arány Görögországban volt a legalacsonyabb (6,2 százalék).

Növekszik a megújuló energia aránya

2020-ban az EU végső össz-energiafogyasztása 886 millió toe volt; ez 5,6 százalékkal volt alacsonyabb a 2019-es, a Covid–19-válság előtti szintnél.

• A kőolajtermékek az EU energiafelhasználásának több mint egyharmadát (35 százalékát) tették ki (bár arányuk csökkenőben volt),
• a villamos energia (23,2 százalék)
• és a földgáz (21,9 százalék) is viszonylag magas arányt képviselt.

1990-hez képest az unió energiafogyasztása 2020-ban többé-kevésbé stabil maradt – átlagosan évi 0,1 százalékos visszaeséssel. Azonban jelentős elmozdulást történt az EU végső energiafogyasztásának szerkezetében, méghozzá a szilárd tüzelőanyagoktól és a kőolajtermékektől a villamos energia, valamint a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok felé való elmozdulást illetően.

• A szilárd tüzelőanyagok aránya például 11,5 százalékról 2,6 százalékra csökkent 1990 és 2020 között,
• ezzel szemben a megújulók és a bioüzemanyagok aránya 4,3 százalékról 11,8 százalékra emelkedett ugyanebben az időszakban.

Csak a válság és a pandémia csökkentette a közlekedés energiafelhasználását

2020-ban az ipar az Európai Unión belül elfogyasztott energia valamivel több mint egynegyedét (26,1 százalékát), míg a közlekedés a 28,4 százalékát tette ki, 45,5 százalékot hagyva az egyéb ágazatokra – ezek főként lakossági felhasználásra és szolgáltatásokra vonatkoznak.

Bár 1990-ben és 2020-ban szinte nem volt különbség az EU végső energiafogyasztásának általános szintjét illetően, jelentős különbségek voltak a különböző végfelhasználások között.

A közlekedés energiafelhasználása viszonylag gyorsan emelkedett – megszakítás nélküli ütemben – 1990 és 2019 között (kivéve a globális pénzügyi és gazdasági válságot és annak következményeit), tekintve hogy a fogyasztás összességében 30,9 százalékkal nőtt.

Ezzel szemben az iparon belüli végső energiafelhasználás közel egynegyedével (22,8 százalékkal) esett vissza ugyanebben az időszakban, és különösen nagymértékben csökkent a fogyasztás a 2009-es pénzügyi és gazdasági világválság idején (13,6 százalékkal).

Ezeket a hosszú távú tendenciákat 2020-ban megszakította a koronavírus-járvány. Az EU végső energiafogyasztásának általános szintje 2020-ban (2019-hez képest) 5,6 százalékkal esett vissza, különösen a közlekedés esetében, mivel a fogyasztás 12,8 százalékkal csökkent.

Silányan állunk a megújuló energiaforrásokkal – nem úgy egyes tagállamok

2020-ban az EU bruttó végső energiafogyasztásának mintegy 22,1 százaléka származott megújuló energiaforrásokból, szemben az egy évtizeddel korábbi 14,4 százalékkal.

míg Finnországban, Lettországban, Ausztriában és Portugáliában is több mint egyharmados arányt regisztráltak.

Nem mindenki áll viszont ilyen jól a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, ugyanis 15 százalék alatti felhasználást mértek Hollandiában, Magyarországon, Belgiumban és Luxemburgban is, míg Máltán rögzítették a legalacsonyabb, 10,7 százalékos értéket.

Itthon is vége az aranykornak

S bár az Eurostat valamennyi energiaárral kapcsolatos mérési grafikonján Magyarország áll a legelőkelőbb helyen, a helyzet nálunk is változik, ugyanis augusztus 1-jétől vége a hagyományos rezsicsökkentési modellnek.

Aki ugyanis éves szinten átlépi

• áramfogyasztásban a 2523 kWh-t,
• földgázfogyasztásban a 1729 m3-t,

az a többlethasználat után már világpiaci árat fog fizetni.