Több mint két hónap telt el azóta, hogy egy magányos támadó lelőtt 12 embert és 58-at megsebesített Amerikában az új Batman-film, A sötét lovag: Felemelkedés bemutatóján egy moziban Denver elővárosában, Aurorában. James Homes, a 24 éves feltételezett elkövető ellen 152 pontban emeltek vádat a bíróságon.
Helyi idő szerint július 20-án, éjfél után 39 perccel vette kezdetét az a mészárlás, amiben 12-en vesztették életüket. Az áldozatok közül a legfiatalabb a hatéves Veronica Moser-Sullivan, a legidősebb az 51 éves négygyerekes családapa, Gordon W. Cowden volt. A hatéves szőke kislány 25 éves anyját is eltalálta Holmes, a nő kritikus állapotban került kórházba. Egy golyó a nyakába fúródott, ezt nem tudták eltávolítani, egy pedig a hasát sebesítette meg. A családapa Cowden két tinédzser lányát vitte el a Batmanre, a gyerekek sértetlenül megúszták a vérfürdőt.
A lövöldözésben elhunyt A. J. Boik, John Thomas Larimer, Jonathan Blunk, Alex Matthew Sullivan, Jesse Childress, Jessica Ghawi, Matt McQuinn, Micayla Medek, Alex Teves és Rebecca Ann Wingo is.
Jonathan Blunk, Matt McQuinn és Alex Teves barátnőjüket saját testükkel védelmezve veszítették életüket. A 26 éves Blunt leszerelt tengerész volt, előző kapcsolatából két gyereke volt, egy barkácsüzletben dolgozott. Az egy évvel idősebb Matt McQuinn bolti eladó volt, a párját megvédte a haláltól, a lány csak a térdén sebesült meg. A 24 éves Pókember-rajongó Alex Teves nyáron fejezte be az egyetemi mesterkurzusát, pszichológusnak tanult.
Rebecca Wingo kétgyermekes családanya volt, a 23 éves Micayla Medek tanulmányai mellett egy szendvicsboltban dolgozott, Alex Sullivan a huszonhetedik születésnapját ünnepelte, Jesse Childress sportimádó volt, bár futni utált, rajongott a képregényekért és szuperhősökért is, az autóját Batmobilnak becézte. Jessica Ghawi egyszer már túlélt egy lövöldözést, amikor egy furcsa érzésnek engedve gyorsan elhagyott egy plázát, pár perccel azelőtt, hogy egy ámokfutó megölt egy embert, és megsebesített másik hetet. A sportújságíróként dolgozó 24 éves lánynak most nem volt ilyen szerencséje. A 18 éves, frissen érettségizett Alexander Boik (barátainak csak AJ) szerette a softballt, művészeti pályára készült, bolondult a filmekért, nem hagyott ki egyetlen bemutatót sem. John Larimer elektronikus kódtöréssel foglalkozott a hadseregnél.
A halálos áldozatok emlékére gyertyát gyújtottak, és a pár nap eltéréssel a helyszínre látogatott Barack Obama elnök, valamint a lövöldözés alatt futó Batman-film főszereplője, Christian Bale színész is. Mindketten beszéltek az áldozatok családtagjaival és az 58 sérült közül is többekkel, akikből tízen még augusztus elején is kórházban voltak.
Több hét telt el a támadás óta, de még azok sincsenek mind rendben, akik eleve sérülés nélkül úszták meg Holmes ámokfutását. Az aurorai egészségügyi központ mentális zavarokkal foglalkozó szakosztálya szerint a megszokottnál jóval többen fordulnak hozzájuk segítségért a támadás óta. A túlélők, rokonaik és barátaik közül sokan stressz jeleit mutatják, álmatlanságra és szorongásra panaszkodnak, és valószínűleg számos esetben gyógyszeres kezelésre lesz szükség.
Az első hírekből nem lehetett tudni pontosan, mi történt. Egyesek terroristatámadásra, mások spontán pánikra gyanakodtak, de hamar kiderült, hogy egy magányos merénylő a felelős. Mostanra tudjuk, hogy kevéssel éjfél előtt több száz embert engedtek be négy vetítőteremben az aurorai moziba. Éjfélkor elkezdődött a film, és a kamerák felvételei alapján a kilences teremből egy vészkijáraton keresztül, az ajtót kiékelve távozott egy férfi.
A képeken látható, ahogy a kocsijához megy, átöltözik feketébe, maszkot és golyóálló mellényt húz, magához vesz három fegyvert (egy félautomatát, egy kézifegyvert és egy puskát) és visszatér a terembe.
A teremben eldobott két füstbombát, majd válogatás nélkül elkezdett lövöldözni a tömegbe. A rendőrséget szinte azonnal értesítették, egy perc alatt a helyszínre is érkeztek. A gyanúsítottat a kocsija mellett tartóztatták le, nem állt ellen, és James Holmesként adta meg a nevét. A kocsiból azonnal előkerült egy negyedik fegyver, amit nem használt a férfi.
