Bizonyos feltételekekel a hetes cikkely első bekezdésének életbe léptetését javasolja, és gyakorlatilag visszavonatná a negyedik alkotmánymódosítást az a jelentéstervezet, amelyet az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága készít Magyarországról – írja a 444.hu. A javaslatot kedden mutatja be Brüsszelben Rui Tavares portugál zöldpárti jelentéstevő, majd azt az EP megvitatja, így még számos ponton módosulhat.

Az EP jelentéstervezete szerint a nemzeti konzultáció komolytalan volt. Az alkotmány egypártinak tekinthető, elfogadását nem előzte meg széles társadalmi párbeszéd. Kifogásolják, hogy a törvénytervezeteket rendre egyéni képviselői indítványokként nyújtotta be a Fidesz. Azt is megállapítják, hogy a negyedik alkotmánymódosításban foglaltak életbe lépésével az Alkotmánybíróság már nem tudja betölteni alkotmányvédő szerepét.

A média területén azt ajánlja a jelentéstervezet, hogy legyenek jogilag kötelező eljárások és mechanizmusok a közszolgálati média vezetőinek, igazgatóságok, a médiatanács és a szabályozó testületek kiválasztására és kinevezésére.

A jelentéstervezet szerint a kormány saját menetrendjét az uniós intézmények tartatnák be, és a kényszernyugdíjazott bírákat és az AB jogait is rehabilitálnák. A szövegben foglaltak betartását az Európai Parlament jelentéstevője (Tavares), az Európai Bizottság valamint az Európai Tanács egy-egy delegáltja ellenőrizné. Amennyiben úgy értékelnék, hogy nem felel meg a magyar kormány a menetrendnek, akkor javasolnák a 7.1 cikk beindítását.

A hetes cikk egyes pontja egy monitoringeljárás megindítását jelentené, ha fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az uniós alapértékeket. Ebben az esetben az uniós országokból álló tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot, ajánlásokat tehet, majd folyamatosan ellenőrzi, hogy az adott országban megszűnnek-e azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett. A 7.1-es pont a szavazatmegvonást nem teszi lehetővé. Az eljárás beindításához négyötödös többség kell az EP-ban.