Miközben a főpolgármester furábbnál furább kijelentéseket tesz a főváros kerékpáros fejlesztéseivel kapcsolatban, és egyre többen érzik úgy, mintha az autósok és a kerékpárosok két focicsapat ultrái lennének, vannak budapesti kerületek, ahol egészen máshogy gondolkodnak. 

Egyrészt évek óta azon dolgoznak, hogy jobban lehessen kerékpárral (is) közlekedni, másrészt tisztában vannak vele, hogy aki délelőtt autóval közlekedik, az lehet, hogy délután kerékpárral fog, vagy fordítva. Nincs ellentét, nincsenek autósok, meg kerékpárosok, csak kerületi lakók vannak, akik kényelmesen és biztonságosan el szeretnének jutni valahova.

A budapesti Kertvárosban, vagyis a XVI. kerületben most egy olyan koncepciót dolgoztak ki, aminek a célja, hogy 2019-ig „kerékpárosbarát településsé” váljon a városnak ez a része. Koncepciókkal ugye elég jól állunk idehaza, szóval akár legyinthetnénk is rá, ami miatt mégis bizakodók lehetünk, az az, hogy ebben a kerületben elég régóta tök jó kerékpáros fejlesztések zajlanak. Ráadásul úgy, hogy az autóval közlekedőknek sem okoznak vele bosszúságot.

Általános jelenség, hogy ha valahol nagy vehemenciával nekiállnak a bringás fejlesztésnek, akkor az azt jelenti, hogy valami nagy és látványos infrastruktúrát építenek, akkor is, ha ott arra semmi szükség. Olyan ez, mint amikor átkísérik a vak nénit az úttesten, akkor is, ha nem akart átmenni, a fő a jó cselekedet. (Persze igaz, vaknéni-kísérgetésre nem jár EU-támogatás.) Viszont a Kertvárosban szerencsére nem ez történik.

A XVI. kerületben megértették, mi a kerékpárbarát város lényege.

– mondta még tavaly nyáron a Kerékpárosklub közelmúltban elhunyt elnöke, László János. Vagyis azt, hogy nem kell mindenhova bringás infra, egy kertvárosban az a legjobb, ha olyan az autóforgalom, hogy biztonságban kerekezhet mindenki.

Annyiból mindenképp könnyebb a helyzet a városnak ezen a részén, hogy a kisebb lakósűrűség miatt kevesebb a gépkocsi az utcákon, az emberek pedig hagyományosan közlekedési eszköznek használják a kerékpárt. Kicsit olyan, mint egy vidéki kisváros, ahol nem kellett divatba hozni a bringát, az emberek ugyanis nem az életérzés, meg a testmozgás miatt közlekednek vele, hanem mert tényleg ez a legpraktikusabb módja eljutni a boltba, patikába, iskolába.

Persze lehet mondani, hogy ilyen adottságokkal könnyű, a terület nagy része ráadásul sík, de sajnos szép számmal akadnak azért ellenpéldák is Budapesten ugyanilyen adottságok mellett is. Merthogy van azért itt is tennivaló és nem csak a nagy forgalmú gerincutakon, hanem kisforgalmú részeken is biztonságossá kell tenni a kerékpározást.

Mi történt eddig?

A kerületet végi átszeli ugyan Budapest legöregebb bringaútja, de ezt leszámítva nem nagyon volt semmi infrastruktúra erre néhány évvel ezelőttig. Aztán a kerület kicsit rákapcsolt: az elmúlt években folyamatosan fejlesztették a kerékpáros közlekedést, mind épített, mind pedig forgalomtechnikai kialakítással. 2,7 km kerékpársáv és 5,5 km kerékpárút épült az elmúlt néhány évben, a Szilas menti „bringasztrádáról” a Kerékagyon is volt szó.

Ennél is fontosabb, hogy ma

hiszen ezekben jellemzően a szélesség akadályozta a kétirányú forgalmat.

Az elmúlt években a kerület úthálózatának jelentős részét megújították, és ezzel a munkával párhuzamosan alakították ki mindenhol a forgalomcsillapítást, vagy ahol kellett a kerékpárosoknak is kedvező forgalmat. A hangsúly az is szón van, a lényeg ugyanis az, hogy az autóvezetők sehol nem szívnak ezekkel. Főleg, hogy a kisvárosi jellegnek köszönhetően az itt élők ugyanazokat az utcákat A napon autósként, B napon kerékpárosként használják.

Ezek tehát a már megtörtént fejlesztések, de

mi lesz a következő négy évben?

A programban öt célt tűztek ki, mindegyikhez konkrét feladatok tartoznak.

1. A kisközpontok elérése az egész kerületből

A mai XVI. kerület eredetileg öt település (Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Sashalom, Rákosszentmihály) egyesítésével jött létre. Mind a mai napig megmaradtak ezeknek a városrészeknek a központjai. Persze sok mindenért „bejárnak a városba” az itt élők, de a központokban található iskolákat, üzleteket, edzőtermeket stb. fontos, hogy el lehessen érni bringával is.

