Távol van attól Törökország, hogy népirtásnak ismerje el az örmények I. világháborús üldözését, mégis változást jelez a török külügyminiszter pénteki nyilatkozata, amely embertelen tettet követett el Oszmán Birodalom Ifjútörök mozgalma a keresztény kisebbséggel szemben.

Ahmet Davutoglu erről Örményországban tett egynapos vizitje után beszélt. A látogatás önmagában történelmi, hiszen Törökország és Örményország között nincsen diplomáciai kapcsolat és átjárhatatlan a 330 kilométeres közös határszakasz is.

„Nem lehet párhuzamot vonni a német-zsidó és a török-örmény viszony között. Mi akármerre járunk, közös jelekbe botlunk. Ezt felismerve világos, hogy az örmények deportálása, amit én hibának tartok, embertelen volt.” – mondta Davutoglu, aki elismerte, hogy a török társadalomnak van olyan része, amely ma is árulóknak tartja az örményeket, akik megérdemelték sorsukat. „Ezen a meggyőződésen változtatnunk kell” – jelentette ki a külügyminiszter.

A deportálások és mészárlások 1915 és 1917 között voltak a tetőfokon, de az üldözések 1922-ig eltartottak. Anatólia és Kilíkia 2,5 millió örmény lakójából hét év alatt másfélmillió ember esett a népirtás áldozatául.

Örményország szeretné elérni, hogy Törökország is népirtásnak ismerje el tudatos, államilag szervezett, etnikai alapú mészárlást.

Jereván nemzetközi szinten is igyekszik elérni, hogy megfelelő súllyal kezeljék a száz évvel ezelőtt történteket. Egy 2011-es törvényben Franciaország – ahol jelentős az örmény kisebbség – bűncselekménynek minősítette az örmény holokauszt tagadását. Törökország válaszul visszahívta párizsi nagykövetét.