Legalább 153 áldozata van a vasárnap Kína ujgurok lakta legnagyobb tartományában kirobbant zavargásoknak, de egyes források szerint akár 600-an is életüket veszthették a rendőrséggel szemben kirobbant harcokban. Az összecsapások pontos oka egyelőre ismeretlen, állítólag egy másik tartományban megölt két ujgur halála miatt vonultak utcára vasárnap több ezren Hszincsiang fővárosában. Hétfőn már egy másik városban több százan tüntettek.
kína nagyobb térképen való megjelenítése
A legújabb jelentések szerint már 153 halottja van a Kína törökül beszélő, muzulmán ujgurok lakta Hszincsiang (Xinjiang) tartományában vasárnap kirobbant zavargásoknak, legalább nyolcszázan pedig megsebesültek, írja a Telegraph. A BBC sanghaji tudósítója úgy tudja, hogy az áldozatok száma tovább emelkedhet, így a zavargások akár a húsz évvel korábbi Tienanmen téri események óta a legvéresebb összecsapások lehetnek Kínában. A Telegraph szerint 33 éve nem voltak ehhez hasonló etnikai összecsapások az országban.
A rendőrség nyilatkozata szerint hétfő délutánra több száz résztvevőt őrizetbe vettek, de legalább kilencven embert még mindig keresnek, írja a CNN. A kínai állami hírügynökség szerint a legtöbb útról eltakarították a törmeléket, és a barikádkezdeményeket. A forgalom helyreállt Urumcsiban, bár még mindig vontatnak el kiégett és összetört autókat az összecsapások helyszínéről.
Az AP információi szerint hétfőn a tartományi főváros Urumcsi mellett már egy másik fontos ujgur városban is utcára vonultak a tüntetők. Kasgaban az amerikai hírügynökségnek nyilatkozó egyik helyi azt állította, hogy háromszáz társával együtt az egyik helyi mecset előtt demonstrált. Elmondása szerint a rendőrök körül vették őket, de csak szóban estek egymásnak, összecsapások nem történtek.
A Telegraph szerint vasárnap akkor szabadultak el az indulatok, amikor a rendőrség megpróbált feloszlatni egy néhány száz fősből több ezresre nőtt tüntetést Urumcsi főterén. Peking szerint a törökül beszélő, muzulmán ujgurok törni-zúzni kezdtek a tartomány fővárosában.
A kínai állami hírügynökség szerint a késekkel, féltéglákkal és botokkal felfegyverzett ujgur tüntetők akadályozták a forgalmat, autókat és boltokat rongáltak meg, majd összecsaptak a biztonsági erőkkel. Hszincsiang tartomány kormányának szóvivője azt állította, hogy 260 autóban és 200 boltban keletkezett kár. A tartományi vezetés szerint az ujgurok han kínai civileket is megtámadtak.
Az ujgur szervezetek szerint ugyanakkor békés tüntetést szerveztek, amelyet azonban a hatóságok keményen feloszlattak, és ok nélkül rálőttek az Urumcsiban utcára vonuló tömegre. Az egyik ujgur vezető szerint a rendőrök több esetben is tüzet nyitottak diákokra. A külföldi száműzetésben élő ujgurok szerint a tüntetésen tízezren vettek részt, és a hivatalos adatoknál jóval többen, hatszázan vesztették életüket az összecsapásokban.
A Telegraph szerint a tiltakozók azt próbálták meg elérni, hogy induljon vizsgálat a Kína ipari központjának számító Kuangtung (Guangdong) tartomány egyik játékgyárában még június végén történt összecsapás miatt, amelyben két ujgur is életét vesztette. A BBC információ szerint akkor azért ugrottak egymásnak a han kínai és az ujgur munkások, mert egy honlapon valaki azt állította, hogy hat hszincsiangból érkező vendégmunkás megerőszakolt két helyi lányt. A két ujgur áldozat mellett 118-an megsebesültek a játékgyárban.
A vasárnapi zavargásokat külföldi forrásokra vezették vissza a kínai hatóságok, a Németországban működő Ujgur Világkongresszust, a Hszincsiangban a független Kelet-Türkisztán létrehozásáért küzdő száműzött csoportot vádolták a tüntetések kirobbantásával.
"A kuangtungi eset után a külföldi ujgur szervezetek megpróbálták felfújni az ügyet, és kihasználták a lehetőséget, hogy nekünk essenek, utcai zavargásokat szítsanak" - mondta Nuer Baikeli, Hszincsiang tartomány vezetője.
Az Ujgur Világszervezet állítása szerint ugyanakkor ők csak arra szólították fel a népüket pénteken, hogy világszerte tüntessenek a kínai nagykövetségek előtt. "Arra kérjük a nemzetközi szövetséget, hogy ítélje el az ártatlan ujgurok meggyilkolását Kínában. Ez egy sötét nap az ujgur nép történelmében" - reagált a vasárnapi vérontásra Alim Szejtof, az Amerikai Ujgur Szövetség alelnöke.
Hszincsiang 20 milliós lakosságából több mint nyolcmillióan ujgurok, akik közül sokan már évtizedek óta rendszeresen felszólalnak a kínai uralom ellen, és diszkriminációval vádolják a kormányzatot.
Azt is nehezményezik, hogy Peking kezdeményezésére az elmúlt ötven évben számos telepes érkezett Hszincsiangba, így az 1949-ben még csak a Kína legnagyobb tartományának hat százalékát alkotó han kínaiak ma már a népesség 41 százalékát teszik ki Hszincsiangban. A Szovjetunió felbomlását követő két évtizedben az ujgurok szeparatista törekvései egyre hangsúlyosabbak lettek.
Bár Peking kifelé a han kínaiak és az ujgurok harmonikus együttéléséről számolt be, rendszeresen történnek kisebb-nagyobb zavargások a tartományban. Ezzel indokolják a komoly rendőri jelenlétet is Hszincsiangban.
A kínai hatóságok rendszeresen terrortámadásokkal vádolnak több ujgur szervezetet, a 2008-as Olimpia előtt például terrorveszélyre hivatkozva 82 ujgurt vettek őrizetbe. Peking szerint az Egyesült Államok által is a terrorszervezetek között számon tartott ujgur Kelet-Türkisztáni Iszlám Mozgalmat a pakisztáni tálibok képezték ki.
A törökül beszélő népesség többször is tagadta, hogy terrorveszély állna fenn a régióban, ehelyett azt állítják, hogy Peking a saját földjükön politikailag és gazdaságilag is ellehetetleníti őket, és kizsákmányolja a természeti kincsekben, például ásványi anyagokban és földgázban gazdag területet.
Számos elemző Tibethez hasonlítja a hszincsiangi helyzetet, amit csak akkor lehet megoldani, ha Peking változtat a kisebbségek felé tanusított hozzáállásán.