Most 35 ezer orosz katona állomásozik a Krímben. 55 ezer kell ahhoz, hogy megindulhasson Herszon és Odessza irányába – idézte az UNIAN Igor Kabanyenkót. Az ukrán vezérkari főnök korábbi helyettese szerint óráról órára nő az orosz erők száma a félszigeten.
A Herszon és Odessza többségében szintén orosz ajkú vidék. A krími vezetés korábban úgy nyilatkozott, hogy ez a két város is csatlakozna a Krímhez, ha a félsziget Oroszországhoz csatlakozna a március 16-i népszavazás nyomán.
Szemtanúk szerint egy száz egységből álló páncélos konvoj már közelít Nyikolajevkához Szimferopolból. Kabanyenko szerint Ukrajnának fel kell készülnie katonai válaszlépésekre, mert a Krím csak a kezdet.
Beszámolók szerint Szimferopolban az önvédelmi erők orosz segítséggel elfoglaltak egy katonai kórházat is.
Kétséges azonban, hogy Moszkva valóban katonai akcióra készülne a Krímen kívül eső Délnyugat-Ukrajnában.
A krími hadsereget a félszigeten jelen lévő törvénytelen fegyveres alakulatok miatt hozták létre – közölte hétfői sajtóértekezletén Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök.
A legfelső tanács (parlament) felhatalmazott a (fegyveres erők) létrehozására tekintettel arra, hogy a félsziget területén törvénytelen fegyveres alakulatok jelentek meg – mondta hétfői sajtóértekezletén Akszjonov. Hangsúlyozta, hogy az autonómia fegyveres erőit törvényesen, a krími parlament felhatalmazása alapján állították fel.
Közölte, hogy miután a Krím félsziget a vasárnapi népszavazás döntése nyomán csatlakozik Oroszországhoz, a krími fegyveres erők az orosz hadsereg kötelékébe mennek át.
Az ukrán hadsereget, az összes katonai egységet jelenleg blokád alatt tartják az önvédelmi alakulatok. Miután a népszavazás dönt a csatlakozásról, elhagyhatják a Krími Autonóm Köztársaság területét, vagy, amennyiben készek szolgálni a fegyveres erőknél, esküt kell tenniük az autonómiára vagy Oroszországra – jelentette ki.
A Krími Autonóm Köztársaság hivatalosan felkérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy küldjön megfigyelőket az Oroszországhoz történő csatlakozásról rendezendő vasárnapi népszavazásra – jelentették orosz hírügynökségek. Az EBESZ odaküldött megfigyelő csoportja azonban vasárnap este úgy döntött, nem próbálkozik tovább a bejutással – derül ki a Honvédelmi Minisztérium közleményéből. Az el nem ismert krími kormány ugyanis öt ellenőrző pontot állított fel a határainál, de a megfigyelőket már négy pontról visszafordították.
Most a kontingens Ukrajna keleti és déli részén folytatja a tevékenységét. Ukrajnai jelenlétük mandátuma eredetileg március 12-ig szólt, de ezt 16-ig meghosszabbították.
AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében – közölte hétfőn a katonai szövetség.
Napokon belül döntés születhet orosz kormányilletékeseket sújtó célzott szankciókról, ha Moszkva nem ad érdemi választ az ukrajnai fellépésével kapcsolatos nyugati aggályokra – mondta hétfőn a brit miniszterelnök. David Cameron a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatójában kijelentette: kedden Londonban EU-tisztviselők tanácskoznak egy szankciótervezetről, amely 18 olyan személyt érintene, akik az orosz kormányhoz kötődnek. Cameron szerint a lehetséges ellenlépések között szerepel a beutazási tilalom és a külföldön tartott pénzügyi eszközök befagyasztása. A brit kormányfő mindazonáltal nem tárta fel, hogy e szankciók pontosan kik ellen irányulnának.
Minden bizonnyal Oroszország húzná a rövidebbet, ha az ukrajnai válság miatt "adok-kapok jellegű" pénzügyi viaskodásba keveredne a Nyugattal – jósolták londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai elemzésükben felidézik, hogy egyes orosz illetékesek nyugati pénzügyi szankciók esetére nem zárták ki az orosz kézben lévő külföldi befektetési eszközök piacra zúdításának lehetőségét. A ház szerint azonban a számok ismeretében ez csak üres fenyegetőzés. A cég elemzői kimutatták, hogy az azonosítható külföldi portfóliókban lévő csaknem 5800 milliárd dollár névértékű amerikai kincstárpapírokból 2013 végén mindössze 139 milliárd dollárnyi volt orosz befektetők kezén. A Capital Economics szerint ráadásul az ukrán válság kiterjedése esetén bizonyosan bőséges kereslet lenne a befektetői menedéknek tekintett amerikai államadósság-papírokra, ha az orosz alapok ezeknek az eszközöknek az eladásába kezdenének – írja az MTI.
Több mint 46 ezer ember vett részt több orosz nagyvárosban a Krím félsziget Ukrajnától való elszakadását támogató hétfői tüntetésen, míg az ukrajnai orosz katonai beavatkozás ellen aznap csupán százegynéhányan tüntettek Moszkvában.
Az orosz főváros központjában, a Puskin téren egymás után két tiltakozó megmozdulás is zajlott.
Az Eduard Limonov vezette Másik Oroszország nevű radikális párt és több baloldali politikai csoport a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozása mellett állt ki, majd egy engedély nélkül szervezett tiltakozó akcióra ott gyűltek össze azok is, akik szerint Moszkva beavatkozik Ukrajna belügyeibe.
Ismeretlen fegyveresek elraboltak két ukrán újságírót, Olena Makszimenkot, az Ukrainszki Tizsden (Ukrán Hét) című ukrán hetilap munkatársát és Olesz Krompljasz szabadúszó fotóriportert a Krím félszigetet a szárazfölddel összekötő szoroson, az egyik ellenőrző pontnál – írja az MTI. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró jogvédő szervezet aggodalmát fejezte ki, mert a régió törvényen kívüli területté vált, és a területet olyan fegyveres bandák ellenőrzik, amelyek a névtelenségük miatt alig vonhatók felelősségre.