Rendszeres pszichológiai vizsgálattal nagyon jó hatásfokkal kimutatható, ha valaki depresszióban szenved. A Germanwings gépének tragédiája kapcsán vetült a figyelem arra, hogy a pilóták pszichológiai vizsgálata csak alkalmi, többnyire pályájuk kezdetén esnek át rajta, esetleg akkor, ha új légitársasághoz kerülnek. Ennek meghatározása a cég hatáskörében van.
A kötelező orvosi vizsgálat során azonban a repülőorvos depresszióra vagy más pszichés rendellenességre gyanakodva dönthet úgy, hogy a repülőorvosi szakszolgálatnál akkreditált pszichológushoz utalja a pilótát. A depresszió azonban már egy pszichiátriai kórkép, nemzetközi szinten meghatározott kritériumrendszere van a diagnózis kimondásának.
Ha a pszichológus megerősítve látja a depresszió gyanúját, akkor ezt jelzi a repülőorvosnak, aki ezután pszichiáterhez is utalhatja a vizsgált személyt. A kezelésben a pszichiáter és a pszichológus együttműködése is fontos.
Mivel a betegség könnyen a repülési engedély visszavonásához, felfüggesztéséhez vezethet, felmerül a kérdés, hogy mennyire érdekelt a pilóta a betegség feltárásában. Át tudja verni a tesztet „helyes” válaszokkal?
„Egy ideig el lehet titkolni a betegséget, de előbb-utóbb kiderülne” – mondta Zerkowicz Dávid. A repülési pályaalkalmassági vizsgálatokat is végző munka-szakpszichológus szerint ezért is fontos, hogy partneri viszony alakuljon ki a pilóták és a pszichológus között. „Fontos, hogy megbízzon a szakemberben, kooperációra van szükség.”
A depresszió feltérképezésének pontossága nagyban függ attól, hogy milyen szakaszban kerül pszichológus elé a beteg. A kezdeti stádiumban könnyebb kezelni, mint a már kifejlődött, beágyazódott depressziót. Fontos az is, hogy miből fakad, munkahelyi vagy magánéleti okokból, és hogy ezt szégyelli-e a beteg, vagy sem.
Zerkowicz azonban hangsúlyozta, hogy Lubitz esete rendkívül ritka,
Jól kiválasztott, szakmailag megszűrt állományról van szó.
„Ezek az emberek felelősséget éreznek az utasaik iránt, hivatásról van szó, sokkal többről, mint egyszerű állásról. Őket is bántja, ha nem tudnak megfelelni, a felelősségérzet nagyon erős bennük” – adta meg a pilóták általános képét Zerkowicz.
A pilótáknak nem feltétlenül kell szakítaniuk hivatásukkal, ha pszichológushoz kerülnek. Bizonyos gyógyszeres – tehát már pszichiátriai – kezelés esetén is repülhetnek, bár ez csak valóban a gyógyszerek nagyon szűk körében lehetséges.
A depresszióra utaló jelekből azonban nem következik szükségszerűen a gyógyszeres kezelés. „Ha észlelünk ugyan problémát, de ezzel együtt a pilóta vizsgálati eredménye a sztenderdek alapján meghatározott, nem kritikus mezőben van, akkor engedhetjük repülni. Kontroll azonban indokolt, így javasoljuk, hogy látogasson rendszeresen pszichológust.
Azt biztosan meg tudjuk állapítani, hogy állapota veszélyes mértékben befolyásolja-e őt a munkavégzésben
– jelentette ki a szakember.
A pénteki hírek szerint e tekintetben a Germanwings gépét szándékosan megsemmisítő Andreas Lubitzot kezelő szakemberek sem tévedtek: a másodpilóta korábban állt pszichiátriai kezelés alatt, és a lakásán talált orvosi papírok alapján a tragédia napján nem is dolgozhatott volna. Ezt azonban eltitkolta munkaadója elől.
Lehet, hogy Lubitz depressziós volt, ám a szakemberek szerint ez önmagában nem magyarázat végzetes tettére. „Távolról lehetetlen megmondani, de ehhez itt komoly személyiségzavarnak kellett lennie, vagy akár droghasználatnak” – vélte Faludi Viktória. A pszichológus terapeuta szerint a sajtóban megjelent „ámokfutás” és „kiterjesztett öngyilkosság” sem lehet pontos jellemzése Lubitz cselekedetének.
Az előbbinek kell, hogy legyen előtörténete – gyilkossági kísérlet vagy akár csak állatok szadista boncolása, de ilyenekről egyelőre nem tudni – utóbbi pedig olyan bűncselekmény, ahol az öngyilkos saját halála előtt úgy gyilkol meg másokat – általa személyesen ismert személyeket –, hogy azt gondolja, ezzel az áldozatoknak valójában jót tesz. Ez sem az iskolai mészárlásoknál, sem Lubitz esetében nem állt fenn.
A depresszió mellett súlyos személyiségzavarnak kell jelen lennie, ami viszont – ellentétben a depresszióval, aminek tünetmentes időszakai is lehetnek – állandóan jelen van a betegben.
Faludi szerint Lubitz tette inkább pszichopata vagy még inkább szociopata személyiségre utal. „Emögött valami végtelen düh van, egy iszonyú belső krízis, amiről a külvilág nem tudhat.” Az sem jelent semmit, hogy Lubitzot környezete kedves, aranyos fiúként írta le – hívta fel a figyelmet a pszichológus, megjegyezve, hogy egy szalmai kontroll alatt lévő pszichopata egészen jól együtt tud működni a külvilággal, felelős beosztásban is helytállhat.
Ha nem együttműködő a vizsgált személy, akkor egy felületes vizsgálatkor nem feltétlenül derül ki a betegség. Átfogó vizsgálaton azonban ezt az egyén nem tudja eltitkolni a szakemberek elől.
A személyiségzavar olyan emberre jellemző, aki nem tud alkalmazkodni a saját szűkebb és tágabb környezetéhez. Viselkedési anomáliáival kilóg a társadalomból. Ezt a morális viselkedési kerettől való eltérést nem is lehet gyógyítani, legfeljebb – szakember mellett, a beteg gyógyulási szándékával – korrigálni.