Egy éve még sokan az európai identitás egyik letéteményesének tartott ösztöndíjprogram halálával riogattak, de az EU 20124–2020-as költségvetése végül megnyugtató mértékben növelte a forrásokat, 5 millió erasmusossal számolnak a következő hét évben. Az államok által biztosított plusztámogatásokra elfogyhat a pénz, ahogy ez Spanyolországban is történt, emiatt viszont nem indokolt Brüsszelre mutogatni. A most külföldön lévő spanyol diákok korábbi félelmeik ellenére nem bukták el az ösztöndíjukat.
Habár Szegeden már nem akcióznak spanyol diákok az egyetemi könyvtár előtt, az Erasmus-ösztöndíjak megkurtítása körül kialakult botrány tovább dagad Spanyolországban. Az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosának szóvivője kategorikusan cáfolta, hogy a jelenleg az EU országai közül legtöbb, évente 40 ezer ösztöndíjast kiküldő országnak az EU szűkmarkúsága miatt kellene meghúznia a nadrágszíjat, ahogy ezt a spanyol oktatási miniszter, José Ignacio Wert állítja. Az EU 2014–2020-as költségvetési ciklusára megállapított keretből ugyanis az előző ciklushoz képest 4,3 százalékkal több, 53,4 millió euró jut a spanyoloknak – írta a spanyol El País. Ez az egy országnak juttatott harmadik legmagasabb összeg, felülmúlva a népessége szerint az EU ötödik helyén álló Spanyolország demográfiai súlyát.
A spanyol egyetemisták azután kezdtek széles körű tiltakozásba, hogy egy María Rosa Sánchez nevű blogger kiszúrta, hogy a spanyolok hivatalos közlönyében kihirdetett egyik törvénymódosításban elbújtatva szerepel, hogy a 2013/2014-es tanévben csak azok lesznek jogosultak az Erasmust kiegészítő 100 eurós állami ösztöndíjra, akik az előző tanévben általános (tanulmányi vagy szociális) ösztöndíjban részesültek. Az intézkedés ellen tiltakozók online petíciót indítottak, amelyhez mostanáig több mint 230 ezren csatlakoztak, a Twitteren pedig megjelent az #ErasmusRIP hashtag, amit már az első napon 90 ezren használtak. A felháborodás fő oka a támogatás megvonása mellett annak visszamenőlegessége volt, a kiegészítő ösztöndíjat azok is bukták volna, akik már kiutaztak, és ezt az összeget már előre belekalkulálták a költségeikbe. Enélkül átlagosan 250 eurót kapnak, ami nem elég a megélhetésre.
A diákok felhördülése Magyarországot is elérte: múlt kedden a Szegeden tanuló spanyol egyetemisták az egyik egyetemi könyvtár előtt szerveztek minidemonstrációt. A spanyol erasmusosok „Az Erasmus Európa!” felkiáltással készítettek videoüzenetet, amit Spanyolországba és a brüsszeli Európai Parlamentbe is el akartak küldeni. A videóban többek között kijelentették, „Szegeden sem szeretnének elszeparálódni Európától, nyitott, szabad jövőt szeretnének, nem pedig záruló ajtókat”.
A múlt hétfőre kicsúcsosodott tiltakozások azonban a jelek szerint nyitott kapukat döngettek: kedden már arról szóltak a hírek, hogy a kormányzó jobboldali Partido Popular (PP) nyomására erre az évre felfüggesztették a botrányt kiváltó módosítást, a 2014-es költségvetésben pedig kibővítenék a hallgatói mobilitási programok állami támogatására fordítható tételt. Utóbbi valóban radikálisan csökkent az elmúlt három évben: míg 2011-ben még 62,7 millió eurót fordítottak erre a spanyolok, az idén már csak kevesebb mint 16 millió állt rendelkezésre. Az eredeti tervek szerint a 2014-es költségvetés 18 millió eurót különített el erre a célra, ami az elmúlt három évre vetítve 71 százalékos csökkentést jelent.
Az viszont továbbra is érthetetlen, miért próbálja José Ignacio Wert spanyol oktatási miniszter az Európai Unióra tolni a felelősséget, hiszen egyrészt az előbbi részéről biztosított támogatás összege nőni fog az előző ciklushoz képest, másrészt az ezt kiegészítő állami támogatás ettől független és nem kötelező eleme az ösztöndíjrendszernek, csakúgy mint az egyes spanyol tartományok által biztosított plusztámogatás. Az EU-s támogatási keret kibővítését egyébként Spanyolország is megszavazta.
Habár a kint lévű diákok ösztöndíja már nincs veszélyben, a tiltakozások tovább folytatódnak: a spanyol Erasmus-diákok szombaton Európa-szerte megmozdulásokat szerveznek a spanyol nagykövetségek és konzulátusok elé, immár azt követelve, hogy jövőre is az ideivel azonos számban és ugyanolyan támogatási feltételekkel utazhassanak ki az ösztöndíjasok. A budapesti spanyol erasmusosok is részt vesznek az akcióban, szombaton 13 órára 50-100 embert várnak az Eötvös utcai nagykövetséghez.
