A legfeltűnőbb európai elnök lehetne Vladimír Franzból, de a tetoválásokkal és piercingekkel borított jelöltnek inkább csak arra van esélye, hogy szavazói kulcsfontosságúnak bizonyuljanak a cseh elnökválasztás véghajrájában. Pénteken és szombaton először választanak közvetlenül elnököt Csehországban, ahol két volt kormányfő egyike ülhet be Václav Klaus helyére.
Tetőtől talpig tetoválások és piercingek borítják a testét, a haját kékre festette, zeneszerző, festő és jogtudós – Vladimír Franz a cseh elnökválasztás legfeltűnőbb jelensége, ráadásul a felmérések szerint akár a harmadik helyen is befuthat. A versenyt ugyan sikerült felráznia, de minden bizonnyal így is két volt miniszterelnök között dől majd el, melyikük veheti át a március elején leköszönő, hírhedten euroszkeptikus Václav Klaus helyét, aki búcsúzóul még azzal keltett felháborodást, hogy széleskörű amnesztiát hirdetett szilveszteri beszédében.
A cseh elnöki poszt is nagyrészt szimbolikus jogköröket biztosít csak, ennek ellenére idén minden eddiginél színesebb mezőny állt össze, köszönhetően elsősorban annak, hogy először rendeznek közvetlen elnökválasztást a Cseh Köztársaság húszéves történetében. Már Csehszlovákia 1993-as felbomlása után is felmerült, hogy a parlament helyett a nép kezébe adják a döntést, azonban akkor és azóta is elbuktak az erre irányuló kezdeményezések.
Még a parlament két háza választotta meg előbb Václav Havelt két ciklusra, majd az őt követő Klaust is, akinek 2008-as újraválasztása viszont már akkora politikai alkudozásba torkollt, hogy eldöntötték a változtatást. 2012 februárjában elfogadták a közvetlen elnökválasztásról szóló alkotmánymódosítást, amit Klaus keményen ellenzett, és „végzetes hibának” minősítette a döntést, mert ez lehetőséget adott például a Vladimir Franzhoz hasonló független jelöltek megjelenésére.
Az egyik televíziós vitába betelefonáló választó által „egy Pápua Új-Guineából érkezett egzotikus lényhez” hasonlított egyetemi tanár, festő és zeneszerző Franz korábban nem politizált, nem ért a gazdasághoz sem. Ugyanakkor bevallottan azért szállt versenybe, hogy felrázza kicsit a mezőnyt és a megfáradt cseh politikát, még ha komoly dilemmát is jelentett neki, hogy új darabja főpróbáján vagy éppen az egyik televíziós vitán vegyen inkább részt.
A nem mindennapi elnökjelölt jogtudományokat is tanult, míg festőként több mint hetven kiállítást jegyez Csehországban és külföldön, munkáit három kontinensen állították már ki. Több mint 140 színházi darabhoz komponált már zenét, de emellett filmek és tévéműsorok zeneszerzője is volt. Hihetetlen lelkes támogatókat tudhat maga mögött, zászlaja alá sereglő önkéntesek mellett például egy ismert közgazdász is felajánlotta, hogy ellátja a megfelelő ismeretekkel. Ilyen lelkesedés mellett nem meglepő, hogy indulásának bejelentése után a szükséges 50 ezer aláírás helyett egyenesen 88 ezret sikerült összeszednie.
Az AP szerint a kampányban elsősorban a korrupció visszaszorítását és az ország erkölcsi tartásának helyreállítását ígérte, és legfontosabb támogatói bázisát megszólítva az oktatás fontosságát hangsúlyozta. Nem meglepő módon Franz tarolt a fiataloknál: december elején 441 középiskolában tartottak saját választást, az extravagáns művész pedig a 60 ezer szavazat több mint 40 százalékát besöpörte.
A felmérések szerint végül majd 11 százalékot szerezhet a pénteken és szombaton tartott első fordulóban. Ezzel ugyan nem jutna be a második körbe, ahol a két legtöbb szavazatot kapott jelölt küzdhet meg egymással várhatóan január 25-26-án, azonban így is könnyen királycsináló lehet belőle.
A kilenc jelölt közül két veterán, habár kevéssé karizmatikus politikus, és volt miniszterelnök, a baloldali Milos Zeman és a centrista Jan Fischer tűnik a legesélyesebbnek arra, hogy Klaus utódja legyen. Nehéz megítélni, hogy melyikük hogyan gazdálkodna a tisztséggel járó jogosítványokkal, de az például biztosnak látszik, hogy mindketten sokkal visszafogottabb álláspontot képviselnek az Európai Unióval szemben, mint Klaus, emellett mindketten gazdasági fellendüléssel, a korrupció visszaszorításával kampányoltak.
Az utolsó felmérésekben 25 százalékra mért, 68 éves Zeman 1998-2002 között volt az ország miniszterelnöke, és többek között azzal kampányolt, hogy minden cseh elnöke akar lenni, legyen valaki kommunista vagy éppen szélsőjobboldali. Sokáig Fischer tűnt kettőjük közül az esélyesebbnek, azonban a tévévitákon nem nyújtott meggyőző teljesítményt, 20 százalékra számíthat. A cseh statisztikai hivatal korábbi vezetője, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank volt alelnöke 2009-2010 között volt kormányfő, és ez alatt sikerült gazdasági növekedést elérnie.
A második körbe jutásra esélyes két volt miniszterelnök és Franz mellett ringbe szállt Karel Schwarzenberg külügyminiszter, Premysl Sobotka volt szenátusi vezető, és Jiri Dienstbier szociáldemokrata szenátor is. Három nő is van a jelöltek között: a segélyszervezeteket támogató színésznő, Tana Fischerova, az Európai Parlamenti képviselő Zuzana Roithova, valamint a volt EP-képviselő Jana Bobosikova. Ők azonban kevéssé valószínű, hogy beleszólhatnának a választás végkimenetelébe.
Miközben utódjelöltjei még egymással küzdenek, a hivatali ideje alatt például euroszkeptikusságával is feltűnést keltő Klaus távozását is botrány kíséri. A leköszönő elnök újévi beszédében jelentette be, hogy az önálló Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából több mint hétezer elítéltnek, a csehországi rabok közel harmadának közkegyelmet ad.
A Median felmérése szerint a csehek több mint négyötöde nem ért egyet ezzel a döntéssel, hiszen az érintett rabok között olyanok is voltak, akik ellen már nyolc éve folyik büntetőeljárás. Több száz polgármester tiltakozásul levette Klaus államfői portréját a polgármesteri hivatalból. Ráadásul Klaus csak olajat öntött a tűzre, amikor bejelentette, hogy mandátumának március 7-i lejártáig még újabb amnesztiát is tervez, így aztán biztosan nem szépen csendben adja át hivatalát hamarosan megválasztott utódjának.
Az új elnök egyébként sem számíthat túlságosan stabil politikai környezetre a recesszióba fordult Csehországban. A hárompárti koalíciós kormány csak kedden vészelte át legutóbbi válságát, amely könnyen újabb patthelyzetet hozhatott volna. Petra Necas miniszterelnök még december 20-án váltotta le Karoline Peake védelmi minisztert, amiért a nő elbocsátott három fontosnak ítélt minisztériumi tisztviselőt. A centrista Liberális Demokratákat vezető Peake válaszul azzal fenyegetőzött, hogy január 10-ével visszahívják összes miniszterüket a kormányból, de végül bejelentették, hogy pragmatikus okokból mégis maradnak a koalícióban.