Szlovákiában kedden jóváhagyták az államnyelvtörvény módosítását, amely csak elvétve tartalmazza a Magyar Koalíció Pártja által előterjesztett változtatásokat. A jövőben egyes esetekben büntethetik a kisebbségek nyelvhasználatát, az MKP alkotmánybírósághoz fordult.
Jóváhagyta a szlovák parlament kedden az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait, és sérti a jogállásukban meglévő status quot Szlovákiában. A módosított jogszabály szeptember elsején lép életbe.
A szlovák parlament által kedden elfogadott törvény értelmében a jövőben pénzbírsággal is lehet büntetni a hivatali kisebbségi nyelvhasználatot olyan településeken, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, az ez ellen vétők akár ötezer eurós bírságot is kaphatnak. A törvény értelmében szlovák nyelvi vizsgát kell tenniük az államigazgatásban dolgozóknak, a tanároknak vagy az újságíróknak is.
Marek Madaric kulturális miniszter szerint a szankciókra azért van szükség, hogy biztosítva legyen a törvény rendelkezéseinek betartása.
A szlovák államnyelvtörvényt szigorító módosítást első olvasatban április közepén fogadta el a pozsonyi parlament. Az előterjesztők, az oktatási és a kulturális minisztérium a törvény szigorításának szükségességét annak egyre gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolták. Az eredeti törvényjavaslatról bővebben itt olvashat>>>
A tervezett törvénymódosítás vitát váltott ki Budapest és Pozsony között is, s a szlovák fél megígérte, hogy a magyarok által kifogásolt rendelkezéseket a bizottsági és a második olvasatbeli vita során úgy módosítják, hogy ne sérüljön a kisebbségi nyelvhasználat. Ez azonban nem történt meg.
Az MKP képviselői által beterjesztett módosító javaslatokat a törvényhozás elutasította. A magyar párt azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az államnyelvtörvény ügyét.
A magyarok által kifogásolt paragrafusok egy részét június elején a parlament kulturális és sajtóbizottsága némileg ugyan enyhítette, de a módosító javaslat egésze továbbra is elfogadhatatlan volt mind az MKP, mind a pártból kilépett magyar képviselők számára.
A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Korábban ez csak a pedagógiai dokumentációra hivatkozott. Kimaradt az a kötelesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismételniük.
A regionális televíziókban ezentúl nem kell majd a nemzetiségi nyelven elhangzott műsorokat szlovákul megismételni, elég lesz a feliratozás. Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel. Ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem.
Az eredeti javaslat szerint az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Az új változat bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az idegen nyelvű szöveg a szlovák nyelvű előtt legyen. Biró Ágnes korábban elhangzott nyilatkozata szerint ez ugyan elmozdulás volt az európai normák irányába, de nem kielégítő, és a nyelvtörvény módosítása a maga egészében a magyarok számára nem elfogadható.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) javaslatát, hogy minden állami hivatalnoki állás betöltésének feltétele az államnyelv magas szintű ismerete legyen, végül nem fogadták el.
"Ilyen jogszabály a monarchia idején sem volt. A törvényből árad a nemzeti kisebbrendűség érzése és a rosszindulat, s tartalmazza a nyelvi imperializmus elemeit is" - nyilatkozott Csáky Pál a jogszabály elfogadása után a pozsonyi SITA hírügynökségnek.
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a szlovák államnyelvtörvény kedden elfogadott módosított változata történelmi szempontból is a legrosszabb nyelvtörvény a maga nemében. Hasonlóan éles bírálattal illették a jogszabályt az MKP-ból kilépett képviselők is, akik a közelmúltban bejelentették, hogy Híd néven új pártot alapítanak.
A Külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szlovák parlament kedden elfogadta az államnyelvtörvény módosítását. Balázs Péter külügyminiszter úgy fogalmazott: teljesen eltér az európai normáktól a szlovákiai intézkedés és ez Szlovákiára is rossz fényt vet. A magyar diplomácia vezetője szerint biztosan nem lesz a közeljövőben magyar-szlovák kormányfői találkozó, mert a feltételek nem adottak és ez Szlovákián múlik.