Szlovákia esetleg megfontolhatná a visszatérést a 2009. évi euróbevezetés előtt használt koronához, ha az euróövezet nem lenne képes ellenőrzés alatt tartani az adósságválságot - vélte a szlovák parlament elnöke. Iveta Radicová szlovák kormányfő szerint erre nincs semmi szükség.
Ideje lenne felkészülni a B-tervre, a szlovák korona ismételt bevezetésére - vélte Richard Sulik, a szlovák parlament elnöke a Hospodárské Noviny című napilap hétfői írásában
Szlovákiát a stabil pénz és a szilárd alapokon álló szabályozások ígérete vonzotta az euróövezetbe - írta Sulik, hozzátéve, hogy Szlovákia keményen dolgozott azért, hogy átalakítsa gazdaságát, és teljesítette az euróövezeti tagsághoz szükséges feltételeket.
Felelőtlenség azt elvárni, hogy egy ország magára vállalja egy másik ország adósságait, hogy aztán maga is bajba kerüljön - írta a kisebbik koalíciós párt vezetője. Hozzátette: mivel Szlovákia túl kis ország ahhoz, hogy lényegileg befolyásolja az Európai Unió lépéseit, az a legfontosabb feladatunk, hogy megvédjük azokat az értékeket, amiket a szlovák emberek hoztak létre.
Richard Sulik egyben arra figyelmeztetett, hogy komoly kockázatot jelentene az euró szempontjából, ha Spanyolország megsegítéséhez felhasználnák a 750 milliárd eurós európai pénzügyi stabilitási keretet (EFSF).
Iveta Radicová miniszterelnök szerint azonban nincs értelme gondolkodni semmiféle B terven. A kormány álláspontja világos, minden meg kell tenni az euróövezet stabilitása és erősítése érdekében, és szükség esetén meghozni a megfelelő intézkedéseket.
Szlovákia ugyan beleegyezett abba, hogy hozzájárul az EFSF-hez, de Görögország pénzügyi megsegítését elutasította.
Két vezető nemzetközi pénzügyi intézmény hétfőn élesen bírálta Németország elmúlt hetekben, az euróövezet válságának kezelésében tanúsított magatartását.
A Nemzetközi Fizetések Bankja hétfői negyedéves jelentésében arra mutatott rá, hogy a nyugat-európai államok csődkockázatának emelkedése október 18-án indult meg, amikor a német és francia kormány ismertette javaslatát az adósságválság kezelésére. A nemzetközi pénzügyi intézmény Berlint tartja a leginkább felelősnek azért, hogy az elmúlt hetekben felerősödtek az európai adósságválsággal kapcsolatos félelmek.
A BIS-hez hasonlóan negatív véleményének adott hangot tegnap Philippe Maystadt, az Európai Beruházási Bank elnöke is. Meglátása szerint teljesen jogos Merkel elvárása, hogy a veszteségek viselésébe a magánbefektetőket is bevonják, ám a bejelentés módja teljesen zavaros volt - idézi az EIB első emberének szavait a Reuters hírügynökség.