Hegyi-Karabahban az Örményország által támogatott fegyveres erők 119 alkalommal szegték meg a tűzszüneti megállapodást az elmúlt 24 órában, idézi az azeri védelmi minisztérium csütörtöki közleményét a Reuters.

Örményország és Azerbajdzsán kedden egyezett meg a tűzszünet feltételeiről. Hivatalosan még aznap délben befejeződtek a hadműveletek, azóta viszont folyamatosan ennek megsértésével vádolják egymást a felek. Örményország már kedden arról beszélt, hogy azeri csapatok több alkalommal is civilekre lőttek. Ezek valóságtartalma épp úgy vitatható, mint az áldozatok számáról szóló bejelentések:

• Az azeri védelmi minisztérium kedd reggeli közleménye szerint az elmúlt két nap harcaiban 16 azeri katona halt meg, örmény oldalon viszont egy nap leforgása alatt hetven katona esett el, és közel húsz haditechnikai eszköz semmisült meg. Az éjszaka folyamán az örmény tüzérség tovább ágyúzta a környékbeli településeket.

• Az örmény védelmi minisztérium reggeli összegzésében ezzel szemben azt írta, hogy a karabahi „hadsereg” a harcok kirobbanása óta húsz katonáját vesztette el, 26-an eltűntek és 72-en megsebesültek. A halottak között van négy civil, köztük egy gyerek. A karabahiak hét harckocsija semmisült meg. Jereván szerint az azeriek viszont eddig 300 katonát, 18 harckocsit, két helikoptert, három páncélozott gyalogsági járművet és 6 pilóta nélküli repülőgépet vesztettek, és jelenleg egyetlen hegyi-karabahi település sincs az ő kezükön.

Régi konfliktus, új fegyverek

Hegyi-Karabah korábban a Szovjetunióhoz tartozott, az azeri tagköztársaság részeként. A területen mindig is többségben éltek az örmények, ezért 1988. február 20-án Örményország és a hegyi-karabahi autonóm terület vezetői kezdeményezték, hogy a két terület közigazgatásilag egyesülhessen. Ezt azonban sem Moszkva, sem Baku nem hagyta jóvá. A fegyveres konfliktus a Szovjetunió felbomlásával kezdődött: 1991. augusztus 30-án először Azerbajdzsán, majd szeptember 2-án Hegyi-Karabah is az elszakadásról döntött.

1992 év elején fegyveres harcok és etnikai tisztogatások kezdődtek a kaukázusi területen. Az 1994-ig tartó háborúnak 30 ezer áldozata volt, Hegyi-Karabah függetlenedését ekkor sem ismerte el Azerbajdzsán, de a felek tűzszünetet kötöttek. A de facto országot csak három állam, köztük Örményország ismeri el.

Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik, de a drón- és rakétatámadások arra utalnak, hogy hamar kezelhetetlen méretűvé duzzadhat a mostani összetűzés. Ettől tartanak a nagyhatalmak is; nem véletlen, hogy orosz, francia és amerikai közvetítők jelenlétében keddre gyorsan szerveztek egy azeri-örmény találkozót, hogy békés megoldást találjanak a múlt héten kirobbant konfliktusra. 

John Kerry amerikai- és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közös nyilatkozatban üzent „minden külső hatalomnak”, hogy tartsák magukat távol akonfliktustól. Az üzenet egyértelműen Törökországnak szólt, mivel Recep Tayyip Erdogan elnök hétfőn nyíltan kiállt Azerbajdzsán mellett.