Megválasztása előtt megígérte, hogy elnökként népirtásnak nevezi majd az örmények tömeges meggyilkolását. Ezzel azonban elvadítaná Törökországot, az USA afganisztáni és iraki hadműveletei szempontjából nélkülözhetetlen szövetségesét, így végül a diplomáciai és katonapolitikai szempontok győztek.
Barack Obama az örmények 1915-ben történt tömeges legyilkolásának évfordulóján a felelősség "teljes elismerését" sürgette, amit Törökország mindig is hevesen visszautasított. Az amerikai elnök elítélte a 96 évvel ezelőtti "szörnyű eseményeket", de – a 2008-as elnökválasztási ígéretének dacára – tartózkodott attól, hogy népirtásnak minősítse az örmények legyilkolását.
"Álláspontomat következetesen képviselem azzal kapcsolatban, hogy mi történt 1915-ben és nézeteim a történtekkel kapcsolatban nem változtak meg" – szögezte le az elnök az Örmény Emlékezés Napja alkalmából szombaton kiadott közleményében. "A tények teljes, következetes és igazságos elismerése mindannyiunk érdeke" – tette hozzá.
A török beismerést burkoltan, de egyértelműen sürgető közleményében Obama hangoztatta, hogy a "történelem vitatása destabilizálja a jelent, és foltot ejt azok emlékén, akiket megfosztottak életüktől, ugyanakkor a múlttal való elszámolás lefekteti a békés és virágzó közös jövő alapjait".
Örményország és Törökország 2009-ben, svájci közvetítéssel, az örményeknek az oszmán törökök által az első világháborúban elkövetett lemészárlása óta egyezményt írt alá, ami az első lépés volt a több évtizedes ellenségeskedés lezárása felé.
Obama támogatásáról biztosította az Örményországban és Törökországban az "egyének által tett bátor lépéseket" a párbeszéd folytatása mellett, amely elismeri a közös történelmet, és üdvözölte az amerikai örményeknek ebben az ügyben tett erőfeszítéseit. Az elnök együttérzését fejezte ki az örményeknek az általuk nagy sorscsapásnak nevezett mészárlás miatt, és kifejezte az amerikaiak barátságát és mély tiszteletét az örmény nép iránt.
Tavaly kiéleződött a diplomáciai feszültség Washington és Ankara között, miután a kongresszusban megkísérelték népirtásnak minősíteni az örmények lemészárlását. Törökország 2010 márciusában hazahívta nagykövetét, miután egy törvényhozási bizottság elfogadta a vonatkozó határozattervezetet. A diplomata csak azután tért vissza állomáshelyére, hogy világossá vált: a képviselőházban a dokumentum nem jut el a szavazásig.
Az örmények április 24-én arról emlékeznek meg, hogy 1915-ben ezen a napon Isztambulban őrizetbe vettek 200 örmény értelmiségit és közösségi vezetőt, amit egészen 1917-ig tömegmészárlások és deportálások sora követett.
Törökország elutasítja, hogy népirtásként ismerje el 300-500 ezer örmény kiirtásával járó erőszakot, azzal érvelve, hogy legalább ugyanennyi török vesztette életét, amikor az örmények fellázadtak az oszmán birodalom ellen és az annak területére behatoló orosz hadsereghez pártoltak.
A török külügyminiszter szerint Barack Obama amerikai elnök elfogult az örmények iránt az ellenük 1915-ben az Oszmán Birodalomban elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban.
Ahmet Davutoglu kijelentette, hogy Obama közleménye "csak egyetlen szemszögből nézi a történelmet". "Szerettük volna, ha barátunknak és szövetségesünknek, az Egyesült Államoknak az elnöke osztozott volna a törökök fájdalmában, és olyan üzenetet küldött volna, amely egy új szemszögből való megközelítést tükröz" – olvasható Davutoglu közleményében.