A Stratfor biztonságpolitikai intézet elég világosan leírta, miért van szükségük a párizsi terrorakcióra és az ehhez hasonló merényletekre a dzsihadistáknak.
Képzeljük el, mi a legnagyobb problémája egy dzsihadista stratégának! Az, hogy a muszlimok többsége képtelen elfogadni azt az állításukat, miszerint a nyugati civilizáció valójában az iszlám ellen vív háborút, tehát minden egyes muszlim ellen.
Teljesen mindegy, hogy egy dzsihadista őszintén hisz abban, hogy a Nyugat az ő szeretett vallása ellen harcol, vagy csak szimplán számításból nyomja ezt a propagandát. A cél ugyanaz: elhitetni a muszlimokkal a terroristák meséjét vagy ha úgy jobban tetszik, hazugságát. Nagyjából ez a Stratfor írásának lényege.
Ha a dzsihadisták nem követnének el terrorakciókat a nyugati államokban, akkor ezt a mesét is nehezebben hinnék el a muszlimok. Persze a többség így sem hiszi el, de ha sok-sok ilyen merénylet van, akkor nagyobb az esélye annak, hogy az üzenet végül csak eljut hozzájuk. A párizsi terrorakció célja a Stratfor szerint az, hogy növelje a feszültséget az Európában élő muszlimok és nem muszlimok között. A dzsihadisták stratégiája, hogy az ilyen akciókkal még jobban elmélyítsék a krízist. És persze a francia belpolitikát is befolyásolni akarják, mi több, ezen a ponton nekik is a szélsőjobboldal megerősödése kedvez.
A szélsőjobb bevándorlás-és muszlimellenes retorikája ugyanis éppen a terroristák meséjét igazolja vissza akarva-akaratlanul: azt, hogy a Nyugat gyűlöli a muszlimokat. Minél erősebb a szélsőjobb hangja, annál erőtlenebb az európai kormányoknak az a kommunikációja, hogy nem a muszlimokkal van a bajuk. Ez pedig a muszlimokban is növeli a félelmet. És minél nagyobb a muszlimok elleni ellenszenv és bizalmatlanság egy (európai) társadalomban, annál több európai muszlim fogja elhinni a dzsihadisták meséjét és utazik a Közel-Keletre, hogy értelmetlen háborúban haljon meg Allah nevében.
A helyzetet súlyosbítja az értékek konfliktusa. A Nyugaton alapértéknek számító szólásszabadságra nagyon sok muszlim úgy tekint, mint egy eszközre, amivel szentségtörést lehet elkövetni. A Stratfor persze emlékeztet rá, hogy a muszlimok többsége egy istenkáromlás miatt nem fog erőszakhoz folyamodni, de sokan vannak, akik igen. Az elemzőintézet emlékeztet rá, hogy Pakisztánban nagyon sok olyan gyilkosság történt, amelyeknek a kiváltó oka éppen ez volt. Ennek a gyökere. hogy nagyon sok muszlim szemében szentségtörésnek számít, ha Mohamed prófétát bármilyen formában megjelenítik. Hát még akkor, ha mindezt szatirikus formában teszik.
Ez az egész konfliktus lényegében egy muszlim világban zajló belső háború következménye. A tét az, hogy ki határozhatja meg, hogy milyennek kell lenni egy muszlim embernek: a dzsihadisták vagy a mérsékelt muszlimok?
Az egyik ilyen eszköz ebben a harcban megtámadni a Nyugatot és a nyugati érdekeltségeket, ezzel támadásra ösztönözni a Nyugatot, erősítve és terjesztve ezzel a dzsihadista narratívát. Mindez pedig aláássa azokat a törekvéseket, amelyekkel a mérsékelt muszlimok próbálkoznak.
A Stratfor szerint hiba, ha a Nyugat úgy próbálja feloldani ezt a konfliktust, hogy beavatkozik ebbe a belső konfliktusba. Az elemző intézet szerint a megoldás csak a muszlim világból jöhet, a muszlimoknak maguknak kell megbirkózniuk saját szélsőségeseikkel.