Egyelőre csak Drezdában van nagyobb támogatása a bevándorlásellenes és a Németország iszlamizálódásától tartó Pegida mozgalomnak. Vezetőjüket korábban testi sértésért, lopásért és kábítószer-kereskedelemért ítélték el. A 10-20 ezer embert megmozgató szervezet ugyan elhatárolódik a neonáciktól, de vezetői belső levelezéséből kemény rasszizmus árad. A Pegida megmozgatta a német politikát is: vita indult a bevándorlási törvényekről.
Kevés politikai szervezet mondhatja el azt magáról, hogy megalakulása után néhány hónappal már be is kerül a német kancellár újévi beszédébe. A bevándorlásellenes Pegida mozgalomnak ezt sikerült elérnie. Angela Merkel német kancellár újévkor attól óvta a németeket, hogy ne dőljenek be a Drezdában hétről hétre Németország iszlamizálódása ellen tüntetőknek, az ott felvonulók szívében ugyanis végső soron a gyűlölet munkál.
A Pegida elődjének számító Facebook-csoportot tavaly ősszel hozta létre a drezdai Lutz Bachmann. A 42 éves Bachmannra nagy hatással volt, amikor tavaly októberben szabályos utcai harc tört ki Hamburgban és Cellében az ottani kurdok és az önkényesen helyi „saría rendőrségként” fellépő, iszlám fundamentalista szalafisták között. Abban az időben jelentették be azt is, hogy Szászországban újabb menekülttáborokat létesítenek. Bachmann megerősítve látta, hogy Németország nyitott bevándorlási politikája az ország iszlamizálódásához vezet.
Bachmann eredeti szakmájára nézve szakács. 1992-ben egy fotó- és reklámügynökséget alapított Drezdában. 1998-ban testi sértésért, betörésért és lopásért ítélték el. Három év nyolc hónap börtönt kapott, de az ítélet végrehajtása elől Dél-Afrikába menekült. Itt két évig hamis papírokkal bujkált. Amikor 2000-ben megtalálták, kiadták Németországnak. Büntetéséből két évet töltött le, majd jó magaviselete miatt kedvezménnyel szabadult. 2008-ban újra összeütközésbe került a törvénnyel: először 40 gramm, majd később 54 gramm kokaint találtak nála, ami jóval több, mint amit egy hétköznapi használó magánál tart. Kábítószerrel való visszaélésért felfüggesztett büntetést kapott. Büntetése idén februárban jár le.
Bachmann kezdeményezésére tavaly októberben alakították meg a Pegidát, azaz a Patrióta Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen nevű egyesületet. A német névben (Patriotische Europäer gegen die Islamisierung des Abendlandes) nem a Nyugat, hanem a magyarra nehezen lefordítható „napnyugati országok” szerepelnek, ami alatt általában Németországot, Franciaországot, Angliát, Olaszországot és az Ibériai félszigetet értik.
A tüntetéseket egy 12 fős testület szervezi. A szervezők között van házmester, gazdasági tanácsadó, festő-mázoló, vendéglátós, egy biztonsági cég vezetője, aki kapcsolatban áll az iszlám fundamentalistákkal utcai harcokba bocsátkozó Huligánok a Szalafisták Ellen nevű szervezettel, és egy egykori kereszténydemokrata, meisseni városi tanácsos is, akinek idegenellenes kijelentései miatt kellett lemondania, és akit korábban ugyancsak testi sértésért ítéltek el. A Pegida állítása szerint van egy muszlim szervezőjük is, aki korábban egy törökfürdőt üzemeltetett.
Helyi lapok szerint a Pegida szervezőit alapvetően az köti össze, hogy mindannyian a drezdai partiéletből ismerik egymást.
A Pegida október 20-án kezdte el demonstrációit Drezdában. Decemberben már tízezren, január elején pedig már közel 20 ezren vettek részt a békés tüntetéseken. Az egyesület durván rájátszik a keletnémet rendszerváltást megelőlegező 1989-es tüntetésekre (Montagsdemonstration): következetesen ők is hétfőnként tartják a demonstrációikat, és ellopták a 25 évvel ezelőtt legendássá vált jelszót is, ami szerint „mi vagyunk a nép" (Wir sind das Volk). Ezt már Angela Merkel sem hagyhatta annyiban. Újévi beszédben azt mondta, a Pegida számára a más vallású és kultúrájú bevándorlók nem tartoznak a néphez, holott a bevándorlók Németország számára igenis értékesek.
