Csaknem ötven évvel a halála után Anglia végre megbocsáthat Alan Turingnak, a híres kódfejtőnek, aki a második világháború ideje alatt nagyban hozzájárult a németek vereségéhez. A brit Turing, akit a számítástechnika egyik atyjaként is számon tartanak, a nácik hírhedt Engimáját feltörő csoportnak fontos tagja volt.

A tudósról akkor került nyilvánosságra, hogy meleg, amikor az egy betörés miatt feljelentést tett. Mivel Angliában az ötvenes években a homoszexualitás büntetendő volt, Turinget vád alá helyezték és elítélték: választhatott a börtön vagy a gyógyszeres kasztrálás között. Egy éven át járt hormonkezelésre, ezt követően találtak rá holtan. Ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg attól az almától, amely az ágya mellett volt. Az almát sohasem vizsgálták, de valószínűleg öngyilkosságról volt szó.

Anglia 1885-ös büntetőjogi törvénymódosítása nyomán több mint 49 ezer meleget ítéltek el, közülük sokakat kasztráltak. Az elítéltek közül ma már egy sem él. Habár a brit kormány tavaly hivatalosan is visszautasította, hogy utólag kegyelmet adjon bármelyiküknek, a liberális demokraták lobbijának hála Turinggal most kivételt tehetnek. A kormány ugyanis egyértelműen jelezte, támogatja, hogy a tudós kegyelmet kapjon, végleges döntés azonban csak októberben születhet. A baloldali Lord Sharkey bizakodik, nagyszerű embernek és hősnek nevezte a tudóst, és szerinte most már a kormány is belátta, hogy egykor kegyetlenül bántak vele.

Alan Turing munkásságáról századik születésnapja kapcsán írtunk részletesen, ugyanakkor a Wired hozzá kapcsolódó összeállításából is szemléztünk.