21 év fölött bárki termeszthet vadkendert vagy vehet füvet Coloradóban, mégsem boldog mindenki: a gyógyászati célból szívók félnek, hogy az új vásárlók felverik az árakat, mások az állam renoméját féltik, ráadásul hiába szabad szívni, ha a munkáltatók továbbra is kirúghatnak bárkit, aki megbukik a drogteszten. Az állam a fűadóból iskolát épít és reméli, hogy egy rakás pénzt spórolhat azzal, hogy felhagy a fogyasztók vegzálásával. De mit kockáztat az, aki betépve síel?
Hosszú sorok és hideg téli idő várta a leglelkesebb amerikaiakat, akik azért zarándokoltak Coloradóba, hogy életükben először legálisan vegyenek füvet. „Nekem ez hatalmas dolog, a várakozás nem zavar” – nyilatkozta például Andre Barr, aki Michiganből utazott Coloradóba a nagy napra.
A marihuána orvosi célú használata az Egyesült Államok 18 másik államában is engedélyezett, de a legális rekreációs célú használat először Coloradóban vált valósággá Amerikában. A 21 év feletti coloradói lakosok 28 gramm (1 uncia) füvet vehetnek egyszerre, a más államba valósiak hetet.
A legalizálás első napján 37 bolt volt nyitva Colorado-szerte, a legtöbb a fővárosban, Denverben. Beszámolók szerint gyakorlatilag problémamentesen zajlik a legális árusítás, bár néhány nyílt utcán füvező vásárlót lekapcsoltak a rendőrök, fogyasztani ugyanis továbbra is tilos nyilvános helyen. Emellett tilos füvet szívni vagy akár birtokolni a 21 éven aluliaknak – de ezentúl a 18 és 21 év közöttiek csak pénzbüntetést kapnak, börtönbe nem kerülhetnek, ha kis mennyiségű fűvel kapják el őket.
A biztonság kedvéért a denveri reptéren több helyen is kiírták, hogy az utazóknak a Coloradóban legálisan vásárolt füvet tilos más államokba magukkal vinniük – ehhez az igazságügyi minisztérium ragaszkodott, mivel az Egyesült Államok nagy részén továbbra is illegális a marihuána birtoklása a szövetségi törvények értelmében. Akit a reptéren elkapnak egy zacskó fűvel, akár 999 dolláros, azaz 218 ezer forintos büntetést is kaphat, akit pedig egy coloradói sípályán kapnak el, miközben füvet szív, ennek a negyedét fizetheti.
A legális fű nem olcsó mulatság: egy üzletben például 3,5 gramm marihuánáért 70 dollárt, azaz 15 ezer forintot kértek, ami grammonként több mint 4200 forintos árra jön ki – ez majdnem háromszorosa a gyógyászati célra eladott fű eddigi árának. „Arra számítunk, hogy az első hónapokban biztosan felmegy az ár: a kínálat egyelőre korlátozott, a kereslet pedig nagyon megugrott” – mondta Rachel Gilette, a Marihuánatörvények Reformjáért szervezet coloradói ügyvédje.
Colorado állam 25 százalékos adót vet ki a fűre, erre jön rá a szokásos 2,9 százalékos állami forgalmi adó és a helyi adók. Idaho Springsben például 31,9 százalék lesz az összes adó együtt: ez 27,9 százalék állami, 1 százalék megyei és 3 százalék városi adóból áll össze, utóbbi kettő mindenhol más, ezért nem fix az összadókulcs. Az adó a gyógyászati fűfogyasztókra nem vonatkozik.
A coloradói adóhivatal megfigyelői is ellátogattak az üzletekbe, de Barbara Brohl igazgató szerint mindent rendben találtak. A törvény értelmében a legálisan eladott füvet alaposan megadóztatják, ahogy például az alkoholt is. Colorado arra számít, hogy 67 millió dollár, azaz több mint 14 milliárd forint adó fog befolyni évente a marihuánából. Ennek a marihuánát legalizáló alkotmánymódosítás értelmében körülbelül negyven százalékát egyébként iskolák építésére költik.
A fűre kivetett adó régiónként változik, akár a 30 százalékot is meghaladhatják az állami és helyi adók összesítve (lásd keretes magyarázatunkat). Az amerikai mércével magas adók egyesek szerint a feketepiacot fogják élénkíteni, miközben a gyógyászati fogyasztók attól tartanak, hogy a magasabb árat fizető rekreációs vásárlókat az ő készletük rovására fogják előnyben részesíteni az eladók.
„Szinte minden iparág kevesebb szabályozásért lobbizik, mi támogatjuk a szigorú szabályozást, ez a felelősségteljes, előre vezető út” – nyilatkozta Michael Elliott, a coloradói Gyógyászati Marihuána Csoport ügyvezetői igazgatója. „Negyven éve vívunk egy drogháborút, amire dollárbilliókat költöttünk el, de mire mentünk vele? A marihuána bárhol hozzáférhető, nálunk a legmagasabb a világon a bebörtönzési arány, és olyan emberek kereskednek vele, akik ugyanolyan erőszakot alkalmaznak, mint Al Capone a szesztilalom korszakában. Most ehelyett átlátható és elszámoltatható üzletet hozunk létre” – tette hozzá Elliott.
