„Szégyen! Gyilkosok” – kiabálták José Manuel Barrosónak, amikor Lampedusa szigetére látogatott Enrico Letta olasz miniszterelnökkel, Angelino Alfano belügyminiszterrel és Cecilia Malmström belügyi EU-biztossal. A szigetlakók azt vetik az EU szemére, hogy magára hagyta őket a menekültáradattal folytatott küzdelmükben, mire Barroso bejelentette, Olaszország 30 millió eurós kiegészítő uniós támogatást kap a menekültek befogadására. Pont jókor: két napra rá újabb hajó borult fel Lampedusa közelében, legalább 33-an meghaltak, köztük három kisgyerek.
Pénteken legalább 33-an haltak meg, köztük három kisgyerek, amikor újabb migránsokat szállító hajó borult fel 120 kilométerre Lampedusa szigetétől Olaszországban. Körülbelül 250 migráns utazott a hajón, mely Máltától 70 mérföldre borult fel. Egy máltai hajónak százötven menekültet sikerült felvennie fedélzetére, további ötvenet a haditengerészet mentett ki.
Október elején egy még több halálos áldozatot követelő balesetben több mint 300 migráns fulladt a vízbe. A hajót a máltai légierő vette észre, ők értesítették a térségben levő olasz hajókat. A mentésben helikopterek is részt vettek, de munkájukat megnehezítette, hogy besötétedett.
Joseph Muscat máltai miniszterelnök szerint egy temetőre kezdenek hasonlítani Európa Afrikához közeli vizei, miután újabb migránsokkal teli hajó borult fel a Földközi-tengerben pénteken. Muscat elmondta: a máltaiak úgy érzik, hogy Európa elhanyagolja őket, és miközben „Málta és Olaszország gyors együttműködése emberéleteket mentett meg, Európa csak üresen beszél”.
A Földközi-tenger vízi átkelői a világ legforgalmasabb hajóútvonalai közé tartoznak, és rengeteg migráns is itt próbál Európába jutni. Csak 2013 első felében 8400 migráns érkezett tengeren Olaszországba és Máltába (7800-an érkeztek Olaszországba és hatszázan Máltára). Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) legtöbben Észak-Afrikából keltek útra, 6700-an Líbiából érkeztek, a maradék 1700 Görögországon és Törökországon keresztül. A legtöbb migráns a májustól szeptemberig tartó időszakban próbál átkelni a tengeren.
Lampedusa mindössze 113 kilométerre fekszik Észak-Afrikától, és Olaszországhoz tartozik ugyan, de Máltához közelebb van, mint Szicíliához. A sziget elhelyezkedése miatt az Európa felé tartó migránshajók egyik fő célpontja, évente tízezrek próbálnak ide eljutni. A szigetnek hatezer lakosa van, területe pedig alig több, mint 20 négyzetkilométer. Ferenc pápa is meglátogatta a szigetet nyáron, hogy koszorúval emlékezzen meg a halottakról. 1994 óta összesen 6825-en haltak meg a Lampedusa körüli vizeken, ami több, mint a sziget összlakossága.
Csak Olaszországban 3000 migráns halt meg 2006 és 2011 között a szárazföld felé hajózva, és a hajókról indított telefonhívások alapján az UNHCR 2011-ben 1500-ra becsüli az Európába hajózó, útközben meghalt líbiaiak számát. 2012-ben összesen 15 ezren érkeztek Olaszországba és Máltára hajóval, ebből 1800-an Máltán, több mint 13 ezren Olaszországban kötöttek ki.
A legtöbb migráns a szub-szaharai Afrikából kel útra, leggyakrabban Szomáliából és Eritreából, emellett sokan Egyiptomból, Pakisztánból és Szíriából. Gambiából, Maliból és Afganisztánból is akadnak átkelők, de jellemzően kevesebben.
A legutóbbi balesetben, mely péntek este történt, az Olaszországhoz tartozó, de Tunéziától alig 113 kilométerre fekvő Lampedusa szigete közelében kigyulladt, majd felborult egy illegális menekülteket szállító hajó. A 460 utasból 311-en haltak meg a hullámok között vagy rekedtek az elsüllyedt hajó belsejében.
Az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében a menekült olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, és saját állama védelmét nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem tudja igénybe venni.
Menedékkérő az a külföldi, aki menedékjogi kérelmet terjesztett elő, és ügyében még nem született jogerős döntés.
Migránsnak azokat nevezzük, akik elhagyják hazájukat vagy szokásos tartózkodási helyüket, azért, hogy letelepedési szándékkal (tehát minimum egy év tartózkodás) egy másik országba menjenek. A magyar jog nem ismeri, szociológiai fogalom.
Forrás: Helsinki Bizottság
Az EU Frontex néven határvédelmi ügynökséget hozott létre (teljes nevén: az Európai Unió Tagállamainak Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség), ami koordinációs feladatai mellett emberekkel és járművekkel segíti az egyes országok határőreit, de ennek költségvetése 2011 óta 118 millió euróról 85 millió euróra csökkent, vagyis 34,5 milliárd forintról 25 milliárdra. (Szemben azzal a 60 milliárd euróval, azaz 17 ezer milliárd forinttal, amit mezőgazdasági támogatásokra költ az EU.)
A döntéshozók kényes témának tartják a bevándorlást, mivel azokban az országokban, ahová a legtöbb bevándorló érkezik, nagy a nyomás, hogy csökkentsék a migránsok számát, miközben nemzetközi egyezmények garantálják a menedékkérők és menekültek jogait. A nemzetközi jog szerint a vízen elkapott vagy éppen kimentett embereknek joguk van menekültstátuszt, azaz nemzetközi védelmet kérni, melyet abban az országban bírálnak el, ahova a kérelmező megérkezett. Menekültek azok lesznek, akik ezt a státuszt megkapják (lásd keretes összefoglalónkat).
Cecilia Malmström múlt héten, a belügyi EU-biztos az EU-s belügyminisztereinek találkozóján Ciprustól Spanyolországig húzódó, átfogó földközi-tengeri határrendészeti művelet megindítását javasolta. Felszólította a tagországokat, bocsássanak a Frontex rendelkezésére hajókat, repülőgépeket és főként pénzt, hogy képes legyen a művelet megindítására.
Mario Mauro olasz védelmi miniszter ugyanitt dicsérte az olasz haditengerészet és partiőrség teljesítményét, utóbbi szerinte tíz év alatt több mint 120 ezer menekült életét mentette meg.
Ezekben a napokban tárgyalják újra az olasz parlamentben az érvényben lévő bevándorlási törvényt. A szenátus jogi bizottsága áldását adta szerda este az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom módosító indítványára, amelyet Enrico Letta kormánya is támogat, eszerint az illegális beutazás a jövőben nem számítana bűncselekménynek.
A hatályos bevándorlási törvény értelmében ugyanis az olasz területre törvénytelenül belépők bűntettet követnek el, akárcsak azok, akik segítik az illegális bevándorlók beutazását. A jobbközép erők ellenzik az eddigi jogszabály drákói szigorának enyhítését.