A rendőrségnél sokkal kevésbé teljesítettek jól a helyi mentősök aznap éjjel. Hamar a helyszínen voltak, de felkészületlenek voltak arra, hogy egyszerre ennyi sérültet lássanak el. Tovább nehezítette a dolgukat, hogy a tömeg egy része pánikba esve menekült a moziból. Al Robnett kapitány a helyi tűzoltóságtól azt nyilatkozta a Denver Postnak, hogy az elsőként a helyszínre érkező mentősöket valósággal megrohanták a sérültek.
A mentősök természetesen azonnal megkezdték a sebesültek ellátását, de így valójában azokkal a kevésbé súlyos sérültekkel foglalkoztak elsőnek, akik oda tudtak menni hozzájuk. Eközben a mozogni nem képes, kritikus állapotban levők még az épületben voltak ellátatlanul. Amikorra az orvosok elértek hozzájuk, már nem volt elegendő mentő az azonnali elszállításukra, ezért rendőrautókat is igénybe kellett venni.
Szeptemberben három, a lövöldözésben megsérült ember pert indított a mozi üzemeltetője ellen. Az áldozatokat képviselő ügyvédi iroda szerint a létesítményt működtető Cinemark USA nem tett meg mindent a vendégei biztonságáért. A Cinemarknak az áldozatok szerint tudnia kellett, hogy a környéken több erőszakos bűneset is történt. Az üzemeltetőnek olyan biztonsági felszereléseket kellett volna felszerelnie, ami elriasztja a támadót, illetve szerintük az is elvárható lett volna, hogy külön biztonsági őröket fogadjanak fel az éjszakai premierre, ha már olyan sok embert vártak.
Az esemény másnapján, az elkövető kilétének ismertté válása után azonnal megindultak a találgatások, hogy a gyilkos miért követte el a támadást. James Holmes egyszerre mutatta a precizitás és az elmebaj jeleit. A precizitás bizonyítéka, hogy a nyomozók szerint hónapok óta készült tettére. A fegyvereket mind legálisan vásárolta, betartva a kötelező várakozási időket, és lakásában is hagyott „meglepetést” a kiérkező rendőröknek.
„Személy szerint én még soha nem láttam ehhez foghatót, mint itt” – mondta Aurora rendőrfőnöke, Dan Oates, mikor befejezték Holmes lakásának átvizsgálást. Több botlódrótra, házi készítésű gránátra és sok üvegnyi gyúlékony anyagra bukkantak, amivel úgy volt becsapdázva a lakás, hogy az bármikor felrobbanhatott volna, ha valaki óvatlanul belép. A rendőrség kiköltöztette a szomszédokat, és másnapra sikerült biztonságosan hatástalanítaniuk a csapdákat.
A fenti megfontoltsággal éles ellentétben van Holmesnak a támadás utáni viselkedése és néhány korábbi tette. A férfi egyrészt maga figyelmeztette a rendőröket, hogy bomba van a lakásán, másrészt nagyon furcsán viselkedett a bíróság előtt, ahol először július 23-án készültek róla felvételek. A vörösről narancssárga színűre fakult hajjal jelent meg a törvényszéken, és szótlanul, fásultan maga elé nézve ülte végig az ülést.
Pszichológusok szerint elképzelhető, hogy Holmes a paranoid skizofrénia egy ritka változatában szenved, és ezért kezdett el lövöldözni. Nem rokonokra vagy barátokra lőtt, hanem ismeretlenekre, ami azt jelentené, hogy általánosan a világgal van baja, és belső frusztrációtól szenved. James Alan Fox egyetemi tanár szerint ez a tömeggyilkosok egyik legritkább fajtája.
Fox szerint elég, ha Holmes életében csak egy bizonyos dolog miatt érzett frusztrációt, az is kiválthatta ezt a reakciót. „Az emberek szeretnék azt hinni, hogy aki ilyet tesz, teljesen őrült. Azt gondolják: őrült, most már értem. Ettől úgy érzik, hogy ők vagy ismerőseik soha nem viselkednének így” – mondta egy másik pszichológus, Louis Schlesinger. Szerinte az az igazán rémisztő, hogy Holmes betegsége kevésbé súlyos, általánosabb, de nehezen felfedhető is lehetett, mint az emberek gondolják, de mégis gyilkolt.
Holmes a Coloradói Egyetemen ideggyógyászatból készült tudományos fokozatot elérni, de a doktoranduszok első évfolyamának júniusi szóbeli vizsgáján megbukott. Kicsit később vitába keveredett egy professzorral, és ezért kitiltották az egyetem területéről. Ezután bejelentette, hogy abbahagyja tanulmányait.
