Index Vakbarát Hírportál

Az amerikai alelnök legorombította az izraeli miniszterelnököt

2016. április 19., kedd 12:50

Szokatlanul kemény hangon osztotta ki Joe Biden Izraelt, pontosabban Benjamin Netanjahu kormányát. Az Egyesült Államok alelnöke a J-Street nevű amerikai baloldali zsidó szervezet eseményén beszélt az izraeli jobboldali kormánnyal való kapcsolatot átható „túláradó frusztrációról”, és leszögezte, hogy Benjamin Netanjahu a rossz irányba kormányozza országát. Az izraeli vallásos szélsőjobb politikai befolyására utalva azt is mondta:

Mély kételyek élnek azzal kapcsolatban, hogyan maradhat az ország egyszerre zsidó és demokratikus.

Biden kritikája elsősorban az izraeli telepes-politikára fókuszálódott. Az alelnök a palesztinok erőfeszítéseivel sem elégedett, különösen amiatt, hogy – Mahmúd Abbasz elnökkel az élen – nem hajlandók elítélni a késes intifáda terrorcselekményeit:

Bármilyen jogos nézetkülönbségeik legyenek is a palesztinoknak Izraellel, a terrorizmus soha nem igazolható.

De Biden nem sokkal elégedettebb az izraeli kormánnyal sem:

Szilárdan hiszek abban, hogy azok az intézkedések, amelyeket az elmúlt néhány évben az izraeli kormány meghozott a telepek folyamatos és szisztematikus bővítéséről, a földek elbitorlásáról, rossz irányba vezetnek bennünket, és ami még fontosabb: Izraelt.

Netanjahu rossz amerikai lóra tett

Az alapvetően méltányos diagnózis egy európai politikafogyasztó számára nem tűnik radikálisnak, azonban az Egyesült Államokban a mindenkori kormányzat – pártszínektől függetlenül - nem nagyon szokta élesen felvetni Izrael felelősségét a ciszjordániai permanens válságban; és pláne nem szokta felvetni azt a nem-ortodox, netán ateista izraeliek - például a Moszad nemrég elhunyt főnöke -által is mélyen átérzett ellentmondást, hogy Izraelben a zsidó vallási fanatizmus is veszélyezteti a demokráciát és a szabadságjogokat.

Az Obama-kormányzat is ápolta az izraeli katonai szövetséget, és biztonságpolitikai szinten továbbra is a zsidó állam számít az USA első számú közel-keleti partnerének. Azonban stratégiai szinten a Fehér Ház nagyon komoly konfliktusba került a Netanjahu-kormányzattal az iráni nukleáris megállapodás miatt. Izraelben ugyanis – nem csak a kormányzat részéről – sokan úgy tartják, hogy Iránnak eszében sincs leállítani az atomprogramot, a gazdasági szankciók feloldásával pedig a síita teokrácia csak új forrásokhoz jut majd a fegyverkezéshez. Netanjahu tavaly Obama ellenzékén keresztül akarta megtorpedózni az iráni nukleáris megállapodást:

a republikánusokat a szenátusban folytatott vitára az izraeli hírszerzésen keresztül látta el munícióval.

A republikánusok egyébként valóban a Likud természetes szövetségeseinek tűnnek; elnökjellötjei egyetértenek abban, hogy az iráni nukleáris megállapodást minimum újra kell tárgyalni. Ted Cruz például a megállapodást a Hitler diplomáciai győzelmének számító 1938-as müncheni egyezményhez hasonlította, mely lehetővé tette a náci rezsim számára Csehszlovákia feldarabolását, majd megszállását. 

A nagy blöffölő Netanjahu számára azonban az amerikai politikai erőviszonyok igen kedvezőtlenül alakulnak: szinte biztos ugyanis, hogy a Fehér Házban Obama után is egy demokrata elnök fog ülni, ráadásul a republikánusok évtizedek óta nem látott belső válsága miatt még az sem elképzelhetetlen, hogy az őszi választásokat követően a párt a külpolitikában meghatározó szerepet játszó Szenátusban is kisebbségbe kerül.

Izraelben azért is aggódhatnak Biden megjegyzései miatt, mert a két ország épp újratárgyalja a jelenleg évi 3 milliárd dollárra rúgó katonai segélyt. A zsidó állam az összeg emeléséért lobbizik, ráadásul katonai és politikai vezetői nagyon nem szeretnék, ha a segélyt valamilyen palesztinokkal kapcsolatos feltételhez kötné az USA.

Izrael amerikai kampánytémává vált

A sok szálon futó konfliktus – melynek az is része volt, hogy az amerikai Demokrata Párt alapítványa támogatta a választáson a jobboldali Likud ellenzékét – megmérgezte a Fehér Ház és az izraeli kormány viszonyát. Ezért Biden markáns kritikája tulajdonképpen érthető. Viszont még egyet csavar a történeten, hogy Izrael és a palesztinok viszonya komoly vitapontként merült fel a múlt heti demokrata elnökjelölti vita során. És bár Hillary Clinton Obamára hivatkozva érvelt saját külpolitikai erényei mellett, a hetvenes évek elején egy ideig egy izraeli kibucban élő Bernie Sanders volt az, aki Obama alelnökéhez hasonló észrevételeket tett Izraellel kapcsolatban. A „demokratikus szocialista” jelölt kijelentette:

Eljön az idő, amikor az igazságosság és a békesség érdekében azt kell mondanunk Netanjahunak, hogy nem mindig neki van igaza.

(via MTI, Guardian, stb.)

Rovatok