Index Vakbarát Hírportál

Ezzel magyarázzák a kiszsiráf kivégzését

2014. február 11., kedd 13:42

Öt zsiráf járt úgy 1828 óta, mint Marius, a koppenhágai állatkertben elpusztított zsiráfkölyök. A beltenyészet megelőzésére, pénztelenségre, a fogamzásgátlással kapcsolatos egészségügyi és etikai aggályokra hivatkoznak.

A koppenhágai állatkert dolgozóit ért halálos fenyegetések alapján vannak, akiket semmiféle magyarázat nem tud meggyőzni arról, hogy helyes döntés volt a teljesen egészséges kétéves zsiráf, Marius kivégzése. A kölyökzsiráfot az állatvédők hangos tiltakozása, 20 ezres petíció ellenére – ahogy előre bejelentették – vasárnap lelőtték, bőrét lenyúzták, és húsát a látogatók, köztük gyerekek szeme láttára az oroszlánok elé vetették.

A miértekkel foglalkozott a BBC és a CNN. A kivégzés mellett kiálló Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) honlapja és a koppenhágai állatkert saját oldala hol érhető, hol nem, valószínűleg nem igazán tudnak megbirkózni a túlterheltséggel. A koppenhágai döntés védelmére kelt a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) elnöke, Simon Stuart is, aki azt mondta: a fajok megőrzése bonyolult feladat, és nehéz döntéseket követel, a zsiráf kivégzése mögött pedig szerinte érvényes okok álltak.

Összeszedtük, milyen válaszokat adtak a Marius sorsával kapcsolatos kérdésekre.

Mi volt a baj Mariusszal?

A génállománya. Az állatkerti populációkat védik a beltenyészettől, hogy az állomány genetikailag változatos és egészséges maradjon. A zsiráfok tenyésztési programját az EAZA koordinálja, amely alá 347 állatkert tartozik. Marius maga nem beltenyészetből született, viszont a génjei túl hasonlóak voltak olyan zsiráfoknak a génjeihez, akik már a program részesei. Marius szüleinek ugyanis születtek más utódjai is, mondta a BBC-nek az EAZA szóvivője. Pusztán genetikai szempontból tehát Marius nem volt értékes állat, a szaporodása pedig beltenyészet kialakulásával fenyegetett volna. Az EAZA programfelelőse, Jeorg Jebram szerint Marius bizonyos értelemben a zsiráftenyésztési program sikerének az áldozata. Régen a legtöbb állatkert bármit megadott volna egy zsiráfért.

Miért nem maradhatott ott, ahol eddig volt?

A zsiráfcsoportok az állatkertekben egy bikából és több nőstényből állnak. A fiatal bikákat el kell távolítani a csoportból, amint elérik az ivarérettséget, a 18-24 hónapos kort, hogy megelőzzék közöttük a harcot.

Miért nem vitték egyszerűen másik állatkertbe?

Ha a beltenyészet ekkora probléma, miért nem akadályozzák meg a szaporodást?

Akkor tucatjával ölik a zsiráfokat, csak eddig nem tudtunk róla?

Magyarországon is van ilyen?

És miért kellett Mariust a gyerekek előtt megetetni az oroszlánokkal?

Rovatok