A férfit kiváló képességű, komoly, zárkózott fiatalembernek ismerték, de kevesebb mint egy héttel a támadás után az derült ki, hogy volt egyetemére állítólag egy jegyzetfüzetet küldött volt pszichiáterének, amiben pálcikaemberek láthatók, amint egymásra lövöldöznek. Az FBI szerint egy csomó részletet leírt arról, hogyan fog embereket ölni. A napló tartalmát eddig nem hozták nyílvánosságra, de a bíróságon a védelem elismerte, hogy valóban létezik ilyen napló.
A küldeményt feltehetőleg Dr. Lynne Fentonnak szánták, aki Holmes pszichiátere volt az egyetemen. A kettejük közti orvos-beteg kapcsolat meglétét a tárgyalóteremben is megerősítették. Egy bírósági határozat miatt a sajtó legtöbb kérdésére sem a védők, sem az ügyészek, sem az egyetem nem válaszol, de kiderült, hogy Fenton az egyetemen figyelmeztetett egy belső ellenőrző bizottságot és egy rendőrt is, hogy Holmes mentálisan instabil, és veszélyes lehet.
Holmesnak gyorshajtáson kívül a lövöldözésig semmilyen összeütközésbe nem volt a törvénnyel, átlagos életet élt, de médiaértesülések szerint a támadás előtt Vicodin nevű fájdalomcsillapítót vett be, aminek mellékhatása eufória, paranoia és ritka esetekben hallucináció lehet. Ha a gyógyszeres befolyásoltság igaznak bizonyul, az enyhítheti az ítéletét, ha bűnösnek találják.
Holmest kezdetben 24 vádpontban vádolták meg gyilkossággal, 116 vádpontban gyilkossági kísérlettel, és egy vádpontban robbanószerek illegális birtoklásával. 12 halálos áldozat volt, de azért van kétszer ennyi gyilkossági vádpont, mert az ügyészek biztosra akarnak menni, és két eltérő típusú vádiratot nyújtottak be. Az egyikben „sima" gyilkossággal gyanúsítják Holmest, a másikban olyan gyilkossággal, ahol „különös érdektelenséget" mutatott az emberi élet iránt. A második típusnál sokkal egyszerűbb elítélni valakit, mert nem kell bizonyítani az előre eltervezettséget. Eredetileg arra az esetre találták ki ezt a fajta jogszabályt, ha valaki véletlenszerűen egy tömegbe lő. (Colorado államban összesen hatfajta első fokú gyilkosságot különböztetnek meg.)
A vádpontok számát szeptemberben tízzel bővítették, és párnak a szövegén is pontosítottak. Holmes nyáron kétszer jelent meg a bíróságon, egyszer három nappal a támadás után, majd még egyszer július végén. Előző csütörtökön újra járt a bíróságon, de akkor nem kellett felelnie egyetlen kérdésre sem. Narancssárga haját levágatta, a róla készült arckép szerint most barna haja van, de továbbra is furcsán viselkedett. Holmes a bíróságon halkan magához beszélt, és a legváratlanabb pillanatokban mosolyodott el.
A tárgyalás előtti újabb meghallgatás szeptember 27-én volt. Csak az ügyvédek beszéltek, Holmes ismét nem tett érdemi hozzászólást, ezért nem derültek ki új információk. Sokkal érdekesebb volt azonban a pénteki nap, amikor a pert vezető bíró úgy döntött, hogy részleges betekintést enged 37, az ügyhöz kapcsolódó dokumentumba. A dokumentumokban sok volt a kitakart rész, de azt például már sejteni lehet, hogy a védelem arra fog törekedni, hogy nyilvánítsák elmebetegnek Holmest. Ez lehet okos taktika, amivel Holmes büntetését akarják csökkenteni, de a védőügyvédek is vélhetik azt, hogy tényleg beteg az ügyfelük. Ha a bíróság beszámíthatónak, és egyben bűnösnek találja Holmest, akkor halálra is ítélhetik őt, pedig Coloradóban utoljára 1997-ben hajtottak végre halálbüntetést.
A következő tárgyalási nap október 11-én lesz. Itt várhatóan azt vitatják meg az ügyvédek, hogy tudják-e tartani magukat a korábban meghatározott menetrendhez, ami alapján november elején lenne Holmes előzetes meghallgatása. Az utóbbi kulcsfontosságú lesz, mert ott már szabadon nyilvánosságra lehet hozni az ügyhöz kapcsolódó bizonyítékokat.
A közvetlen sokk és gyász után megindultak a politikai játszmák is az aurorai lövöldözés kapcsán. Barack Obama megtörte hallgatását, és egy beszédben kérte, hogy fogadjanak el változtatásokat az amerikai fegyvertartási szabályokban. „Minden másfél napban annyi fiatalt veszítünk el az erőszak miatt, mint ahányat elveszítettünk abban a moziban” – mondta az elnök New Orleansban.
