Index Vakbarát Hírportál

Százával rúgják ki a diákokat Minszkben

2011. január 12., szerda 15:37

Az Európai Unió nyújthat segítséget azoknak a fehérorosz diákoknak, akiket súlyos retorziók érnek a december 19–20-ai ellenzéki akciókban való részvételük miatt. Sokan arra készülnek, hogy elhagyják az országot.

A fehérorosz hatalom megkezdte azoknak a diákoknak az eltávolítását a felsőoktatási intézményekből, akik részt vettek a tavaly decemberi minszki eseményekben. Az orosz sajtó szerint több száz egyetemistáról és főiskolásról van szó. Az utcai zavargások után közel hétszáz személyt vitt el a rendőrség, háromnegyedük a jogvédők és a hatóságok szerint is fiatal volt. Nagy részük sürgős eljárásban tíz-tizenöt napos elzárást kapott, velük szemben azzal az indokkal lépnek fel a felsőoktatási intézményekben, hogy bírósági végzés tanúskodik az általuk elkövetett jogsértésekről. Azok sincsenek biztonságban, akikről bizonyítani tudják, hogy jelen voltak a köztereken az ellenzéki nagygyűlésen és az összecsapások során. Őket egyszerűen nem engedik a vizsgákhoz.

Emlékezetes: a fehérorosz elnökválasztás napjának estéjére békés demonstrációt hirdetett kilenc ellenzéki jelölt, amelynek során a tömeg átsodródott a Függetlenség terén található kormányépülethez, beverték az ablakokat, betörték az ajtókat. A különleges egységek felkészülten fogadták az akciót – emiatt sokan azt feltételezik, az összecsapásokat provokátorok robbantották ki –, a tüntetőket szétverték, az ellenzéki politikusokat lecsukták. A választásokat a több mint másfél évtizede hatalmon lévő Alekszandr Lukasenko nyerte, az akciók szervezőit tömeges rendbontás szervezésével vádolják.

Az Amnesty International emberjogi szervezet kedden jelentette be: 16 letartóztatott személyt lelkiismereti fogolynak minősítettek, és követelik szabadon bocsátásukat. Öt ellenzéki elnökjelölt van köztük: Alekszej Mihalevics, Nyikolaj Sztatkevics, Vlagyimir Nyekljajev, Grigorij Kosztuszev és Andrej Szannyikov. Az AI ide sorolja Vitalij Rimasevszkijt is, akit január 1-jén lakhelyelhagyási tilalom mellett kiengedtek. Rács mögött van még mások mellett Natalja Ragyina, a charter97.org ellenzéki portál főszerkesztője és Irina Halip, az orosz Novaja Gazeta tudósítója, Szannyikov elnökjelölt felesége is.

Közben szerdán Brüsszelben Catherine Ashton, az Európai Unió főképviselője fogadta a fogva tartott ellenzékiek hozzátartozóit. A charta89.org-nak Irina Bogdanova, Andrej Szannyikov nővére számolt be az eseményről. Interpretációja szerint Ashton azt mondta, találkozni akar a fehérorosz külügyminiszterrel, hogy figyelmeztesse, a hatalomnak nem sok ideje van hátra, hogy szabadon engedje a politikai foglyokat, ellenkező esetben az unió kész alkalmazni a lehető legkeményebb szankciókat. Ezek mibenlétéről az ellenzéki portál nem számol be, azt a kijelentést viszont a főbiztosnak tulajdonítja, hogy: "Nem tűrjük, hogy a fehérorosz hatalom figyelmen kívül hagyja összes korábbi megállapodásunkat, és megtorlásokat kezdeményezzen a civil társadalommal szemben. Készek vagyunk véget vetni ennek."

A fehérorosz állami egyetem rektori hivatalában állítják, nem felsőbb utasításra és nem politikai okokból távolítják el az ellenzéki diákokat, de a tények mást mutatnak. Intézménytől, kartól, évfolyamtól, tanulmányi eredménytől függetlenül mindenkinek mennie kell, aki érintettsége az eseményekben felmerül. "Már december elején megmondták nekünk, ha elmegyünk a térre 19-én, ne is gondoljunk arra, hogy tovább tanulhatunk – mondta a gazeta.ru-nak Szergej Szadovszkij, a fehérorosz állami egyetem hallgatója. – A mi csoportunk ott volt, szinte teljes létszámban. Három embert vettek őrizetbe, most küldik el őket. A rektorhelyettes a napokban közölte velünk, ne a vizsgákra készüljünk, hanem arra, hogy visznek katonának. Hogy ezek után mi lesz, nem tudom. Valószínűleg elhagyom az országot."

Az orosz lapok szerint az Európai Unió segítséget ígért a kirúgott diákoknak, de hogy pontosan milyet, még nem tisztázott. A gazeta.ru úgy tudja, Lengyelország nemcsak diákokat hajlandó átvenni felsőoktatási intézményei bármelyikébe, anyagi segítséget is kész nyújtani nekik. A lengyel kezdeményezést Litvánia is felkarolta, Fehéroroszország északi szomszédjánál eddig is többen jutottak menedékhez. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a hírek szerint kezdeményezni készül Brüsszelben, hogy a Keleti Parnerség keretében vonjanak be a megfelelő csereprogramokba fehéroroszokat is.

A megtorlások még koránt sem értek véget. Hétfőn és kedden a nemzetbiztonsági hivatal és a rendőrség több városban hajtott végre kihallgatásokat és házkutatásokat társadalmi szervezetekhez és a független médiához köthető személyek otthonában és munkahelyén. Mindannyian ülni fognak – mondta Alekszandr Lukasenko még december 20-án az őrizetbe vett ellenzéki vezetőkről.

Rovatok