Észak-Korea vasárnap délelőtt kilőtt egy nagy hatótávolságú rakétát, amivel az észak-koreai állami tévé szerint sikeresen pályára állítottak egy műholdat, az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán szerint azonban valójában ballisztikusrakéta-tesztről volt szó. Mindhárom ország elítélte a kilövést, egyben kezdeményezték az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését az ügyben. A BT majd helyi idő szerint délelőtt 11-kor, magyar idő szerint délután ötkor ül össze. Ban Kimun ENSZ-főtitkár már reagált, felszólította az északi vezetést, hogy fejezze be a provokatív akcióit.
Dél-koreai források szerint helyi idő szerint fél tízkor történt a kilövés, a rakéta röppályája pedig a japán Okinava sziget felett haladt a nyílt óceán felé. A rakéta hat perccel az indítás után már nem látszott a dél-koreai radarokon. A kilövés miatt egy időre több japán és dél-koreai légitársaság megváltoztatta járatai útvonalát.
A japán elemzések alapján a rakéta darabjai négy helyen zuhantak az óceánba, írja a CNN. Az egyik ilyen helyszín a Koreai-félszigettől 150 kilométerre nyugatra volt a Sárga-tengeren, két másik a Dél-kínai-tengeren, egy negyedik pedig nagyjából 2000 kilométerre Japántól délre, a Csendes-óceánon.
Phenjan egy műhold fellövését jelentette be előre a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek és a Nemzetközi Távközlési Egyesületnek, és az északi állami média szerint sikerült is az űrbe bocsátani a Kvangmjongszong-4 nevű szerkezetet. Hivatalosan senki sem erősítette meg az északiak bejelentését, de az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnoksága szerint egy rakéta tényleg kilépett az űrbe.
A kilövés időpontját szombaton hozta előre február 7-14. közé Észak-Korea, így a vasárnapi indítás senkit sem ért váratlanul. Dél-koreai elemzők úgy vélték, hogy mindenképpen Kim Dzsongil születésének évfordulója, február 16-a előtt végre akarták hajtani a kilövést.
Dél-Korea szerint műholdról nincs értelme beszélni, hiszen csupán 200 kilogrammot nyomott a szerkezet, míg az érdemi feladatokra szánt műholdak legalább 800-1500 kilogrammosak. A Yonhap hírügynökségnek nyilatkozó kormánypárti Li Csol-vu képviselő úgy véli, ez a tény is igazolja, hogy valójában a ballisztikus rakéta tesztje volt Észak-Korea igazi célja.
A képviselő a nemzetbiztonsági szolgálat zárt ajtók mögötti ülésén is jelen volt. Erre hivatkozva elmondta, hogy a rakéta tengerbe zuhant roncsai alapján megállapítható, hogy a szerkezet nagy része orosz eredetű.
Ugyanakkor Oroszország is elítélte az észak-koreai akciót, így nem világos, a nyilatkozatnak ezzel a részével mi volt a politikus célja.
John Kerry amerikai külügyminiszter közleményében azt írta, hogy a phenjani rezsim egy hónapon belül már a második komoly provokációjával nemcsak a Koreai-félsziget, hanem az egész régió biztonságát veszélyezteti. Azonban az Egyesült Államok szerint a röppályája alapján a rakéta közvetlenül nem jelentett veszélyt amerikaiakra, vagy szövetségeseikre nézve. Észak-Korea január elején egy újabb, negyedik kísérleti nukleáris robbantást is végre hajtott, amit szintén nemzetközi elítélés követett. A phenjani rezsim akkor azt állította, hogy hidrogénbombát tesztelt.
Japán is keményen tiltakozott a történtek miatt. Abe Sindzo japán miniszterelnök teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a kilövést, amivel szerinte elég egyértelműen megsértették az ENSZ BT határozatait, amik megtiltják Phenjannak, hogy ballisztikusrakéta-programokat folytasson.
Pak Gunhje dél-koreai elnök is rendkívüli nemzetbiztonsági ülést hívott össze.
Az észak-koreai rezsim legfontosabb gazdasági támaszának számító Kína a külügyminisztériumi szóvivőn keresztül mélységes aggodalmának adott hangot a kilövés miatt. A kínai külügyminisztérium a sajnálkozás mellett felszólított minden felet, hogy óvatosan reagáljon, tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek tovább növelik a feszültséget a Koreai-félszigeten.
Észak-Korea előkerült a keddi, New Hampshire-ben tartott előválasztást megelőző utolsó tévévitán a republikánus elnökjelölt-aspiránsok között is. Az Iowában első vereségét elszenvedő, a New Hampshire-i felmérésekben már egyre kevésbé, de vezető Donald Trump ingatlanmágnás Kínára bízná a probléma megoldását. „Gyorsan és sebészi pontossággal tudnak lépni" – mondta. Chris Christie New Jersey-i kormányzó pedig arról beszélt, hogy az északi rezsim csak a kemény fellépésből és az erőből ért.