Behajózott a Fekete-tengerre egy amerikai rakétahordozó hadihajó – írja az MTI ukrán és orosz médiaforrásokra hivatkozva.
Az amerikai haditengerészet tájékoztatására hivatkozó híradások szerint a Taylor fregatt azért érkezett a térségbe, hogy hozzájáruljon a térségbeli béke és stabilitás fenntartásához, illetve az Egyesült Államok így biztosítsa NATO-beli partnerországait arról, hogy a térségbeli közös célkitűzések elérése érdekében kész az együttműködés megerősítésére.
Két héttel ezelőtt érkezett a Fekete-tengerre a Donald Cook amerikai romboló, amely Tomahawk robotrepülőgépekkel és Aegis rakétavédelmi rendszerrel van felszerelve.
Amerikai hadihajók február eleje óta állomásoznak a Fekete-tengeren. Elsőként a Taylor fregatt és a Mount Whitney parancsnoki hajó érkezett. A fregatt azonban Törökország partjainál zátonyra futott, és emiatt túllépte a fekete-tengeri jelenlétre vonatkozó, montreux-i egyezményben meghatározott határidőt. A hadihajó Görögországban javításon esett át, ezután tért most vissza a fekete-tengeri szolgálatra.
A montreux-i egyezmény értelmében azoknak az országoknak a hadihajói, amelyeknek nincs kijáratuk a Fekete-tengerre, legfeljebb 21 napot tartózkodhatnak ott. Az egyezmény meghatározza azt is, hogy milyen osztályú és vízkiszorítású hajók teljesíthetnek ott szolgálatot. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrégiben az Egyesült Államok szemére vetette, hogy hadihajói túllépik az egyezményben szereplő határidőket, de a Pentagon elutasította a bírálatot.
Miután Oroszország bekebelezte a Krímet, a NATO felfüggesztett minden gyakorlati, polgári és katonai együttműködést Oroszországgal, Washington pedig arra buzdította szövetségeseit, hogy harci repülőgépeket küldjenek a balti-tengeri légi járőrszolgálatra, és fokozzák a Lengyelországnak nyújtott katonai támogatást.
Újabb szankciókat helyezett kilátásba orosz kollégájával folytatott telefonbeszélgetésén John Kerry amerikai külügyminiszter, amennyiben Moszkva nem tesz lépéseket az Ukrajna keleti felében kialakult feszültség enyhítésére.
A washingtoni külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint Kerryt mélyen aggasztja, hogy Oroszország nem tett a feszültség enyhítése felé mutató lépéseket. Az amerikai külügyminiszter szerint növekvő számú bizonyíték van arra, hogy az oroszbarát szeparatisták egyre több épületet foglalnak el, és újságírókat, valamint civileket rabolnak el. Moszkvának csillapítania kell feszültségkeltő retorikáját, együtt kell működnie az EBESZ-szel, valamint az ukrán kormánnyal, az oroszbarát aktivistákat pedig nyilvánosan visszavonulásra kell felszólítania – tolmácsolta Kerry szavait a tárca.
Szergej Lavrov ezzel szemben azt sürgette, hogy Kijev tegyen azonnali lépéseket a válság enyhítését célzó négyoldalú genfi megállapodás végrehajtására. Az ukrán hadsereg bevetéséről szóló parancsokat vissza kell vonni, a Jobboldali Szektor nacionalista szervezetet le kell fegyverezni, a Délkelet-Ukrajnában letartóztatott aktivistákat szabadon kell bocsátani, és meg kell kezdeni az alkotmányos reformot – mondta Lavrov az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint.