Tévedésből megöltek tizenkét embert, köztük mexikói turistákat az egyiptomi biztonsági erők tagjai, akik azt hitték, dzsihadistákra lőnek, írja az MTI. A kairói belügyminisztérium szerint a vasárnapi tragédiában tizenketten vesztették életüket (a mexikói turisták mellett több egyiptomi állampolgár), és tízen megsebesültek, őket kórházba szállították.
A belügyminisztérium szerint csapataik „terrorista elemeket üldöztek″, és „tévedésből támadták meg a mexikói turistacsoport járműveit″. Az egyiptomi rendőrök és katonák azt hitték a mexikói turistákat és egyiptomi kísérőiket szállító négy dzsipről, hogy dzsihadisták ülnek bennük, ezért nyitottak rájuk tüzet helyi idő szerint vasárnap délután 4 körül egy Apache helikopterből.
Az incidens Kairótól mintegy 370 kilométerre délnyugatra, a Baharijja-oázisban történt, a Nílus völgye és a Farafra-oázis között az eset el-Vahát régióban, írja a Guardian.
A járművek olyan területen haladtak, ahol turisták már nem járhatnának. Az egyiptomi turisztikai minisztérium közlése szerint mivel a csoport nem rendelkezett megfelelő engedéllyel, jelenlétük a helyszínen „illegális″ volt. Vizsgálóbizottságot állítottak fel, ami nemcsak az incidens körülményeit vizsgálja, hanem azt is, hogy egyáltalán hogy kerülhetett egy tiltott vidékre egy turistacsoport. A BBC viszont egy egyelőre megerősítetlen helyi forrásból úgy értesült, kapcsolatban álltak a szervezők a hatóságokkal, és rendőri kíséretük is volt.
A mexikói külügyminisztérium egyelőre legalább két halott mexikói állampolgárról, és öt mexikói sebesültről tud, de a többi áldozat azonosítása még folyamatban van. A sérülteket a Dar-el-Fouad kórházba szállították.
„Mexikó elítéli a támadást, és felszólítja az egyiptomi kormányt, hogy alaposan vizsgálja ki a történteket″ – írta közleményében Enrique Peña Nieto mexikói elnök. Amr Imam egyiptomi emberi jogi ügyvéd a Guardiannek azt mondta, egy rokona egyike a támadásban meghalt hat egyiptominak: Awad Fathi utazásszervezőként dolgozott az oázisban, a Kisr al-Buwati hotelben.
Egyiptom nyugati, sivatagos vidéke közkedvelt úti célja az országba látogató turistáknak, ugyanakkor az iszlamisták hátországa is. A régióban húzzák meg magukat többek közt az Iszlám Állam tagjai is, akik nemrég lefejeztek egy francia cégnek dolgozó horvát férfit. Az Iszlám Állam több támadást is végrehajtott a biztonsági erők ellen Egyiptomban.
Az eddigi legátfogóbb hadművelet zajlik az Iszlám Állam egyiptomi ága ellen a Sínai-félsziget északi részén, ennek első négy napján 134 fegyveressel végeztek, és közel kétszázat vettek őrizetbe a kormányerők. Az Iszlám Állam tavaly novemberben jelent meg Egyiptomban. Ekkor Egyiptom egyik legveszélyesebb terrorcsoportja, az Anszár Beit al-Makdisz hűségnyilatkozatot tett a terrorhálózat vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak. Azóta sivatagi régiót katonai övezetté nyilvánították, a településeken estétől reggelig kijárási tilalom van érvényben, akadozik az áramellátás, és a biztonsági intézkedések velejárója a helyi telekommunikációs hálózat rendszeres zavarása is.
Mivel Kairó szerint a szomszédos Gázai övezet a dzsihadisták utánpótlásának egyik fő forrása, a hadsereg a határ mentén több ezer család kilakoltatásával járó biztonsági övezetet hozott létre, és egymás után semmisíti meg a határvonal alatt épült csempészalagutakat, amik száma akár 1600 is lehet a 14 kilométeres szakaszon.
Az időközben Vilájat Színáa (Sínai Tartomány) néven működő dzsihadista milícia az állandó katonai jelenlét és számos terrorellenes hadművelet ellenére rendszeresen hajt végre pontosan összehangolt, pusztító támadásokat a fegyveres erők tagjai ellen, és gyakran végeznek ki árulással vádolt helyi lakosokat is.
A fegyveresek utánpótlása a Gázai övezettől való elszigetelés ellenére a jelek szerint zavartalan. Júliusban órákra sikeresen elfoglalták Seik Zuveid település központját, és az általuk ezzel egy időben, több helyszínen végrehajtott támadások során látható volt, hogy továbbra is hatalmas és korszerű fegyverarzenállal rendelkeznek. A központi kormánnyal hagyományosan rossz viszonyban lévő, a területen élő beduinok közül sokan csatlakoztak a terroristákhoz.
Egyiptom évek óta küzd a felkelők ellen, akik azóta erősödtek meg, hogy a katonaság eltávolította Mohamed Murszi elnököt, a Muszlim Testvériség politikusát.
A Hoszni Mubarak 30 éves rezsimjét 2011-ben megdöntő arab tavasz nyomán egy évvel később kiírt választásokkal hatalomra került Mohamed Murszi mindössze egy évig volt hatalomban. 2013 nyarán a hatalmat addig is gyakorlatilag kézben tartó katonai tanács elmozdította őt a júniusi kormányellenes tüntetésekre és a rend helyreállítására hivatkozva.
A 2012-2014-ig védelmi miniszteri posztot is betöltő Abdel Fattah esz-Sziszi a 2014-re kiírt új választásokon 95 százalékos többséget szerezve lett elnök. A Muszlim Testvériség, amely korábban a legnagyobb párt volt, betiltása óta földalatti mozgalomként működik, vezetői pedig hosszú börtönre vagy akár halálbüntetésre számíthatnak, ha elkapják őket. A legnépesebb arab országban azóta nincs működő parlament, hogy az alkotmánybíróság 2012-ben feloszlatta az alsóházat. Legközelebb október 18–19-én és november 22–23-án tartanak kétfordulós választást.