Román katonai ügyészek szerint Ion Iliescu volt román elnök és Petre Roman egykori kormányfő döntött több más személlyel együtt a Zsil-völgyi bányászok Bukarestbe hívásáról 1990-ben, írja az MTI a román Digi24 televízió ügyészségi forrásokra hivatkozó beszámolója szerint.

A bányászok a román fővárosban tüntetőket, diákokat, járókelőket bántalmaztak, és feldúlták az ellenzéki pártok székházát. Az 1990. június 13. és 15. között lezajlott, úgynevezett bányászjárás miatt a katonai ügyészek Iliescut emberiesség elleni bűncselekménnyel gyanúsítják, és ezt a román hírtelevízió szerint a vádhatóság a volt elnök tudomására hozta.

Iliescut az előző héten hallgatták ki, miután a korábban lezárt ügyben ismét nyomozást indítottak több, akkoriban magas rangú tisztségviselő ellen. Az ügyészség hivatalosan nem közölt még semmit arról, hogy a kihallgatott személyeket külön-külön mivel gyanúsítják. A hírtelevízió az ügyészek dokumentumaira hivatkozva tudatta, a vádhatóságnak bizonyítékai vannak arról, hogy 1990 júniusában Iliescu és Roman két titkos ülésen döntöttek többedmagukkal a bukaresti Egyetem téri ellenzéki tüntetés karhatalmi erők általi feloszlatásáról, majd a bányászok Bukarestbe hívásáról.

Az ügyészség szerint az első titkos ülés június 12-én volt, amelyen döntés született a tüntetés feloszlatásáról, így a karhatalmi erők június 13-án hajnalban közbeléptek. Az oszlatás nyomán négyen meghaltak, további három embert meglőttek, 270 személyt bántalmaztak és őrizetbe vettek. Június 13-án egy másik ülésen Iliescu Romannal, más kormánytagokkal és bányász szakszervezeti vezetőkkel együtt eldöntötte, hogy Bukarestbe szállítanak 10 ezer vájárt, akik folytatták a tüntetők és a lakosság elleni támadásokat június 14-én és 15-én is, így összesen ezer embert bántalmaztak.

A bukaresti bányászjárásnak három hónappal korábban szinte előzménye volt a marosvásárhelyi pogrom: 1990 márciusában magyar és román etnikai konfliktusok robbantak ki, miután a városban akkor még többségben lévő magyarság az anyanyelvi oktatás megszervezéséért tüntetett. Erre reagálva a Vatra Românească soviniszta román szervezet a román kormányerők támogatásával szervezetten környékbeli románokat szállított a városba, a rendet végül a hadseregnek kellett helyreállítania (és a 3 magyar és 2 román halottat követelő események után csak magyarokat ítéltek el).