Bachmann egy interjúban a jól hangzó szalonrasszista mentegetőzéssel kezdte: nem vagyok rasszista, vannak muszlim barátaim! A Pegida alapvetően a német menekültügyi és bevándorlási politika szigorítását követeli, mindezt kellően populista és demagóg szólamokkal fűszerezi. Az egyik tüntetésen például Bachmann azt mondta: a német nyugdíjasok közül sokan fűtetlen lakásokban tengetik napjaikat, közben a német állam szinte luxusszámba menő konténerlakásokban helyezi el a bevándorlókat.
A Pegida elvileg különbséget tesz a bevándorlók különböző csoportjai között: azt állítják, nincs bajuk azokkal, akik a háború vagy a terror elől menekülnek, nincs bajuk az iszlám vallással és általában a külföldiekkel sem. Bachmann a Kanada vagy a Svájc által alkalmazott szigorú bevándorlási politikát tartaná helyesnek, amely a minőségi munkaerő befogadását helyezi előtérbe.
A Pegida a radikális iszlamisták, a „bűnöző bevándorlók” és „a gazdasági menekültek” (nálunk Orbán Viktor miniszterelnök hozta be a köztudatba a „gazdasági bevándorlók” kifejezést) ellen tüntet, akik csak azért érkeznek Németországba, hogy élősködjenek a német szociális ellátórendszeren. Orbán Viktor viszont annak a javaslatuknak biztos nem örülne, hogy az EU-ba érkező bevándorlókat igazságosan osszák el az egyes tagállamok között. Az ideológiailag egyelőre képlékeny mozgalom mindezek mellett követeli a zsidó-keresztény kultúra védelmét, valamint elítéli a politikai és vallási radikalizmust, a gyűlöletkeltést és a genderizmust, azaz a nemi szerepek erőltetett neutralizálását.
„Tiszteletet és toleranciát a mi népünknek is” – olvasható a Pegida transzparensein, és a tüntetéseken előszeretettel lobogtatják a német zászlót, ami arrafelé ugyancsak nem általános szokás. Nyíltan nem használnak szélsőjobbos szólamokat, és ügyes frázisokkal bújnak ki az ilyen vádak alól. Bachmann például egy helyen azt mondta:
A radikális iszlamisták nem egy faj, tehát mi nem vagyunk rasszisták.
vagy
Szeretjük a nemzetet, de a szocializmus ellen vagyunk, tehát nem vagyunk nemzetiszocialisták.
Miután tavaly Markus Ulbig, Szászország tartományi belügyminisztere külön rendőri egységet állított fel a menekültstátusért folyamodó büntetett előéletű emberek kiszűrésére, Bachmann azt mondta: ez a lépés megfelel a Pegida követeléseinek, érdekes módon mégse nevezi senki nácinak a belügyminiszert a médiában.
Nemrég ugyanakkor a Pegida letiltott Facebook-csoportjában a szervezők és vezetők közötti beszélgetésekről készült jegyzőkönyvből az derül ki, hogy a belső beszélgetésekben igencsak durva rasszista kijelentéseket használnak. Egyikük például csak „mohamedán tevehajcsároknak” titulálta az arabokat, máshol pedig Hitler-idézetekkel biztatták egymást.
A Pegida tüntetésein nem kigyúrt neonácik üvöltöznek, hanem szolid kispolgárok vonulnak. A német lapok elemzései szerint a támogatói kör derékhadát az euroszkeptikus Alternative für Deutschland (Alternatíva Németországnak – AfD) szimpatizánsai alkotják. Ez a párt ma a legnagyobb támogatottságú parlamenten kívüli politikai erő, és az AfD vezetője a Pegidát a párt természetes szövetségesének nevezte.
Egy nemrégiben végzett felmérés azt mutatta, hogy az AfD támogatói körében szignifikánsan magasabb azok aránya, akikre jellemző az idegenellenesség, a homofóbia, akik erősebb nemzeti érzésre és erőskezű vezetőre vágynak, és akik hajlamosak elbagatellizálni a náci idők szörnyűségeit.
A Pegida tüntetéseit támogatók körében tartoznak azok is, akik szinte Bibliaként forgatják Thilo Sarazzin, a német központi bank (Bundesbank) volt alelnökének botránykönyvét. A szociáldemokrata Sarazzin a Németország felszámolja önmagát című könyvében azzal szembesítette a német társadalmat, hogy a bevándorlók jelentős része nem dolgozik vagy csak alacsony képzettséget igénylő munkára alkalmas, a német szociális rendszer pedig nem fog elbírni ilyen sok bevándorlót.