A gyógyászati célú felhasználás elsőbbségét úgy próbálják biztosítani, hogy azok, akik orvosi receptre vesznek füvet, kijelölhetnek egy boltot, ahol tagok lesznek és kedvezményt kapnak az árból. „A készletet természetesen az árral tudjuk befolyásolni, így kénytelenek vagyunk a rekreációs felhasználóktól többet kérni, ha azt akarjuk, hogy maradjon fű a polcon a kezdeti roham alatt. De a magas kezdés után szinte biztos, hogy lejjebb mennek az árak, miután több üzlet nyílik” – nyilatkozta egy boltos. Becslések szerint 5-600 ezer rekreációs felhasználó van a piacon, míg körülbelül 110 ezer coloradóinak van orvosi papírja arról, hogy füvet kell szívnia.
A coloradói szavazók 2012 novemberében fogadták el a 64. alkotmánymódosítást, mely bizonyos keretek között legalizálta a marihuána eladását, birtoklását és rekreációs célú használatát – például minden nagykorú jogosult hat tő vadkendert termeszteni otthon, elkerített és zárt helyen. Washington állam is hasonló úton jár, de ott csak később indul be a kiskereskedelmi forgalmazás. Így most Coloradón az USA és a világ szeme: ha itt beválik a recept, később több más államban is elkezdődhet a liberalizációs folyamat.
A 64. alkotmánymódosítás támogatói a nagy adóbevételek mellett azzal érvelnek, hogy a fűfogyasztók vegzálásának költségeit, akár évi 60 millió dollárt, azaz 13 milliárd forintot megspórolhat az állam. Az ellenzők attól tartanak, hogy a fű (melyet a boltokban csak 21 év felettiek vásárolhatnak meg) gyerekekhez is könnyebben eljut majd, kialakuló betegségek formájában sok adódollárba fog kerülni, miközben sokan továbbra is a feketepiacon vásárolnak majd a magas adó miatt. Beszámolók szerint Coloradóban már most több középiskolás diákot büntetnek meg füvezés, mint alkoholfogyasztás miatt. Mások államuk renoméját féltik: nem szeretnék, ha Coloradót a marihuánával azonosítanák sípályái, hegyei és természeti szépségei helyett.
Az első legális vásárló az iraki háborút megjárt Sean Azzariti volt, aki hosszan kampányolt a legalizálásért. Akkor kezdett el füvet szívni, amikor a háborúból hazatérve poszttraumás stressz-zavarára egy xanax-klonopin-adderall kombinációt írtak fel. „Csak ránéztem, és tudtam, hogy nem szabad bevennem, mert drogfüggővé válnék. A kannabisz megmentette az életemet” – mondta a marihuánáról a médiának.
A 24 éves Kirsten Knouse, aki tanárnak tanul, Chicagóból utazott Coloradóba. Bár Illinois-ban várhatóan hamarosan legalizálják a gyógyászati marihuánahasználatot, Knouse és férje olyan betegségekben szenved, melyekre nem lehet majd legálisan füvet kiváltani: Knouse-nak például fibromyalgiája van, de mindkettejüknek rohamaik és mentális panaszaik is vannak. „Amikor a férjem betép, a rohamok elmúlnak. Én hangokat szoktam hallani, borderline személyiségzavarom van, de amikor szívok, elmúlik. Az orvosok sok mindent kipróbáltak, de semmi más nem segít” – mondta a fűről Knouse, aki már tervbe vette, hogy Coloradóba költöznek, hogy legálisan juthassanak fűhöz.
Ellentmondások így is maradtak a rendszerben: bár Coloradóban szabad spanglit szívni, a törvény értelmében továbbra is ki lehet rúgni valakit azért a munkahelyéről, mert füvet szívott, akár munkaidőn kívül. Tehát aki otthon tép be, de ezt a munkahelyi marihuánateszt kimutatja, ugyanúgy elbocsátható, mint aki az iroda vécéjében szív el egy füves cigit.
Ezt egyébként már maga az ünnepelt alkotmánymódosítás is rögzíti, amikor kimondja, hogy „a törvény nem érinti a munkaadók lehetőségét, hogy korlátozzák a munkavállalók marihuánafogyasztását”. Mivel pedig a tesztek nem tudják pontosan kimutatni, mikor tépett be az alany, „a munkáltatók azt csinálnak, amit akarnak” – mondta Curtis Graves, egy munkaadói érdekvédelmi egyesület képviselője.
Mason Tvert, a 64. alkotmánymódosításért folyó kampány egyik vezetője szerint viszont ez kettős mérce, mert például a munkaidőn túli alkoholfogyasztásért csak azt rúghatják ki, akinek ez befolyásolja a teljesítményét. Bár sok munkaadó nem bajlódik drogtesztekkel, van, aki igen: egy coloradói bíróság nemrég kimondta, hogy egy műholdvevőkkel kereskedő cég törvényesen rúgta ki alkalmazottját, aki állítása szerint betegsége tüneteit enyhítendő szívott munkaidőn kívül gyógyászati célra kiváltott marihuánát.