Az Európai Unió a következő, 2014–2020-as költségvetési ciklusában az egy évvel ezelőtt megfogalmazott aggályok ellenére végül növelte az Erasmus-ösztöndíjakat is magában foglaló, az első javaslatok szerint Erasmus for All, végül Erasmus+ néven szereplő tételt: összesen 14,7 milliárd eurót fordítanak erre a következő hét évben. Ez az Erasmus mobilitási programon kívül a Leonardo da Vinci (szakképzés), a Comenius (közoktatás), a Grundtvig (felnőttoktatás), a Youth in Action (fiatalok akcióban) és a korábbi Alfa és Edulink programok finanszírozását is magában foglalja. A 15 milliárd euró 77,5 százalékát az oktatás és képzés támogatására kell felhasználni, ennek 43 százalékát felsőoktatási intézmények kapják.
Az Erasmus-ösztöndíjak éves költségkeretéről és tagállamok közötti elosztásáról az Európai Bizottság dönt, majd az államonként meghatározott összeget az ún. nemzeti irodák osztják el a felsőoktatási intézmények között – tudtuk meg Bokodi Szabolcstól, az ösztöndíjak magyarországi elosztásáért felelős Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezetőjétől. Magyarországon az éves keret egyetemek közti elosztásáról az Emmi háttérintézményeként működő Tempus Közalapítvány Kuratóriuma dönt. A felosztás elveit és paramétereit előzetesen az Európai Bizottság is jóváhagyja, az elvek nyilvánosak, így a felosztás technikai bírálat keretében történik, nem egyedi mérlegeléssel.
Arról, hogy egy diákra mennyi jut az EU által biztosított támogatásokból, a felsőoktatási intézmények döntenek: a Magyarországról kiutazók átlagosan 370 eurót kapnak, ami jóval magasabb a 220 eurós európai átlagnál – mondta Bokodi Szabolcs. Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy minden ösztöndíjas ténylegesen ennyit kap, az intézmények különböző összegeket állapíthatnak meg a célország megélhetési költségeinek függvényében. A keretek lekötése minden évben lényegében 100 százalékos, a tényleges felhasználási mutató pedig 99 százalék felett van. A Tempus Közalapítvány koordinálásában már több mint 40 000 hallgató utazott ki Magyarországról, és évente 3700 fő utazik be hozzánk.
Az EU egyébként a rossz gazdasági hangulat ellenére 5 millióra szeretné növelni az ösztöndíjasok számát, ami Bokodi szerint reális, mivel az előző költségvetési ciklusban annak ellenére is sikerült teljesíteni a kitűzött 3 millió főt, hogy közben beütött a pénzügyi válság. Rossz ómen viszont, hogy Dennis Abott, az EB oktatásért felelő munkacsoportjának vezetője már akkor a javasoltnál 700 ezerrel kevesebb ösztöndíjasról beszélt, amikor még 15 helyett 19 milliárd euró szerepelt a költségvetésben. Ha Abott jól kalkulált, akkor az alacsonyabb keret miatt végül 890 ezren maradhatnak ki az Erasmusból.
A 2012/2013-as tanévben a 39 ezer kiküldött diákkal listavezető Spanyolország után a francia és a német diákok mentek a legtöbben külföldre (29 és 28 ezren), ami viszont némileg meglepőbb, hogy a negyedik helyen az az Egyesült Királyság áll (26 ezerrel), ahol a BBC a spanyol helyzetről szóló cikke a más európai országokban közismert Erasmus-program meghatározásával kezdődik. Tavaly összesen 253 ezren vettek részt az Erasmus-programban.
Az unió által biztosított források mellett az állam is nyújthat támogatást az ösztöndíjasoknak, így tesz például az osztrák, a cseh, a lengyel állam, és mostanáig ez volt a bevett gyakorlat Spanyolországban is. A támogatási források halmozása szempontjából egyedül a „kettős finanszírozás” tiltott, azaz egy külföldi tartózkodásra nem lehet két különböző EU-támogatást igénybe venni. A 2014-es ciklustól kezdődően viszont várhatóan megszűnik majd az a korlátozás, hogy az Erasmus-ösztöndíj a teljes képzési idő alatt csak egyszer vehető igénybe, az új szabályok szerint képzési ciklusonként (tehát külön az alap- és a mesterképzésben) legalább három, legfeljebb 12 hónapot lehet majd ösztöndíjasként külföldön tölteni.
Az Erasmus-program halálával való ijesztgetés ellenére a számok folyamatosan nőnek: míg Magyarországon az utóbbi 2-3 évben stagnált a kiutazók száma, az előző tanévben ismét nőtt, európai szinten pedig minden évben egyre többen mennek ki – tudtuk meg Bokoditól. A kiutazási kedvet tovább növelték a 2007 óta meghirdetett Erasmus szakmai gyakorlatok, amelyekre folyamatosan nő az igény.