A felvonulások sikerén felbuzdulva más városokban is megalakultak hasonló szervezetek: Kölnben a Kögida, Kasselben a Kagida, Bonnban a Bogida, Münchenben a Mügida, de ezek nem tudnak ennyi embert mozgósítani. Úgy néz ki, hogy nagyrészt drezdai, helyi jelenségről van szó. Ez azért különösen érdekes, mert Németország más tartományaival és nagyvárosaival összevetve épp Drezdában és Szászországban kifejezetten alacsony a bevándorlók aránya. A Pegidának erre is van válasza: időben szólunk, mert nem szeretnénk, hogy nálunk is elfajuljanak a dolgok.
Német szakértők szerint nem véletlen, hogy a Pegida Drezdában és Szászországban találta meg a tömegbázisát. Hagyományosan konzervatív városról van szó. Az 500 ezres Drezda az egyik utolsó olyan német nagyváros, ahol még mindig rendre a kereszténydemokraták nyerik a választásokat. A tartomány is konzervatív fellegvárnak számít: a CDU 25 éve kormányoz, az AfD pedig legutóbb 10 százalékot ért el. Itt fordulhatott elő az is, hogy a nacionalista és szélsőjobbos Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) képviselői tíz évig ülhettek a tartományi parlamentben.
Az egykori keletnémet tartományban aktívak a neonácik, és régóta van hagyománya a bevándorlásellenességnek. Dacból, provokációból itt terjedtek el azok a megemlékezések is, amelyek Drezda bombázását a civil lakosság hihetetlen szenvedései miatt a szövetségesek által indított „bombaholokausztnak” nevezték. Erős az az egykori NDK-s időkből származó kisebbségi komplexus is, amely szerint a nagypolitika nem veszi figyelembe a nép, a kisemberek hangját.
A tipikus pegidás tehát a bevándorlókon kívül még két dolgot nem szeret: a médiát és a politikusokat.
Németországban azonban a középosztály jelentős része liberális és egyáltalán nem osztja a Pegida nézeteit. Miután a civil társadalom erős és öntudatos, ott minden hasonló, a populizmus és a szélsőjobb határát súroló kezdeményezés szinte azonnal nyílt és tömeges ellendemonstrációkra számíthat. A Pegida hétfői demonstrációival párhuzamosan ezért elindultak az ellendemonstrációk is. December elején ülőblokáddal állították meg a Pegida felvonulását Drezdában, január elején pedig 35 ezren tüntettek ellenük.
Akár azt is mondhatnánk, hogy a Pegida már most elérte a célját, mert a német kormánypárton belül vita indult a bevándorlás szabályozásáról. Az egyik álláspont szerint nincs min módosítani, a törvények megvannak és megfelelően működnek. A vitát kezdeményező CDU-főtitkár, Peter Tauber szerint azonban Németországnak nem olyan munkavállalókra van szüksége, akik egy válság idején továbbállnak, hanem olyanokra, akik tudnak és akarnak tartósan felelősséget vállalni az országért. Szerinte ezért ki kell kidolgozni egy törvényt arról, hogy milyen „képességekkel, képzettséggel és országépítő elkötelezettséggel kell rendelkezniük a bevándorlóknak, akik németté akarnak válni”.
A felvetést az ellenzékben lévő Zöldek és a CDU/CSU-val nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) is támogatják. Az SPD szerint legkésőbb a ciklus végére, 2017-re el kell készíteni az új bevándorlási törvényt. A bevándorlás ugyanis Németország számára gazdasági szükségszerűség. Az elöregedés miatt ugyanis évente 400 ezer ember lép ki a munkaerőpiacról, akiket pótolni kell. Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője azt mondta: a német társadalom jólétét fenyegeti az, aki be akarja zárni az ország kapuit a bevándorlók előtt.
Nem véletlen, hogy a Charlie Hebdo elleni merénylet után Angela Merkel azt mondta: az iszlám Németország része, és mindenkit szívesen látnak, aki betartja az ország törvényeit, és megtanulja a nyelvet.
Én minden német kancellárja vagyok. Ez mindenkit jelent, aki tartósan itt él függetlenül attól, hogy milyen származású.
Németországnak az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. Az OECD adatai szerint 2013-ban 465 ezer ember telepedett le tartósan Németországban, ami a kétszerese a világgazdasági válság előtti utolsó évben, 2007-ben regisztrált szintnek. A bevándorlók háromnegyede valamely európai országból érkezett. A külföldi állampolgárok száma 2013 végén 6,2 millió volt Németországban, a bevándorló családból származó, de német állampolgársággal rendelkezők száma pedig 10,1 millió, vagyis nagyjából minden ötödik ember bevándorló hátterű a 80,5 milliós országban.