Index Vakbarát Hírportál

A tálibok által fejbe lőtt pakisztáni lány és egy indiai aktivista a Nobel-békedíjas

2014. október 10., péntek 11:22 | aznap frissítve

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért, az elnyomásuk elleni küzdelemért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai megosztva kapta 2014-ben a Nobel-békedíjat, jelentette be Oslóban a Nobel-bizottság. Malala 17 évesen a valaha volt legfiatalabb díjazott.

Az indoklásban azt írták, hogy a hatvanéves gyermekjogi aktivista, Kailás Szatjárti Gandhi örökségének szellemében nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor többször is békésen demonstrált a gyerekek kihasználása ellen, és szerepe volt több nemzetközi gyermekjogi egyezmény kidolgozásában.

A bizottság szerint pedig Malala Juszufzai fiatal kora ellenére már évek óta veszélyes körülmények között küzd a lányok oktatáshoz való jogáért, és személyes példája is mutatja, hogy a gyerekek és a fiatalok is hozzájárulhatnak helyzetük javításához.

A bizottság szerint az is fontos, hogy egy hindu és egy muszlim, egy indiai és egy pakisztáni együtt küzd az oktatáshoz való jogért és a szélsőségek ellen.

Szatjárti azt mondta, hogy örül az elismerésnek, és reméli, így nagyobb figyelem irányul majd a gyerekek helyzetére. Malal pedig magyar idő szerint este fél hatkor beszél majd.

Az először 1901-ben átadott Nobel-békedíjat azok kaphatják, akik „a legtöbbet tették a népek közti testvériség, a leszerelés és a békekonferenciák előmozdításáért." A 8 millió norvég koronával (300 millió forinttal) járó díj odaítéléséről október 10-én döntöttek, de maga az átadási ceremónia csak két hónap múlva, december 10-én lesz.

Kémiaóráról hívták ki

A tavalyihoz hasonlóan idén is a szűkített listára várták Malala Juszufzait. A pakisztáni lány BBC-n vezetett blogjával vívta ki a tálibok haragját, akik 2012-ben majdnem végeztek is vele. Azóta a most 17 éves Juszufzai a harmadik világbeli nők felvilágosodásának egyik szimbolikus alakjává vált, és sokan már két éve is a legesélyesebbek között tartották számon.

Malala szerint a kémiaóráról hívták ki birminghami iskolájában, hogy közöljék, Nobel-díjat kapott. A díjat megtiszteltetésnek nevezte, amitől erősebbnek és bátrabbnak érzi magát, és mint mondta, örül, hogy egy indiaival osztozik a díjon, majd azon viccelődött, hogy nem tudja kiejteni Szatjárti nevét.

Malala kétszer volt már a Time címlapján, 2011-ben Pakisztánban megkapta a Nemzeti Ifjúsági Békedíjat, majd jelölték a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is. Az ENSZ november 10-ét Nemzetközi Malala-nappá nyilvánította.

Egy éve jelent meg magyarul és világszerte is Malala és Christina Lamb újságíró könyve, amely a lány történetét meséli el. A könyvben nem csak azt meséli el, hogyan támadták meg az iskolabuszon a tálibok, csodával határos megmenekülése után pedig hogyan kezdett új életet Angliában, de kiderül az is, hogy a Szvát-völgyében milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük azoknak a lányoknak, akik egyszerűen csak tanulni akartak.

Ferenc pápát tartották a legesélyesebbnek

Minden korábbinál több, 278 jelölés érkezett, a jelöltek között 47 szervezet volt. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Edward Snowden, az NSA-botrány kiszivárogtatója mellett alkotmányvédők és fűlegalizátorok is voltak a listán, de titkos esélyesként emlegettek még egy furcsa csoportot: „azokat a japán embereket, akik támogatták az alkotmány kilences cikkelyének megőrzését”.

A díjazott bejelentése előtt úgy lehetett tudni, hogy a Nobel-bizottság nem akar semmi meglepőt húzni, és kiszámítható döntésre számítottak a fogadóirodák is. Az oddsok azt mutatták, hogy Ferenc pápa a díj toronymagas esélyese.

Tavaly a vegyi fegyverek miatt adták oda

Tavaly a díjat a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons – OPCW) kapta, azelőtt pedig furcsa módon a nemzetek közti kooperációt és egyeztetési mechanizmusokat valóban új szintre emelő, ámde súlyához képest a fegyveres konfliktusok megoldásában is feltűnő impotenciát mutató Európai Unió részesült elismerésben.

A 2011-es Nobel-békedíjat megosztva Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnöknek, Leymah Gbowee libériai aktivistának és a jemeni Tavakkul Karman újságírónak és nőjogi aktivistának adták. 2010-ben Liu Hsziao-po bebörtönzött kínai ellenzéki kapta a díjat, akinek életét nem sokban változtatta meg az elismerés, azóta is 11 éves börtönbüntetését tölti, amiért segített egy reformokat követelő dokumentum elkészítésében. 2009-ben Barack Obama amerikai elnököt díjazta a bizottság.

Rovatok