Obama hangsúlyozta, hogy támogatja az amerikai alkotmány második kiegészítést, ami engedélyezi a fegyverviselést, de „úgy hiszem, hogy sok fegyvertulajdonos egyetértene abban, hogy egy AK-47-es a katonák, és nem a bűnözők kezébe való. Ezeknek a fegyvereknek a harcmezőn van a helye, nem városaink utcáin.” Az elnök szerint részletesebben kell megvizsgálni a fegyvereket vásárlók előéletét, és erősíteni kell a szabályokat, amik megtiltják, hogy mentálisan instabil emberek jussanak fegyverekhez.
Barack Obama ugyanakkor július óta nem indítványozta a fegyvertartásra vonatkozó törvények módosítását, mert, mint már akkor mondta, az ilyen reformtörekvések a hasonló tragédiák után rendre elbuktak a politikai ellenállás és lobbizás miatt.
Az elnöknek még így is ez volt a legmerészebb állásfoglalása hivatalba lépése óta ebben a témában. Sem a 2009-es Fort Hood-i, sem a tavalyi tucsoni lövöldözés után nem állt elő hasonlóval, hiába ígérte meg kampányában a támadófegyverekre (assault weapons) vonatkozó, de 2004-ben lejárt tilalom felélesztését.
Barack Obama az eltelt hónapokban azonban mély hallgatásba burkolózott a fegyverkorlátozás kérdésében. Pár hónappal a választások előtt nem vállalta fel a szigorúbb szabályozás miatti politikai vita kockázatát. Nem egy amerikai elszántan ragaszkodik fegyveréhez, mert azt identitásának szerves részének, függetlenségének szimbólumának érzi. A fegyvertartás bármilyen szigorítása pont a fehér, konzervatív, republikánus szavazókört piszkálta volna fel. Mitt Romney, Obama republikánus kihívója júliusban jelezte is, hogy nem kellene változtatni a törvényeken, mert a szigorítás felesleges: „Nem hiszem, hogy Amerikának új fegyvertörvényekre volna szüksége. Sok dolog, amit ez a fiatalember tett, törvényellenes. De ez, hogy törvénytelen volt, nem gátolta meg, hogy megtegye, amit tett.” Romney augusztus elején ellátogatott Coloradóba is választási körútja részeként, de a beszédében nem tett említést az aurorai eseményekről.
A fegyverkorlátozás mellett felmerült, hogy az embereket is jobban fel lehetne készíteni egy esetleges ámokfutó felbukkanására. Houston önkormányzata állami támogatással leforgatott egy ismeretterjesztő videót arról, hogy mit kell tenniük az embereknek, ha munkahelyükre bemegy valaki, és váratlanul el kezd lövöldözni. A videó három legfőbb tanácsa a menekülés, az elbújás, és ha ezek nem mennek, akkor fel kell venni a harcot a támadóval. Az önkormányzat szerint nem a denveri lövöldözés miatt készítették el a kisfilmet, hanem már előtte is dolgoztak rajta.
Országos szinten csak sokára fog eldőlni a vita, hogy a fegyverkezés vagy a menekülés a jobb reakció a lövöldözős támadásokra, de Coloradóban, ahol Aurora is található, az emberek inkább a több fegyverben bíznak, mint a kevesebben. A lövöldözést követő három napban 43 százalékkal (összesen 2887-re) nőtt meg a fegyvervásárláshoz szükséges igénylőlapokat leadók száma az egy héttel korábbi adatokhoz képest. Ebből nem derül ki, hogy ténylegesen hányan szánták el magukat a vásárlásra, de az eladók szerint is megugrottak az értékesítéseik.
Az államban fegyverüzletet vezető Jame Meyers szerint volt olyan nap, mikor húszan várták a boltja előtt a nyitást. „Sokan azt mondják: eddig nem hittem, hogy kellene fegyver, de most már igen. Ha a saját környékeden történik ilyen tragédia, az emberek újraértékelik a dolgokat” – idézte a BBC.
Ezzel párhuzamosan júliusban a Discovery Channelen látható Amerikai fegyverek című dokureality egyik főszereplője azt nyilatkozta, hogy ha minden amerikainak hagynák, hogy fegyvert viselhessen, az ilyen tragédiák megelőzhetők lennének. „Ha az első sorban ülők közül csak egy embernél is lett volna fegyver, azonnal lelőhette volna a támadót. A tragédia kiválóan illusztrálja, miért kellene minden amerikainak fegyvert viselnie." Az ismeretterjesztő kábeladó vezetősége azonnal közzétett egy nyilatkozatot, miszerint Renee Wyatt nem a csatorna álláspontját képviseli ebben a kérdésben.