• Még az idén kiépítik Szilas-menti kerékpárút világítását (a lámpákat napelemek is táplálják majd), és jobban bekötik a hálózatba (meghosszabbítják északon a Rákosi útig, a fűzfás játszótértől pedig a Bényi úton át a Vidámvásárig).
• Újabb egyirányú utakat nyitnak meg a kétirányú bringás forgalom előtt (János és József utca), és
• számos bringás forgalom szempontjából fontos útvonalon táblákat helyeznek ki, illetve piktogramokat festenek fel.
• Jövőre megkezdik több utca burkolatnak felújítását és
• új gyalogos-bringás hidat építenek a Szilas-patakon az Újarad utcánál.
• Különösen problémás a kerületet kettévágó HÉV, mely nehezebben áthidalható a pataknál is. 2018-ig megvizsgálják valamennyi HÉV-megállót, hogyan lehetne biztonságosabbá, ugyanakkor könnyebbé tenni a kerékpáros áthaladást, illetve új átjárókat alakítanak ki. Egyúttal megkönnyítik az átkelést a Veres Péter úton a HÉV-átkelőktől a túloldali bringaútig.

2. Kapcsolatteremtés a kerület szomszédaival

Kertvárosnak négy másik kerület (X., XIV., XV., XVII.) és három agglomerációs település (Csömör, Kistarcsa és Nagytarcsa) is a szomszédja. Vagyis egyrészt egy bringás külső körút része, másrészt pedig egy fontos agglomerációs/ingázós bevezető út mentén fekszik. A cél, hogy mindegyik szomszédot el lehessen érni kerékpárral.

• Kistarcsai kapcsolat: továbbviszik a régi kerékpárutat arra, amerre egykor vezetett, a Cinkotai-temető mellett 1,5 kilométer hosszan, át az M0-ás hídján kialakított nyomvonalon a városhatárig (tervezett megvalósítás: 2017).
• Csömöri kapcsolat: a híres csömöri gyalogoshíd azzal szerzett országos ismertséget 7-8 éve, hogy miután az Állami Autópálya-kezelő autósfalut csinált Csömörből, egy olyan alumíniumhíddal próbálta orvosolni a hibát, amit éjjel-nappal őriztetni kellett, el ne lopják az anyaga miatt. Ráadásul a semmi közepébe tették le, két poros földút vezetett hozzá. Most legalább a XVI. került irányából kiépítik hozzá a bringás kapcsolatot (tervezett megvalósítás: 2018).
• Nagytarcsa és Rákosmente: kiépítik a kerékpárutat előbb a Naplás-tóig (a tervek szerint jövőre), és ha a szomszéd kerület is elkészül a maga szakaszával, akkor a következő ütemben összekötik a kettőt. A XVII. kerülethez amúgy egy másik kapcsolat is épül, a Cinkotai út elérése a Bökényföldi út felől, ez azonban BKK beruházás, itt a fővárostól függ, mikor készülnek el.
• XV. kerület: a tervek szerint 2019-ig ebben az irányban is a kerülethatárig hosszabbítják a Szilas-menti kerékpárutat.

3. A belváros felé vezető kapcsolatok erősítése

A fő forgalom természetesen a belváros felé zajlik, az agglomerációból érkezők többsége is arra kerekezne tovább. Bár az ilyen gerincutak fejlesztése jellemzően fővárosi hatáskörbe tartozik, azért itt is van egy tervezett fejlesztés. Mégpedig átvezetni a kerékpáros forgalmat a Körvasúton, ami ugyanolyan nehezen átléphető akadály, mint a sokat emlegetett patak vagy a HÉV. Egyrészt igyekeznek új átkelési pontokat találni, másrészt a meglevő átvezetésekhez kiépítik a hiányzó kapcsolatokat. Mindezt persze Zuglóval együttműködve. A cél, hogy a szorosabb legyen a kapcsolat a Rákos patak melletti kerékpárúttal. A tervek szerint ez 2018-ra készül majd el.

4. A kerékpáros közlekedés biztonságának növelése

Ezek a fejlesztések tulajdonképpen bárhol a városban történhetnének, mert mindenhol nagy szükség van rájuk. A tervek szerint már az idén megkezdik a fedett és lopásbiztos tárolóhelyek kiépítését a HÉV-megállókban, jövőre pedig biztonságos és védett tárolókat telepítenek a kerületi intézmények, középületek környezetébe. Szintén 2017-től folytatják a kerékpárosok igényeit is figyelembe vevő jelzőlámpás csomópontok kialakítását, amilyenekkel már több helyen találkozhatunk a kerületben.

5. A kerékpáros közlekedési kultúra fejlesztése

Az egyik leggyakrabban emlegetett téma a Kerékagy-kommentekben, szóval a fontosságát aligha vitatja valaki: jövőre az egész kerületben megindul az óvodákban, iskolákban a közlekedési szabályok oktatása, bemutató foglalkozásokkal, közlekedési parkok kiépítésével és versenyek szervezésével.

A 2016 és 2019 közötti beruházások összköltsége várhatóan meghaladja majd az 500 millió forint, ami a vegyes használatú utak burkolati felújítását is magába foglalja.

Ami engem illet, az eddigi tapasztalatok alapján bizakodó vagyok, de már annak is örülök, hogy ez végre egy olyan program, ahol van egy publikus menetrend konkrét lépésekkel és tervezett időpontokkal, amin követni lehet a fejlesztéseket. Követni is fogjuk.

Akit meg a budapesti bringás fejlesztések érdekelnek, kövesse a Kerékagyat a Facebookon!