Szűk többséggel, de túlélt egy bizalmi szavazást pénteken a finn kormány. Mindössze három szavazaton múlt, hogy a parlament bizalmat szavazott a finn koalíciós kormánynak: 97-en vélték úgy, hogy a kabinet alkalmas a további kormányzásra, ezzel szemben a törvényhozás 94 tagja voksolt nemmel.

Az ellenzéki pártok azért kezdeményezték a voksolást, mivel úgy vélték, hogy a kormány intézkedéseivel nem serkenti a gazdasági növekedést, és nem törekszik a munkahelyek védelmére, miközben az ország gazdasága harmadik éve folyamatosan zsugorodik.

A szavazás az MTI összefoglalója szerint feszült belpolitikai légkörben zajlott, ugyanis az Alexander Stubb miniszterelnök vezette jobbközép kormánykoalíció hat pártja közül kettő korábban már kihátrált a kormány mögül, és így a kabinet vezetőjének a kétszáz fős parlamentben csupán 102 szavazata maradt. Közülük az egyik a törvényhozás elnöke, aki nem rendelkezik szavazati joggal.

Finnországot évtizedeken át erős többséggel rendelkező kormánykoalíciók irányították. Ez a belpolitikai egyensúly 2011-ben borult fel az euroszkeptikus, populista politikai tömörülés, a Finnek - korábbi nevükön Igazi Finnek - miatt. A jobboldali párt 2011-ben kivonult a koalíciós tárgyalásokról, és így végül egy hat, kompromisszumokra kevéssé hajló pártból álló kormánykoalíció alakult meg.

A kormány felállítása óta az akkor kinevezett 19 miniszter közül csak hat maradt továbbra is a posztján. A finn kormányt eredetileg vezető Jyrki Katainen júniusban lemondott hivataláról, hogy az Európai Bizottság tagja lehessen. 

Mióta Stubb átvette a kormány vezetését, a finn gazdaság helyzete tovább romlott. Elemzők szerint a finn gazdaság a szomszédos Oroszország, Helsinki kulcsfontosságú kereskedelmi partnere elleni európai uniós gazdasági szankciókat is megérzi. Múlt hónapban a Standard & Poor's nevű hitelminősítő intézet a legmagasabb besorolásról (AAA) eggyel rosszabbra változtatta Finnország minősítését. Finnországban jövő áprilisban általános parlamenti választásokat tartanak.