Továbbra is fenntartották azt az előrejelzésüket szerdán kiadott anyagukban a Citi londoni stratégái, hogy a következő fél-másfél évben 90 százalékos valószínűséggel kilép az eurózónából Görögország, ami szerintük a következő hat hónapban esélyes.
A bank stratégáinak meglátása szerint a kilépés már ezt megelőzően, akár szeptember, vagy októberben is bekövetkezhet, attól függően, hogy a szeptemberi kulcsfontosságú események pontosan hogyan zajlanak majd. Sok múlik többek között a nemzetközi hitelt nyújtó országok finanszírozási hajlandóságán, a görögök elszántságán a költségvetési megszorító lépések végrehajtására és a német alkotmánybíróság szeptember közepi döntésén az állandó válságkezelési alap (ESM) szabályrendszeréről.
A görögök sorsával kapcsolatban a Citi stratégái szerint a legfontosabb az a jelentés lehet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutalap szakértői készítenek és valószínűleg szeptemberben jelenik majd meg. Tegnap egyébként az Európai Bizottság pénzügyi biztosa azt jelezte, hogy október előtt nem születik döntés a görögök sorsáról, azaz arról, hogy a görög makrogazdasági célok teljesítésére tekintettel folytatják-e a nemzetközi szervezetek az ország finanszírozását, vagy sem.
A bank szakértői az elemzésben utalnak arra, hogy az EU döntéshozóinak nemcsak önmagában a görög ügyet kell mérlegelniük, hanem azt is, hogy milyen pénzügyi források kellhetnek a spanyolok, olaszok és mád megszorult országok mentőcsomagjainak finanszírozására.
A kiterjesztett keret miatt erősen meggondolják majd, hogy a „feneketlen kútba”, azaz a görög ügyre továbbra is költsék a pénzt. Az anyag emlékeztet arra, hogy az esetleges görög kilépés negatív tovagyűrűző pénzügyi hatásait az Európai Központi Bank a kilátásba helyezett államkötvény-vásárlási stratégiájával jelentősen tompíthatja, ráadáasul a válságkezelő alapokat, mint az EFSF, vagy az ESM is szükséges lehet gyorsan bevetni.
A Citi szerint továbbra is nagyon bizonytalan, hogy a görög kilépést, ha bekövetkezik, pontosan hogyan vezényelnék le, milyen devizaátváltási arányokat és egyéb szabályokat alkalmaznának. Abban azonban bizonyosak, hogy amikor a kilépésre sor kerül, akkor Görögországban meghosszabbított banki szünnapokkal, tőkekorlátozásokkal kell szembenézni, más országokban pedig a negatív pénzügyi fertőző hatások tompítására hozott gyors hatósági beavatkozásokra.