Az államfőknek járó pompával fogadta Hu Csin-tao kínai elnök szerdán a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által háborús bűnök, többek közt népirtás vádjával körözött Omar al-Bashir szudáni elnököt. Ugyanúgy a hagyományos barátságról esett szó, mint a magyar és a kínai miniszterelnök budapesti találkozóján. A nemzetközi körözés miatt al-Bashir csak igen nehezen tudott eljutni Kínába.
"Bízom benne, hogy a mostani út megszilárdítja és továbbfejleszti a hagyományos kínai-szudáni barátságot, és elősegíti a már meglévő együttműködést különböző területeken" - mondta Hu a találkozón
Pár nappal ezelőtt, Ven Csia-pao miniszterelnököt fogadva Orbán Viktor így fogalmazott: "Hogy végre tudjuk hajtani a teljes gazdasági fordulatot Magyarországon, úgy zártuk ma le a tárgyalásokat, hogy a Kínai Népköztársaság és Magyaroszág szövetségesei lettek egymásnak. Ehhez erős alapokra van szükség, de ezek az alapok már léteznek a két ország közt. Az elmúlt hatvan év és az, hogy hasonlóan gondolkodunk a jövőről, csak megerősítette ezeket."
Omar al-Bashir, egy korábbi nyilatkozata szerint hasonló elvi és gyakorlati alapról bizniszelne Kínával, mint Magyarország: "Kezdettől fogva világos volt, mi a politikánk: keletre nézünk, Kína, Malajzia, India, Pakisztán, sőt Korea és Japán felé, bár ezek közül egyes országokban erős a nyugati befolyás. Hisszük, hogy a kínai terjeszkedés természetes folyamat, mivel betöltölti a nyugati kormányok, az Egyesült Államok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek által hagyott űrt. A szudáni kísérlet, miszerint politikai feltételek nélkül üzletelünk Kínával, több más afrikai országot arra bátorított, hogy közeledjenek Kínához. "
A különbség annyi, hogy Szudánnak rengeteg olaja van, ezért fontosak Kínának.
A kínai Hszinhua hírügynökség szerint több megállapodást aláírnak most, szudáni sajtójelentésekből például tudni lehet, hogy a China National Petroleum Corp. (CNPC) és a szudáni olajügyi minisztérium között már előzetes megállapodás született a kínai cég olaj- és gázkitermelésének bővítéséről. Ez azt jelentené, hogy a CNPC megduplázná beruházását a nyersanyagban gazdag afrikai országban.
Szudán olajexportjának több mint fele irányul Kínába, míg a kelet-ázsiai óriásnak Szudán a hatodik legnagyobb külföldi olajforrása. Kína ugyanakkor Kartúm fontos fegyverszállítója.
Korábbi sajtójelentések szerint a mostani megbeszélések témái között szerepelnek azok a várható nehézségek, amelyekkel Szudánnak számolnia kell az ország július 9-i kettéválása után, illetve az Észak és Dél közötti békefolyamat, a térségi biztonság kérdései.
A 67 éves Omar al-Bashir 1989 nyarán - a hadsereg dandártábornokaként - vértelen puccsal szerezte meg a hatalmat a hatalmas alapterületű, szinte folyamatosan polgárháborús helyzetben lévő országban. Erős nemzetközi nyomásra az ő elnöksége alatt, 2005-ben zárult le hivatalosan a 19 évig tartó, durván kétmillió áldozattal járó második szudáni polgárháború, ami az északot benépesítő arab és a délen lakó fekete törzsek között robbant ki, iszlám-animista vallásháborúként folytatódott, és Dél-Szudán korlátozott autonómiájának megadásával zárult. Az akkori megállapodás eredménye, hogy 2011-ben sikeres népszavazást tarthattak Dél-Szudán teljes függetlenségéről, és július 9-én ki is kiáltották a köztársaságot.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2008-ban vádolta meg al-Bashirt népirtással, illetve emberiségellenes és háborús bűnökkel a dárfúri konfliktus miatt. 2009-ben letartóztatási parancsot adtak ki ellene, de ekkor még csak a két utóbbi vádpontban. 2010-re aztán elég bizonyíték gyűlt össze, hogy megálljon a népirtás vádja is, ezért újabb, kibővített letartóztatási parancsot adtak ki ellene.
Al-Bashir ezzel igazi útörrővé vált, az ICC történetében előtte ugyanis még soha nem emeltek vádat hivatalban lévő államfő ellen, népirtás miatt pedig végképp nem. (A nyugat-szudáni Dárfúr régióban 2004 után becslések szerint 2-400 ezer polgári lakos halt meg és 2,5 millióan menekültek el a lakhelyükről a különböző - a gyanú szerint al-Bashir által is támogatott - fegyveres milíciák támadásai miatt. A konfliktus lényegében kölcsönös arab-fekete törzsi népirtás. Az ICC többek között azzal vádolja al-Bashirt, hogy tudatosan megtervezte és végrehajtatta a régió három nagy törzse, a fur (róluk nevezték el Dárfúrt), a masalit és a taghawa elpusztítását. Al-Bashir elfogulatlanságát mutatja, hogy a törzsek, hozzá hasonlóan, feketék.
Wikileaks-dokumentumok szerint az elnök 9 milliárd dollárnyi költségvetési pénzt sikkasztott el, az iratok kiszivárogtatása után az ICC ügyésze megerősítette, hogy ez is szerepel az al-Bashir elleni vádpontok között.
Al-Bashirnak ez az első látogatása Kínába - illetve egy olyan országba, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja - azt követően, hogy az ICC kiadta ellene a nemzetközi elfogatóparancsot. Kína azonban nem tagja a 2002-ben létrehozott hágai székhelyű büntetőbíróságnak.
A szudáni elnök az eredeti tervhez képest csaknem egynapos késéssel érkezett kedden Pekingbe. Az őt szállító repülőgép Tádzsikisztán fölött repülve azt az utasítást kapta, hogy változtasson útirányt. Ennek oka továbbra sem ismert. A szudáni kormánygép nem tudott eleget tenni a felszólításnak, ezért inkább visszatért Teheránba.