Négy nappal a vasárnapi második forduló előtt a két és fél órásra tervezett vita első felében elsősorban gazdasági kérdésekről volt szó, Sarkozy hazugsággal vádolta Hollande-ot, amikor azt állította, hogy a leköszönő elnök politikája elsősorban a gazdagoknak kedvezett.

„Én az összefogás elnöke leszek. A franciákat eddig szembeállították egymással, én összefogni szeretném őket. Ez a lényege a változásnak, amit javaslok" - fogalmazott a szocialista politikus. Sarkozy azzal vágott vissza, hogy ötéves mandátuma alatt nem történt erőszak az országban, amely éppen az összefogásnak a bizonyítéka. Példaként említette azokat a nehéz reformokat, amelyeket kénytelen volt végrehajtani (nyugdíj- és a felsőoktatási). „Vannak, akik beszélnek az összefogásról és vannak, akik megcsinálták" - mondta az államfő, aki szerint riválisa már csak azért sem lehet az összefogás politikusa, mert szó nélkül hagyta, hogy szocialista párttársai őt támadják, és legutóbbi nagygyűlését náci tömegdemonstrációhoz hasonlítsák.

„Nehéz lesz magát ma áldozatnak beállítani" - válaszolta Hollande, aki elítélte az elmúlt öt év "valamennyi túlzásait". A gazdasági kérdésekre térve Hollande azonnal támadni kezdte Sarkozy politikájának a mérlegét: „Növekedett a munkanélküliség, a versenyképesség romlott és Németország jobban csinálja, mint mi".

Sarkozy szerint éppen azért megy jobban a németeknek, mert más politikát választottak, mint amit Hollande javasol a franciáknak. „Ők az alkotmányba iktatták a (költségvetési egyensúlyt előíró) aranyszabályt, amit ön visszautasít. Attól tartok, hogy ez az érv ön ellen fordítható" - vágott vissza Sarkozy. Hollande azonnal reagált: „Mert ugye soha semmi nem az ön hibája". A szocialista jelölt ezután arról beszélt, hogy az államfő mindig a válsággal próbálja magyarázni a mandátuma alatti hibás gazdasági lépések következményeit. „Bármi történik, ön mindig elégedett" - konstatálta Hollande, erre Sarkozy ismét hazugsággal vádolta kihívóját.

Hollande azzal is vádolta Sarkozyt, hogy meghajolt Németország előtt az unió fiskális paktumának tárgyalásakor. Hollande - aki megválasztása esetén újra akarja tárgyalni a paktumot, kiegészítve azt egy a gazdasági növekedést elősegítő passzussal - azt állította, hogy a francia elnöknek "semmit sem sikerült elérnie" Angela Merkel német kancellárnál. A szocialista politikus szerint Merkel akadályozta meg Sarkozyt abban, hogy "gazdaságélénkítő politikát indítson el", és "nagyon nagy felelősség" terheli abban a francia elnököt, hogy engedett Berlinnek.

Hollande arra utalt, hogy a decemberi strasbourgi uniós csúcstalálkozó után Merkel, Sarkozy és Mario Monti olasz miniszterelnök együtt közölték, hogy az Európai Központi Bankhoz (EKB) ezután sem pozitív, sem negatív kérésekkel nem fordulnak. Párizs és Berlin között hónapokon át a legnagyobb konfliktust az okozta, hogy Sarkozy javaslata ellenére Merkel elutasította, hogy a bank közvetlen pénzügyi támogatói szerepet töltsön be az adósságkrízis megoldásában.

„Azt meri állítani, hogy Franciaország semmit nem ért el Németországnál? Ez hazugság!" - válaszolta Sarkozy. Hozzátette: „Hollande rosszul ismeri Európát. Nem tudja, hogy Európában nem lehet ukázokat osztani, hanem kompromisszumokat kell kötni".

Hollande erre azzal vágott vissza, hogy éppen Sarkozy "fenyegetőzött azzal, hogy felfüggeszti részvételét bizonyos tárgyalásokban, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy ő szeretné". A szocialista jelölt a schengeni egyezmény reformjára tett francia követelésekre utalt. „Milyen logika az, hogy egyes esetekben hajlik a kompromisszumra, más esetekben pedig inkább elhagyja a tárgyalóasztalt? Na ez nem stimmel" - hangsúlyozta Hollande. „Schengen nem működik. Vissza fogjuk állítani a célzott ellenőrzéseket. A határ nem durva szó. Meg kell védeni a határokat" - válaszolta Sarkozy.

A francia elnökjelöltek egyetlen vitáját több mint 20 millióan követik élőben. Politológusok szerint a két forduló közötti hagyományos tv-vita alapvetően még soha nem fordította meg a két tábor közötti erőviszonyokat, azon maximum csak egy százalékot változtathat. Márpedig a konzervatív államfő és szocialista kihívója között 6-8 százalékos különbséget jeleznek a közvélemény-kutatók az ellenzéki politikus javára. Sarkozy azonban olyannyira meg van győződve arról, hogy a programok és a személyiségek megméretésében csak ő lehet a jobb, és így megnyerheti a még mindig több millió bizonytalan szavazót, hogy három vitát is javasolt kihívójának. Ezt azonban a szocialista jelölt visszautasította.